Szokatlanul gyorsan, alig másfél hónap és mindössze négy tárgyalási nap után jutott el odáig a Pécsi Törvényszék, hogy pénteken a tervek szerint kihirdetik az ítéletet Bándy Kata meggyilkolása ügyében. A pécsi rendőrségi pszichológus tavaly július 7-ről 8-ra virradó éjszaka tűnt el, miután egyedül hazaindult egy szórakozóhelyről. Holttestét július 11-én bújócskázó gyerekek találták meg néhány száz méterre az otthonától, egy bokros területen. A rendőrség július 15-én fogta el P. Lászlót, aki beismerte a gyilkosságot. A vád aljas indokból elkövetett emberölés és kifosztás.

A gyorsaság nem jelenti azt, hogy ne folytatott volna le széles körű bizonyítási eljárást a bíróság. Több mint negyven tanút hallgattak meg, szakértők elemezték a bizonyítékokat a DNS-mintáktól kedzve a vádlott telefonjáig, megnézték a térfigyelő kamerák felvételeit.

Hogy ilyen rövid idő alatt végéhez ért a büntetőper, inkább annak az eredménye, hogy mind az ügyész, mind P. László kirendelt ügyvédje alapvetően passzívan ülte végig a tárgyalásokat. Indítványaik nemigen voltak, utóbbi szinte meg sem szólalt. Péntek délelőtt még feladatuk lesz: elő kell állniuk mindkettőjüknek perbeszéddel. A vád-és védőbeszéden kívül már csak az okirati bizonyítékok ismertetése van hátra. Az ítélet kihirdetésére délután egy óra körül lehet számítani.

Mennyit kaphat?

Az emberölés alapesetben öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. P. Lászlót viszont aljas indokból elkövetett emberöléssel vádolják, ennél a minősített esetnél tíz évre ugrik a minimum, és akár életfogytiglant is ki lehet szabni. Egy ilyen gyilkosságnál, ha életfogytiglan a büntetés, legkorábban harminc év után jöhet szóba feltételes szabadságra bocsátás, de dönthet úgy is a bíró, hogy tényleges életfogytiglant ítél, azaz a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.

Mire játszik a vádlott?

P. védekezésével azt próbálja elérni, hogy „az aljas indokból” minősítéstől szabaduljon, és ezzel az öttől tizenöt évig terjedő sávba szorítsa le a lehetséges büntetést. A vád szerint szexuális indíttatásból támadt a lányra, erőszakoskodott vele, és megfojtotta. P. ezzel szemben azt próbálja elhitetni a bírósággal, hogy érzelmi okai voltak a gyilkosságnak. A vádlott sok többé-kevésbé különböző vallomás után annál a történetnél cövekelt le, hogy hetekkel a gyilkosság előtt megismerkedett Bándy Katával, találkozgattak, viszonyt kezdtek, és a végzetes éjszakán azért ölte meg, mert elborult az agya, amikor rájött, hogy a lány nem hajlandó felvállalni a kapcsolatukat a világ előtt.

Miért nehezen hihető P. története?

• Hazugságok: A vádlott szavahihetőségéből nem maradt sok, miután számtalan különféle vallomást tett, és még részletkérdésekről is hol ezt, hol azt mondta. Egy ideig például azt állította, hogy áldozata nem viselt alsóneműt, és csak azután ismerte el az ellenkezőjét, hogy bizonyítékot találtak erre.

• Bándy Kata barátainak vallomása: A lány nem sokkal a halála előtt szakított a vőlegényével. Többeknek kijelentette, hogy nem áll készen egy új kapcsolatra. Barátnői kizártnak tartották, hogy ne mesélt volna nekik arról, ha mégis új férfi jelent volna meg az életében. Bándy Katát a barátai zárkózott, szégyenlős, konzervatív lánynak írták le, akinek nem voltak kalandjai, és nehezen fogadott embereket a bizalmába. Ráadásul abban a rövid időszakban, amikor P. vallomása szerint állítólag vele találkozgatott, Bándy Kata egy hetet külföldön, Hollandiában töltött.

