Az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság arra szólítja fel az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a negyedik alaptörvény-módosítást. Majtényi László és Kádár András Kristóf nyílt levele szerint az alaptörvény-módosítás a képviselőkre is rendkívül kedvezőtlen következményekkel járhat.

A jogvédők szerint a módosítás egy olyan világot, egy olyan önkényen alapuló jogrendszert eredményez Magyarországon, amelyet még a kormánypárti képviselők sem kívánhatnak. "Ha a benyújtott Alaptörvény-módosítást megszavazzák, azzal végképp és visszafordíthatatlanul megfosztják az Alaptörvényt azoktól a jellemzőktől, amelyek alapján arra még alkotmányként lehet tekinteni" - olvasható a levélben.

Majtényi László és Kádár András Kristóf szerint a módosítás a kormányzat politikai akaratának megálljt parancsoló alapjogi rendelkezéseket számos kivételszabállyal egészíti ki. Ennek következtében az Alaptörvény ahelyett, hogy korlátok között tartaná a kormányzatot, rendelkezéseiben inkább alkotmányosan legitimálja annak alapjogsértő cselekvéseit. Az Alaptörvény szövege így paradox módon nem a polgár jogainak, hanem az egyes jogkorlátozó kormányzati cselekvéseknek biztosít alkotmányos védelmet.

A levél szerint a módosítással újabb támadást intéznek az Alaptörvény rendelkezéseinek kikényszerítéséért felelős intézmények ellen: egyrészről tovább szűkítik az Alkotmánybíróság a közpénzekkel összefüggő törvények alkotmányossági felülvizsgálatát, másrészről megszüntetik az alkotmányjogi kontinuitást az 1989 és 2011 közötti alkotmányfejlődés időszakával, és eltörölnek minden olyan alkotmányossági követelményt, amelyet az Alkotmánybíróság az alkotmányos átalakulást megtestesítő 1989. évi alkotmányra alapított.

A jogvédők szerint a kilátásba helyezett módosítással a szó szoros értelmében vett aktuálpolitikai alkotmányozás történik. Emellett a későbbi mindenfajta alkotmánymódosítási igényeknek is megágyaznak azzal, hogy kizárják, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben tartalmi alkotmányossági kontroll alá vonja az Alaptörvény a mostanihoz hasonló célú módosításait.

A levélben ezután néhány példát említenek arra, hogy a módosítás után milyen képtelen élethelyzetek élveznék az Alaptörvény védelmét. Egy jövőbeli kétharmados parlamenti többség megfoszthatja egyházi státuszától akár a Magyar Katolikus Egyházat is, és ez ellen senki semmilyen jogorvoslattal nem élhetne. A levél szerint alkotmányosan fel lehet majd lépni a magyar irodalmi alkotásokat, például Berzsenyi, Petőfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal és terjesztőkkel szemben, hiszen a hazafias költészet gyakran ostorozza a nemzetet, amit könnyen lehet a magyar nemzet méltóságának megsértéseként értelmezni. Olyan sorokkal szemben nyitják meg így az alkotmányos fellépés lehetőségét, mint a “Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.” (Berzsenyi Dániel), “Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván.” (Petőfi Sándor), “Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty Mihály).

"Az Önöket a hatalomban követő, esetleg a hatalomba az elmúlt évtizedekből visszatérő politikai erő megfelelő többség birtokában bármit az Alaptörvénybe foglalhatna, akár azt is, hogy nem négy, hanem ötvenévente lesznek parlamenti választások, és ez ellen az Alkotmánybíróság képtelen lesz fellépni" - olvasható a levelélben. Ugyancsak felhívják a képviselők figyelmét arra, hogy egy későbbi hatalom szabadon folytathat a választások előtt kormánypropagandát minden platformon, de az akkor ellenzékbe kerülőknek csak a közmédiában lesz rendkívül szűk lehetőségük ellenkampányt folytatni.

A módosítás ugyancsak lehetővé tenné, hogy az árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy keresztapa együttélése nem élvezi a családnak járó alkotmányos védelmet. Megjegyzik azt is, hogy a legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; pl. a bálnák életével, sarkkutatással vagy a mélytengeri biológiával, esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevét.

A levél szerint a nagyhatalmú bírósági igazgatási csúcsszerv élére a képviselőkkel nem szimpatizáló bíró is megválasztható lesz majd Handó Tünde esetleges lemondása után, "aki neadjisten az Önök által biztosított önkényeskedési lehetőségekkel élhet megfelelő kontroll nélkül". Levelükben azt is írják, hogy "amikor majd Önök keverednek jogvitába az állammal, és esetleg már nem az Önök politikai pártja van hatalmon, hanem a hasonló többséggel bíró politikai ellenlábasaik, egy politikai ellenfeleikkel szoros viszonyt ápoló jövőbeli OBH-elnök jelölhet ki bíróságot a vita eldöntésére".

Február 27-én hozták nyilvánosságra Szabó Máté ombudsman Áder Jánoshoz címzett nyílt levelét. Ebben az alapvető jogok biztosa az alaptörvény negyedik módosítása aláírásának megfontolására kéri a köztársasági elnököt. Szabó Máté a levélben azt írta: ha az országgyűlés által még tárgyalt előterjesztés tartalma bekerül az alaptörvénybe, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lesznek az alaptörvény szövegéből. "Ez az állapot az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyeztetheti" - írta Szabó Máté.

Az államfőt ugyanakkor az Alaptörvény negyedik kiegészítése olyan dilemma elé állítja, amire nincs jó megoldás. Alá kellene írnia az alkotmánysértő Alaptörvény- módosítást, mert ez van az Alaptörvényben. Mégsem írhatja alá, mert őrködnie kéne az államszervezet demokratikus működése felett.