Új képviselőt avatnak a parlament első tényleg tavaszi ülésén, március 4-én. Az alkotmánybírói kinevezése miatt a mandátumáról február utolsó hetében lemondott Salamon László helyére a viszonylag ismeretlen Gaal Gergelyt jelöli a KDNP.
Az eredetileg történelem szakos tanár és felsőfokú külkereskedelmi üzletkötő Gaal 2009-től a solymári választókerület kampányfőnök-helyettese. Az ifjú kereszténydemokrata politikus 2007 óta laptulajdonos is, a solymári Fixpont magazin kiadója, amely 2011-ben még nagy sikerrel működött. Ő az alelnöke az Összefogás a Magyar Családokért egyesületnek is. Célja, hogy a Fidesz-KDNP szövetséget erősítve folytassa a kereszténydemokrata hagyományokat a parlamentben.
Az eskütétel után a szokásos menetrend szerint napirend előtti felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések következnek. Ez lesz a negyedik ülés a tavaszi idényben, így most már Orbán Viktor miniszterelnöknek is válaszolnia kell. A napirend előtti felszólalások témáját ugyan csak hétfőn tudjuk meg, de meg lennénk lepve, ha az új jegybankelnökről nem esne szó.
A határozathozatalok már kevesebb izgalmat tartogatnak, az emberkereskedelemről, a jogi segítségnyújtás és a szellemi tulajdonról születhetnek új törvények. De elsőként a Magyar Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Politikáról és a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámolóról határoznak, utána módosítják a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők nyilvántartásáról és jogállásáról szóló törvényt is.
A közúti közlekedésről szóló törvények sem menekülhetnek a Magyary Programtól, egyszerűsítve lesznek. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára a közúti balesetben érintett járművek vezetői maguk igazoltathatnák egymást, ehhez már rendőr se kéne.
A jövőben online is intézhető volna az eladó bejelentése autóvásárlásnál. A közlekedési hatóság jogot kapna a kötelező biztosítás ellenőrzésére az igazgatási eljárások és a gépjármű időszakos vizsgálata során.
A héten a módosító indítványokról döntenek, ezek egyike új paragrafussal egészíti ki a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényt. A gazdasági bizottság javaslata alapján 2013. szeptember 30-án indul a nemzeti mobilparkolás.
A szabadalmi és szerzői jogi törvényeket egy 2011-ben elfogadott európai uniós irányelv alapján kívánják módosítani. Ötvenről hetven évre nőne a hangfelvételek szerzői jogának időtartama. Egy kalap alatt az innovációs törvényt is módosítanák, megteremtve az adóból leírható kutatás-fejlesztési tevékenység ellenőrzésének lehetőségét.
A két törvényt azért kell párhuzamosan módosítani, mert az unió egy irányelvében 2011. decemberi határidővel elrendelte az illegális migránsok részére biztosítandó jogi segítségnyújtás kialakítását. Az illegális migránsoknak térítésmentesen kell segítséget és jogi képviseletet nyújtani.
A határozathozatalok végén még elfogadják az emberkereskedelem elleni európai fellépésről szóló egyezményt kihirdető törvényt és - idén már másodszor - a költségvetést is módosíthatják. Hogy hogyan, arról sajnos sejtésünk sincs, a törvényjavaslatnak egyelőre nemhogy számozása, de még előterjesztői sincsenek, és még be se nyújtották az irományt.
A határozathozatalok után a szociális közműszolgáltatásról szóló törvény tárgyalásával folytatódik az ülés, majd a magyar hadsereg szomáliai szerepvállalása lesz a téma. A Magyary Egyszerűsítési Program következő áldozata a gyerekvédelmi törvény lesz és tárgyalhatják az állami fekvőbeteg-szakellátók központosítását is.
Már bőven este lesz, amikor megkezdik a médiatörvény módosításának részletes vitáját.
Az Európai Tanács aggodalmai miatt a kormány kénytelen módosítani a médiatörvényt. Röviden a lényeg:
- A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ában a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” szövegrész helyébe a „kiegyensúlyozottan” szöveg lép.
- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.
- A jelölésbe bevonják a hírközlés és a média területén működő szakmai testületek, civil szervezetek véleményét, javaslataikat a jelölő kormányfő megfontolja.
- Az NMHH, illetve a Médiatanács elnökét megbízatása letelte után nem lehet újra kinevezni.
- Szigorodtak a kinevezés feltételeiként megszabott képzettségi-szakmai követelmények.
Biztosan szó lesz még a Malév privatizációját vizsgáló bizottság jelentéséről és az Interpol kiváltságairól és mentességeiről. Ha hétfőig sikerül benyújtani, tárgyalhatják a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényt és a hegyközségekről szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény módosítását is.
A Fidesz kormányzása alatt nem először kedden is törvényekről szavaz a parlament.
Fekete György állami szintre emelt magántársasága már eddig is okozott gondokat a kormánynak – ebbe az ügybe bukott bele alig fél év után L. Simon László kulturális államtitkár is. De ez sem akadályozza meg a kormányt abban, hogy további javakat juttasson a vitatott legitimitású és szakmaiságú intézménynek. Balog emberminiszter javaslatára most az MMA-nak ajándékoznák a pesti Vigadót és a Műcsarnokot. Azt azért kikötik a törvényben, hogy Fekete György nem adhatja el ezeket az épületeket.
Orbán Viktorral megesik néha, hogy elfogadottnak képzel törvényeket. Ez történt a korábban kényszernyugdíjazott bírák helyzetét rendező törvénnyel is, amiről januárban már múlt időben, megoldott problémaként beszélt. Pedig a javaslat csak most kerül a parlament elé.