• P. ismerőseinek vallomása: Se a vádlott anyja, se az unokatestvére nem hallott tőle Bándy Katáról, ami az ő esetében állítólag szokatlan diszkréció lenne. Az unokatestvér, aki együtt érkezett vele Pécsre, ki is jelentette: „Kizárt, hogy előttem eltitkolt volna egy új nőt”. Azt is elmesélte még, hogy P. „a csajait le szokta fotózni”. Bándy Katáról viszont egyetlen képe sem volt.

• Bándy Kata neve: A lány Kataként volt anyakönyvezve. Volt vőlegénye vallomása szerint nagyon kötődött a nevéhez, ha valaki véletlen Katinak szólította, mindig helyreigazította. P. viszont rendszeresen Katiként emlegette őt a vallomásaiban és a bíróságon is.

• Az áldozat sérülései: P. vallomása szerint viszonyuk volt, a lány önként létesített vele szexuális kapcsolatot, erőszakról nem volt szó. A holttest boncolását végző orvosszakértő viszont elmondta, hogy számos sérülést egyértelműen szexuális jellegű erőszakoskodás okozott.

• A bizonyítékok hiánya: Nem fordult meg a bíróságon olyan tanú, aki a gyilkosság éjjele előtt látta volna együtt a két embert. Annak sincs nyoma, hogy telefonon beszéltek volna egymással.

Amikor a bíró, Antal Gábor úgy határozott, hogy nem tesz eleget Bándy Kata családja kérésének, és nem rendel el zárt tárgyalást, döntését részben az ügyet kísérő találgatásokkal indokolta. Azzal érvelt, hogy az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi hit sérelmével járhatna a nyilvánosság kizárása, a közérdek ezért szerinte ebben az esetben felülírja a magánérdeket. Hiába azonban a nyilvános per, a mindenki által megismerhető bizonyítékok és vallomások, sok a kételkedő. Vannak, akik azt gondolják, hogy P. László azért hazudik a bíróságnak, mert fedez valakit vagy valakiket.

Mi szól amellett, hogy P. gyilkolt?

• A saját vallomásai. A gyilkosságot magát egyik vallomásában sem tagadta.

• Orvosszakértői bizonyítékok, DNS: Az orvosszakértő elmondta, hogy P. László hátán "jellegzetes karmolásnyomok" voltak, keletkezésük idejét pedig nagyjából Bándy Kata halálának napjára tette. Az igazságügyi genetikus szakértő az áldozattól vett körömnyiradék mintában kimutatta P. László DNS-ét, mégpedig nagy mennyiségben.

• Látták őket együtt a gyilkosság előtt: Egy tanú elmondta a bíróságon, hogy a lány otthonának közelében lévő Kiss Ernő utcában kint ücsörgött a teraszon akkor éjjel, és meglátott az utcán egy férfit és egy nőt, akikről utólag azt gondolja: P. László és Bándy Kata lehettek. Agresszivitást érzett, de azt hitte, egy szerelemespár veszekedését látja, így nem avatkozott közbe.

• Nála volt a lány telefonja: A Magtár utcai romos házban lakó ismerősei közül többen vallották, hogy P-nél megjelent ez a bizonyos rózsaszín telefon Bándy Kata halála után. A telefont később SIM-kártya nélkül eladta egy asszonynak ötezer forintért.

Mi táplálja a többi elméletet?

• A 37-es tanú: P. László egyik rabtársa a börtönből levelet írt a bírónak. Azt írta: tudomására jutott, hogy P. nem egyedül követte el a gyilkosságot. Valamiféle vádalkut akart, ennek a reményében elment a bíróságra tanúskodni, ahol úgy viselkedett, mint aki nagyon fél, és a családját is félti. Azt mondta, hogy a börtönben P. elárulta neki, hogy is történt a gyilkosság. Eszerint P-vel volt az unokatestvére is, amikor a Balokány környékén egy szórakozóhelynél találkoztak a lánnyal, ki akarták rabolni, megtalálták nála a rendőrségi igazolványát, amitől megijedt a társa, és így követték el a tettet.

