Adósság, taxi és szemét – e három dolgon vitázott a szerdai fővárosi közgyűlés. Tarlós István érzékeny napot fogott ki, és kiderült, már csak néhány hétig hajigálhatjuk oszlófélben levő borjúmirigyeket a szardíniásdobozok közé.
A főváros működését évekre meghatározó szerződés vitájával vette kezdetét a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése. A Budapest 21 néven futó megállapodást még március 8-án kötötte meg Orbán Viktor és Tarlós István, és legfontosabb pontja az, hogy az állam átvállalja a főváros adósságállományának 60 százalékát. Ellenzéki politikusok a közgyűlésen persze ehhez siettek hozzátenni azt, hogy az elmúlt években az ellátóintézmények államosításával a kormányzat már százmilliárdos nagyságrendű összegekkel rövidítette meg Budapestet. Hanzély Ákos, a Párbeszéd Magyarországért közgyűlési képviselője - nem mellesleg öttusa-világbajnok – például a forráselvonás mértékét a fővárosi bevételek negyven százalékára becsülte, ezért nem is tartotta túl gálánsnak az átvállalást. Horváth Csaba sem támogatta a Budapest 21-et, a szocialista frakcióvezető inkább felszólította Tarlós Istvánt, csikarjon ki kedvezőbb feltételeket a kormánytól.
A megszólított főpolgármester azonban a hozzászólásra jelentkező ellenzékiek egyre nagyobb számát látva inkább a vita lezárásán hezitált, de végül mindenki elmondhatta a véleményét. Tarlósnak a média viselkedése sem tetszett igazán, keserűen jegyezte meg, hogy míg Horváth Csabát körüldongják a kamerák, addig Wintermantel Zsoltra rá se bagóztak az újságírók.
Mi azonban a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében a szerződést védelmükbe vevő fideszesekre is nagyon figyeltünk, az újpesti polgármester Wintermantel például tényleg egy jól átgondolt, alapos elmúltnyolcévezéssel söpörte le az ellenzéki kritikákat. A szintén kormánypárti György István már lágyabb húrokat pengetett, és inkább azt emelte ki, hogy az adósságátvállalás szükségességét az ellenzék is elismerte. A főpolgármester-helyettes megismertette a közönséggel újszerű, sztoikus gondolatait is, miszerint a vagyonvesztés egyfajta természetes mozgás része.
A szerződést végül 18 kormánypárti és 2 jobbikos képviselő igen szavazatával fogadta el a közgyűlés.
Szemfüles tudósítónk már a folyosón megtudta a műanyagtányérok és bécsi virslik fedezékéből telefonáló Vitézy Dávid BKK-elnöktől, hogy a taxirendeletről – melynek lényegéről itt tájékozódhat - szóló szavazást április 9-re fogják halasztani. Ezzel mi meg is előztük a baloldali ellenzéki pártokat, akik a közgyűlés előtt sajtótájékoztatón tiltakoztak a tervezet ellen, mivel az szerintük „brutális”, 50 százalékos emeléshez, illetve a "taxisoligarchák" létrejöttéhez vezet. Egyébként a nap folyamán a Jobbik is akciózott egy kicsit, ők karikatúrával tiltakoztak a négyes metró állomásépítői szerződésének tervezett módosítása ellen.
Odabent Tarlós István nyitotta meg a vitát, aki szerint a képviselőknek azt kell eldönteniük, hogy marad-e a 2000 óta lényegében változatlanul hagyott rendszer, ami mindenkinek rossz, vagy hozzányúlnak, de akkor viszont tudomásul kell venni, hogy érdekeket fognak sérteni. A Jobbik részéről Szabó György támogathatónak érezte a tervezetet, de a szocialista Molnár Gyula már érzékeltette, hogy ők nem fogják megszavazni. Molnár szavai szerint az MSZP úgy általában egyetért a taxirendelet céljával, de eszközeivel nem. Arra azonban, hogy melyek az, alapvető problémák a tervezettel, csak Horváth Csaba világított rá. A szocialista frakcióvezető a piaci verseny csorbulását, illetve a fogyasztók érdekeinek figyelmen kívül hagyását rótta fel Tarlóséknak.
No meg az egyeztetések hiányát. Akármiről is szólt éppen a vita, ezt az érvet dobták be a legtöbbször. Hogy mennyi egyeztetés volt, milyen volt, és érdemi volt e. Tarlós szerint a taxisrendeletről másfél évig egyeztettek, a közgyűlésen felszólaló Metál Zoltán taxis-érdekvédő szerint hármat – az ellenzék szerint meg semennyit. A főpolgármester egyébként annyira zokon vette az egyeztetések körüli ellenzéki kukacoskodást, melyekkel csak „gúnyos, cinikus kritikákat szórnak az éterbe”, hogy Horváth Csabának kellett nyugtatgatnia.
A délelőtt folyamán sok vélemény hangzott el, de nem nagyon hallottuk az utasokét. Dorner Lajos, a VEKE helyszínen levő elnöke sérelmezte is, hogy miközben mindenki az utasokra hivatkozott a vitában, valójában őket senki sem kérdezte meg. Kérdés persze, milyen szervezettel rendelkezhetnek a taxiban utazók.
Végül napirendre került a szelektív hulladékgyűjtésről szóló fővárosi rendelet-tervezet (sajnos csak docx-ben) is, mely alapján a jövőben a minden fővárosi háztartás szelektív kukát kap, amelyekbe a lakóknak kötelezően külön kell válogatniuk a papír-, a fém-, és az plasztikhulladékot. A tervezettel kapcsolatban rögtön elhangzott a fővárosi főjegyző irányába az a jogosnak tűnő kérdés, hogy ugyan ki fogja betartani a kötelező szelektív kuka-használatot. Sárádi Kálmánné elismerte, hogy valóban nem ő fog turkálni a lakosok szemetében, de később majd kialakítanak valamiféle jelzőrendszert, ami alapján a bírságolás megoldható.
A szocialisták a bevett forgatókönyvük szerint megint nagyon egyetértettek a tervezet céljával, de a megvalósítás módjával már kicsit sem. Szónokuk, Szaniszló Sándor szerint ugyanis a rendszerben számos bizonytalansági tényező van, és a működtetésre előirányzott 1,8 milliárd forint is irreális.
A hivatalosan „hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról” szóló rendeletet végül a várakozásoknak megfelelően simán elfogadták. Az intézkedés idén áprilistól kezdve, fokozatosan lép életbe, úgyhogy aki oszlófélben levő borjúmirigyet akar helyezni a szardíniásdobozai közé, az gyorsan tegye meg, mert már nem sokáig lesz rá törvényes lehetősége!