Az Országgyűlés már tárgyalja, és néhány héten belül minden bizonnyal el is fogadja az Alaptörvény negyedik módosítását. Az összes kormánypárti képviselő által szignált törvényjavaslat alkotmányos szintre emelne számos, az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek talált, és megsemmisített rendelkezést. Az Alaptörvényt végleg összekuszáló módosítást már csak az államfő akaszthatja meg: ha előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól, az AB még a jelenlegi alkotmányszöveg és az elmúlt évek AB-határozatait figyelembe véve dönthetne a javaslatról.
A február 8-án benyújtott törvényjavaslat (pdf) értelmében a választók regisztrációját és a bírók nyugdíjazását kivéve az Alaptörvény részévé válnak az AB által decemberben, formai ok miatt megsemmisített Átmeneti rendelkezések. Az Alaptörvény részei lesznek az antikommunista tézisek, a diktatúra működtetőinek jogainak korlátozása, de az is, hogy a pártállam áldozatai új kárpótlási igénnyel nem léphetnek fel.
Az alkotmány által védett szervvé válik az Országos Bírói Hivatal, és az Alaptörvény rendelkezik majd az OBH elnöke és a legfőbb ügyész ügyáthelyezési hatásköréről, valamint az ügyészek nyugdíjazásáról is. Ugyanez vonatkozik az olyan különadókra, amelyeket az EU vagy az AB illetve más szervezetek döntései nyomán vetnek ki.
Ezeket az átmenetinek nevezett szabályokat decemberben azért semmisítette meg az AB, mert csak névleg átmenetiek: az elfogadásuk ezért közjogilag érvénytelennek minősült. Ha azonban nem átmeneti rendelkezésnek címkézve módosítják velük az Alaptörvényt, elfogadásuk sem minősülne formailag érvénytelennek.
Decemberi, az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseiről szóló határozatában a testület az elmúlt 22 év gyakorlatához képest forradalminak tekinthető álláspontra jutott:
"Az alkotmányos legalitásnak nemcsak eljárásjogi, formai, közjogi érvényességi, de tartalmi követelményei is vannak. A demokratikus jogállam alkotmányossági kritériumai, egyben nemzetközi egyezményekbe foglalt, a demokratikus jogállami közösségek által elismert és elfogadott alkotmányos értékek, alapelvek és alapvető demokratikus szabadságjogok, illetve az ezekkel részben egybeeső úgynevezett ius cogens. Adott esetben az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja.
Az alkotmányok tartalmi és eljárási mércéi és követelményei demokratikus jogállamban állandóak. A tartalmi és eljárási alkotmányos követelmények nem lehetnek alacsonyabbak az Alaptörvény időszakában, mint az Alkotmány(törvény) időszakában voltak. Az alkotmányos jogállam követelményei továbbra is és folyamatosan érvényesülő követelmények a jelenben és programok a jövőre nézve. Az alkotmányos jogállam konstans értékek, elvek és garanciák rendszere. Az alkotmányos jogállamban egyszer már elfogadott értékek, elvek, garanciák, követelmények szintjei nem csökkenhetnek, és azok érvényesülésének a megkövetelése sem veszíthet szigorából."
(45/2012 AB határozat, 118-119. bekezdés)
A decemberi AB-határozat indoklásában azonban az is szerepel, hogy az alkotmánymódosításokat a testület a jogállami normák érvényesülése szempontjából, tartalmilag is vizsgálhatja, és ez a mérce nem lehet alacsonyabb az Alaptörvény időszakában, mint korábban. Emiatt különösen fontos, hogy az Országgyűlés előtt lévő alkotmánymódosítás olyan pontokat is tartalmaz, amelyekről az AB korábban kimondta, hogy Alaptörvény-ellenesek.
Bekerülne az Alaptörvénybe, hogy csak a házasság és a szülő-gyermek viszony jelent családi kapcsolatot, pedig az AB ezt decemberben túl szűkkörűnek ítélte. A részben vagy teljesen államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevők röghöz kötésének lehetőségét is az Alaptörvénybe foglalnák, pedig korábban az AB azt is elkaszálta.
Ugyanez a helyzet a hajléktalanok kitiltását lehetővé tévő szabállyal, a gyűlöletbeszéd tilalmával, valamint a választási kampány médiaszabályozásával: az érintett jogszabályokat az AB mind megsemmisítette, most mégis alkotmányos védelmet kapnak.
Ha a korábban alkotmányellenesnek talált szabályokat beépítik az Alaptörvény szövegébe, maga az alkotmányszöveg válik inkoherenssé: az Alkotmánybíróságnak nem lesz többé világos alkotmányos mércéje, mert az Alaptörvény különböző pontjai alapján egymásnak ellentmondó következtetésekre lehet majd jutni.
