A póráz nélküli kutyasétáltatás szabálysértéssé nyilvánítása ellen érvelő nyílt levelet írt a Belügyminisztériumnak a Tükör Kutyaiskolák alapítója. A Lánglovagok Egyesület arra figyelmeztette a tárcát, hogy rosszul sülhet el a segélyhívós telefonbetyárkodás rosszul megfogalmazott tiltása. Lejár a szabálysértési törvénytervezet véleményezési határideje.
Péntek az utolsó nap, amikor még véleményeket lehet küldeni a Belügyminisztériumnak a szabálysértési törvény legújabb módosítási tervezetéről. Ahogy megírtuk, a tervezet alapján utolérni és megbüntetni is könnyebb lenne a szabálysértőket, behajtanák rajtuk még azt a pénzt is, amit az elővezetésükre költöttek, bevezetnék, hogy kártalanítást kap, akit igazságtalanul büntettek meg, és új dolgokat minősítenének szabálysértésnek.
A tervezetet kedden tették ki a kormányzati portálra, és pénteket jelölték meg a véleményezés végső határidejeként. Péntek délig összesen 30 vélemény érkezett a módosítás tervezetével kapcsolatban, ezek jelentős részét magánszemélyektől kapták – közölte érdeklődésünkre délután a Belügyminisztérium sajtóosztálya.
A kutyások nevében nyílt levélben fordult a törvényalkotóhoz Korom Gábor, a Tükör Módszer és a magyarországi Tükör Kutyaiskolák közösségének megalapítója. A tervezetnek arra az elemére reagált, amely szabálysértéssé minősítené azt, ha valaki póráz nélkül sétáltatja a kutyáját belterület közterületén. Most még csak az számít szabálysértésnek, ha valaki a kutyát belterületen felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja.
Korom Gábor szerint a szigorítási terv "tüneti kezelés", "legnagyobb hibája, hogy betarthatatlan, illetve ha mégis mindenki betartaná, a helyzet sokkal rosszabb lenne, mint jelenleg". A kutyás szakember szerint a pórázt az emberek saját hiányosságaik pótlására használják, és bár bizonyos helyzetekben kétségtelenül szükség van rá, többször ártalmas, mint hasznos. "Sajnos a pórázt a legtöbb kritikus helyzetben úgy kell látnunk, mint a felajzott íjat, éppen a póráz az, ami agresszióviselkedésbe kényszeríti a kutyát, és – talán ez a legfontosabb – használatával a gazdát mentjük fel alapvető feladatai, kötelességei alól" – áll a nyílt levélben.
Korom szerint hosszútávú, a probléma gyökerét kezelő megoldás az lenne, ha a gazdák között differenciálnak szakmai vizsgarendszer alapján, és a kritériumok teljesítéséhez jogokat rendelne a törvény.
A Lánglovagok Egyesület arról küldött véleményt a Belügyminisztériumnak, hogy a valótlan bejelentésen túl a tervezet a segélyhívó számot lefoglaló telefonbetyárkodást is szabálysértéssé minősítené. A tervezet az új tényállást úgy hívná, hogy "segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele", és ezt az követné el, aki ilyen számot "nem segélyhívás céljából, szándékosan felhív".
A Lánglovagok Egyesület szerint a szándék jó, mert "a zaklató, rosszindulatú hívások, magukat viccesnek gondoló emberek telefonbetyárkodásai a tűzoltók munkáját rendkívül nehezítik, a segélyhívó vonal felesleges foglalása mások életét is veszélyeztetheti, de a módosítás jelen formája ésszerűtlen" – írja a langlovagok.hu. Azt javasolták, hogy a "nem segélyhívás céljából" helyett a törvény a "nem rendeltetésszerű használat" megfogalmazást használja, különben a törvény alapján azokat is meg kellene büntetni, akik azért tárcsázzák a 107-et, mert a rendőrség felhívására egy bűncselekményről szeretnének információt megosztani a hatósággal.
Megkérdeztük, hogy várhatóan mikorra dolgozza fel a Belügyminisztérium a beérkezett véleményeket, és mikorra kerülhet a tervezet a kormány, illetve a későbbiekben a Parlament elé. A sajtóosztály azt közölte, hogy ezekre a kérdésékre most nem tudnak választ adni, "hiszen folyamatban levő jogalkotásnál több különböző szintű vezetői döntés születik, amelyek mind befolyásolják a jogalkotás folyamatát, időtartamát".