Virágnéző túrát rendeznek március 9-én, szombaton a beregi síkságon, ahol Márokpapi környékén a tavasz közeledtét jelző, védett kárpáti sáfrány élénk lila szirmait csodálhatják meg a természetkedvelők.

Szőke Zsuzsa, a túrát szervező nyíregyházi E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a beregi erdők ligeteiben márciusban virágzik a kárpáti sáfrány, ami a Kárpátok és a Balkán-hegyvidék növénye, és észak-alföldi előfordulása igazi különlegességnek számít. A Kárpátok közelében elterülő beregi síkságon a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat következtében települt meg és maradt fenn a ritkaságszámba menő növény.

A kárpáti sáfrány a mintegy 80 fajjal rendelkező crocus nemzetség tagja. Latin nevét a görög krokhé, fonal szóból kapta, amely a sáfrányfajok fonalas bibéjére utal. A fajok közül a jóféle sáfrány vöröses-narancssárga bibéje az egyik legrégebben használt ételfestő fűszer, és mivel egy kilogramm szárított fűszerhez mintegy 200 ezer bibeszálra van szükség, az ára az aranyéval vetekszik. A Magyarországon előforduló sáfrányok hatóanyaga igen alacsony, így ételfestő fűszerként egyik sem jöhet számításba.

A kárpáti sáfrány aprótermetű, föld feletti szára nincs. Keskeny, szálas, méregzöld levelei tőállásúak, egyenesen a föld alatti hagymagumóból erednek. Az alig fél centi széles levelek fonákján fehér színű, kiálló csík, a főér látható, amely a sáfrányok fontos, megkülönböztető bélyege. Feltűnő, élénk lila virágai a levelekkel egy időben jelennek meg. A virágnál a csésze és a párta nem különül el, a virágtakarót lepellevelek alkotják, amelyek két körben, hármasával állnak. A lepellevelek hosszúak, csövet alkotnak, a végükön tölcsérszerűen kiszélesednek. A kárpáti sáfrányt az különbözteti meg társaitól, hogy a lepellevelei csúcsán elmosódott, szív alakú sötétebb folt látható. A tavasz ébredését jelző növény természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

A beregi erdők tisztásait nagy tömegben, lila virágtakaróval borító sáfrány mellett a túrázók megszemlélhetik a szintén márciusban virágzó kék erdélyi csillagvirágot, illetve a széles harangformájú, fehér színű szirmokat bontó tavaszi tőzikét is. Az erdélyi csillagvirág és a tavaszi tőzike is védett, értéke tíz-, illetve ötezer forint tövenként.

A túra - mint azt Szőke Zsuzsa hangsúlyozta - zordabb idő esetén sem marad el, akkor a 4-5 kilométeres erdei sétát lerövidítik és virágnézés helyett a csarodai és a tákosi műemléktemplomba, a beregi keresztszemes műhelybe, a beregdaróci Kenderes Múzeumba, valamint a tarpai Bereg kincse boltba látogatnak el az érdeklődők.