A koalíció azonban arra is gondolt, hogy ez ne okozzon fejfájást az alkotmánybíróknak. Az Alaptörvénybe írnák ugyanis, hogy az AB az Alaptörvény módosításait nem vizsgálhatja tartalmi szempontból.
Ha ez a rendelkezés alkotmányos normává válik, egészen különös alkotmányjogi helyzet jön létre. Egy abszurd példával érzékeltetve az AB az Alaptörvény helyett csak nemzetközi szerződésekre hivatkozhatna, ha az alkotmányozó az Alaptörvénybe írná, hogy kizárólag a bejegyzett egyházak hívei vehetnek részt a parlamenti választáson, a feleségverés nem büntethető, a melegeknek és a cigányoknak pedig nincs emberi méltóságuk.
A koalíció azt is megtiltaná az Alkotmánybíróságnak, hogy döntéseiben figyelembe vegye az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat és indokolásukat. Ennek abszurditására Sólyom László már az alkotmánymódosítás megjelenése előtt felhívta a figyelmet. Sólyom ugyanakkor magáról az Alaptörvényről eddig mindig pozitívan nyilatkozott – a módosítás után ezt már nehezen tehetné meg.
Amennyiben az alkotmánymódosítást az Országgyűlés megszavazza, már csak a köztársasági elnöknek lesz valódi lehetősége tenni ellene. Ha az említett alkotmányossági problémák miatt Áder János előzetes normakontrollt kér az AB-től, a testület még a jelenlegi Alaptörvény és az elmúlt 22 év alkotmányos kultúrája alapján dönthetne a módosításról. Az elmúlt hónapok döntései alapján előfordulhat, hogy az alkotmánybírók, miként azt a már idézett decemberi határozatuk előrevetítette, valóban tartalmi vizsgálat alá vonják a törvényjavaslatot.
Az alkotmányossági vétó indokolásakor az államfőnek magának is tartalmi alkotmányellenességre kéne hivatkoznia, és elsőként kéne elismernie, hogy az AB-nek van hatásköre az alkotmánymódosítást tartalmi szempontból vizsgálni, hiszen ezt még az AB is csak új, elvi lehetőségként kezeli. Ezzel az államfő az előzetes regisztráció eseténél sokkal súlyosabb, nyílt konfliktusba keveredne az őt megválasztó koalícióval.
Az ügyben azonban nem Áder véleménye lenne a döntő, hanem az Alkotmánybíróságé. Február 24-én Bihari Mihály 70 éves lesz, helyette a KDNP decemberben megválasztott politikusa, Salamon László kerül az AB-be, aki az összeférhetetlenség elkerülése érdekében az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatot már nem írta alá. Április 2-án Holló András is eléri a korhatárt, az ő utódját az Országgyűlés még nem választotta meg.
Egyelőre nem tudni, mikor tartják a törvényjavaslat végszavazását, de Ádernek, amikor kézhez kapja, öt napon belül döntenie kell majd, hogy aláírja-e. Ha az AB-hez küldi, a testületnek 30 napja lesz határoznia róla. Elvileg tehát lehetséges, hogy még az 1998 óta alkotmánybíráskodó Holló András véleménye is számít majd, de valószínűbb, hogy a javaslatról – ha egyáltalán az AB elé kerül – Holló utóda szavaz majd.
Ha Áder aláírja a javaslatot, az állampolgári jogok biztosának lesz csak lehetősége az AB elé vinni az ügyet, azonban az egy egészen más normakontroll lesz. Az AB nem a mostani, hanem az akkor hatályos, azaz a mostani alkotmánymódosítással kiegészített alkotmányszöveg alapján dönthetne majd, ha egyáltalán befogadja az indítványt.
De ha még így is tesz, nem köti majd időkorlát. Szabó Máté ombudsman mandátuma idén szeptemberben lejár, és a kormánytöbbség által választandó utódjának valószínűleg első dolga lesz visszavonni a beadványt.
Az alaptörvény S-cikk (3) bekezdése így rendelkezik:
Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.
Egyes jogértelmezések szerint ez azt jelenti, hogy Ádernek nincs mérlegelési lehetősége, az alkotmánymódosításokat köteles aláírni. Az Index által megkérdezett alkotmányjogászok közül ugyanakkor többen úgy értékelik, hogy ez nem abszolút érvényű szabály: ha az államfő úgy véli, hogy a módosítás például Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor kérhet előzetes normakontrollt az AB-től. Annál is inkább megteheti ezt, mert az alaptörvény Q cikk (2) bekezdése így szól:
Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
Az Alaptörvény semmit nem mond arról, hogy miként kell alkotmánymódosítások esetében biztosítani a nemzetközi joggal való harmóniát. Az Alaptörvény értelmezése e tekintetben az Alkotmánybíróság feladata lenne, azonban a mostani alkotmánymódosítás épp ezt, a módosítások tartalmi vizsgálatát tiltaná meg az AB-nak: vagyis ha Áder nem emel alkotmányossági vétót, utóbb arra már nemigen lesz esély.