Az alapprobléma az volt, hogy a kormány egyik napról a másikra a korábbi hetvenről az általános 62 évre szállította le a bírák nyugdíjkorhatárát. A rendelkezést az alkotmányba, illetve annak első kiegészítésébe, az átmeneti rendelkezéseknek nevezettbe is belefoglalta, de az Alkotmánybíróság így is megsemmisítette. A szabályozást az EU is kifogásolta.
A helyzetet most Navracsics Tibor javaslatára úgy orvosolnák, hogy 62 helyett 65 évre szállítanák le a bírák nyugdíjkorhatárát. Az Európai Bíróság a közjegyzők esetén is kifogásolta az új szabályozást, ezért a módosítás rájuk is vonatkozik.
Az építőipar egyik jellemzője a lánctartozás. A megrendelő nem fizet a fővállalkozónak, az az alvállalkozónak, és így tovább, míg a végén egzisztenciák szűnnek meg. A helyzetet a kormány most a Teljesítésigazoló Szakértői Szerv megteremtésével orvosolná, amely a teljesítési szakkérdéseket vizsgálná. Véleményét a bírósági eljárásban lehetne használni. A késedelmes fizetést a jövőben kamat terhelné.
Az Alkotmánybíróság decemberben állapította meg az Átmeneti Rendelkezésekről, hogy azok korántsem átmenetiek, és egy lendülettel el is törölte azokat. A kormánypárti képviselők most hivatalosan is beleírnának az alkotmányba a rendelkezéseket, amikről ez a lap az első pillanattól fogva azt állította, hogy valójában az alkotmány kiegészítései.
És ha már hozzányúlnak a nagy műhöz, beleírnak még ezt-azt. Például a felsőoktatásban tanulók röghöz kötését, vagy hogy a házasság férfi és nő között köttetik. De beleírják a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házasemberek élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.
Beletrükközik az alaptörvénybe azt is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt – ezt az egyházügyi törvény részeként kifogásolta még az Alkotmánybíróság. Ugyanígy kerülik meg azt az alkotmánybírósági döntést is, amely a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát – ez most már az alaptörvényben lesz tiltva.
De korlátozzák a véleményszabadságot is, az alkotmány része lesz a gyűlöletbeszéd tilalma.
Az alapvetések része lesz, hogy az MSZMP bűnös kommunista párt. És az is, hogy ezentúl április 25-e az Alaptörvény napja, hogy legyen mikor ünnepelni.
Fejezeten belül is külön fejezetben kell tárgyalnunk az alaptörvény módosításának legsajátosabb részét, amiben tovább korlátoznák az alkotmánybírósági kontrollt. Egyrészt megtiltanák, hogy az AB olyan jogszabályrész alkotmányosságát is megvizsgálja, amit az indítványozó nem kért – így találták alkotmányellenesnek az előzetes regisztrációt. Másrészt megtiltanák, hogy ítéleteiben az Alkotmánybíróság figyelembe vegye az elmúlt 23 év alkotmánybírósági gyakorlatában született döntéseket.
Azt is beleírnák az alaptörvénybe, hogy azt az alkotmánybíróság csak a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatná, tartalmilag nem.
Kedden a módosításhoz benyújtott módosítókról döntenek. Az alkotmányügyi bizottság javaslatára talán mégsem foglalják alaptörvénybe, hogy a legfőbb ügyész kedve szerint jelölhetne ki bíróságot.
Sajátos Lázár János módosító indítványa is, mely alapján "politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető". De legalább még nem teszik kötelezővé az ingyenreklámok közlését - igaz, a cél nem is ez volt, hanem hogy ne nagyon legyen politikai reklám a médiában. Biztos, ami biztos, azt is beleírják az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában lehet politikai reklám - ezt a paragrafust konkrétan az Alkotmánybíróság húzta ki a választási eljárási törvényből.
Az Alkotmánybíróság január 7-én részben alkotmányellenesnek találta a választási eljárásról (Ve.) szóló törvényt az előzetes regisztráció intézményének bevezetése miatt. A választási eljárási törvény részeként módosították a választójogi törvény választókerületi felosztását is, ám a Ve. eltörlésével ez is veszne. A kereszténydemokrata Vejkey Imre javaslatára most úgy módosítanák a választójogi törvényt, hogy a melléklet módosításai a határidősértés miatt ne vesszenek kárba.
A javaslat a kormány törvényalkotási programjában is szerepel, erről bővebben is írunk a cikk végén. Az önkormányzati törvény módosításával a helyhatóságok törvényességi felügyeletét igyekeznek hatékonyabbá tenni a kormányhivatalok felállítása óta eltelt idő tapasztalatai alapján. Így például a jövőben az önkormányzatokért felelős miniszter fordulhatna az Alkotmánybírósághoz az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát kérve. A kormányhivatal a jövőben testületi ülést is összehívhat és megbírságolhatja az ismételten törvényt sértő önkormányzatokat.
Ha hétfőig sikerül benyújtani, kedden már meg is szavazhatják a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényt is.
A határozathozatalok után a környezet- és természetvédelmi törvényről, a felnőttképzésről, a nemzetközi közigazgatási együttműködésről, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról, a közszolgálati tisztviselőkről, agrártörvényekről és benyújtása esetén a hegyközségekről szóló törvényekről vitáznak, de megvitatják, hogy határozatban támogassák-e a birkózást, ami 2020-tól lekerül az olimpia műsoráról.