Mi a gond ezzel? A 37-es tanúnak nincs közvetlen tapasztalata, csak P. elmondására hagyatkozik, a vádlott szavahihetőségében pedig, ahogy írtuk, nem igazán érdemes hinni. Sok oka lehetett annak, hogy P. ezt mesélte. Az unokatestvért még csak meg sem gyanúsította a rendőrség az ügyben.

• A titokzatos DNS: Az áldozat körömnyiradék mintájában három ember DNS-ét mutatták ki. A legnagyobb mennyiségben P. Lászlóét. Kisebb mennyiségben volt még DNS magától Bándy Katától, valamint egy ismeretlen férfitól is.

Mi a gond ezzel? Az igazságügyi genetikus szakértő szerint a harmadik DNS jelenléte nem jelent sokat. A bíró kérdésére a szakértő elmagyarázta, hogy ez az anyag valószínűleg normál érintkezésből, normál testi kontaktusból került a lány körmére, nem kellett ehhez erőszakos cselekmény. A lány egy születésnapi bulin volt, mielőtt megölték volna, sok emberrel találkozott, sok ember érhetett hozzá.

• Sikítás és Audi: Különös eseményekről számolt be tanúvallomásában egy fiatalember, aki a Felsővámház utcai otthonában nem tudott aludni akkor éjjel. Azt mondta: hajnali fél három körül az ablakba kiülve cigarettázott, amikor egy Bándy Katához hasonló külsejű, magányosan gyalogló lányt vett észre, a lány befordult a sarkon, és ő pedig harminc másodperccel ezután sikítás hallott, valami olyasmi kiáltást, hogy „ne csináljátok”, majd öt-nyolc másodpercig tartó nyöszörgés következett, végül két ajtócsapódás jött. A tanú szerint két-három percig ezután nem történt semmi, viszont akkor egy sötét színű autó, talán egy Audi kanyarodott ki, és lassan végighajtott az utcáján.

Mi a gond ezzel? A férfi maga mondta el, hogy nem látott jól, mert épp nem viselte a szemüvegét. Érkezett a bíróságra egy másik tanú abból az utcából is, ahonnan a sikítás állítólag jött. Ez a tanú hajnalig nyitott ablaknál dolgozott ott, de ő se kiáltást, se ajtócsapódást nem hallott, egyáltalán semmi feltűnőt nem vett észre. A sikítást halló tanú szomszédjában buli volt azon az éjszaka. A buli egyik résztvevője a bíróságon elmesélte, hogy az udvaron csocsóztak, és persze közben kiabáltak, még olyanokat is, hogy „lezúzlak”.

• A CD-fordulat: Az utolsó tárgyalás óta a Bors cikke nyomán bejárta a sajtót, hogy előkerült egy CD, amely a beszámolók szerint új tanúvallomásokat tartalmaz. Az egyiken egy férfi eltorzított hangja hallható, amint arról beszél, hogy a belvárosban látta vitakozni egymással Bándy Katát és P. Lászlót, ő fel is ajánlotta a lánynak a segítségét, de nem kért belőle. A Bors csütörtökön megírta, hogy P. László ügyvédje végül a héten benyújtotta a bíróságnak a CD-t. A bíró fog dönteni róla, bizonyítékként kezeli-e.

Mi a gond ezzel? Egyrészt az, hogy nem tudni, kik a CD-n hallható emberek, furcsa, hogy ha valóban fontos információknak vannak a birtokában, miért nem voltak ott a bíróságon. Miért nem jelentkeztek, hogy vallomást akarnak tenni, vagy miért döntött úgy a bíróság, hogy nem hallgatja meg őket? A másik probléma a CD forrása. A Bors szerint a CD-t P. László édesanyja kapta meg oknyomozó újságíróként bemutatkozó személyektől. Hogy kik ezek a háttérben álló emberek, azt pedig megírta a  Cink.