Nyomokban már megfigyelhető, hogy magyarországi pártok a határokon túl is igyekeznek kampányolni az ottani szavazók megnyerésére. Semjén Zsolt kézdivásárhelyi lovaglásához hasonló szimbolikus akciók ezután is várhatók, de a Fideszben úgy látják: a párt pozíciói eleve jók külföldön, a néhány százezer szavazóért pedig nem érdemes sem időt, sem pénzt fektetni nagyobb kampányba. Az MSZP hirtelen nemzeti pártként lépett fel, a Jobbik régebb óta terjeszkedik, Bajnaiék pedig csak most futnak neki a nemzetpolitikának. Most először gondolni kell a londoni magyarokra is.
Az idei havas március 15. legfeltűnőbb politikai akcióját Semjén Zsolt hajtotta végre, amikor lóháton vonult be a székelyföldi Kézdivásárhelyre. A miniszterelnök-helyettes akcióját akár a Fidesz határon túli kampánynyitójának is nevezhetjük, ami még a teljes hókáosz közepén is át tudta törni a média magasra szökött ingerküszöbét. Szinte biztos, hogy hasonlóan látványos megmozdulásokra a választások közeledtével egyre gyakrabban kerül majd sor a magyarlakta vidékeken, de az is lehet, hogy a külföldi választási kampány ennél a szintnél nem fog sokkal tovább lépni.
A határon túliak 2014-ben szólhatnak bele első ízben a magyarországi parlamenti választásokba. Az új választói csoport megjelenése miatt már többen alapvető változásokról, sőt veszélyekről is beszéltek. Tamás Gáspár Miklós például Semjén lovaglásával egyidőben, a Milla március 15-i rendezvényén bojkottra szólított azt állítva, hogy a kormányzat „kékcédulák százezreinek” gyártására használja majd a határon túli honosítottak voksait, hogy megőrizhesse hatalmát.
A Fidesz azóta visszavonta a szavazásra jogosult kettős állampolgárok névjegyzékének teljes titkosítására vonatkozó indítványát. Az is kezd világossá válni, hogy a várakozásokkal vagy éppen félelmekkel ellentétben az erdélyi, szlovákiai, vajdasági szavazatok nem fogják alapjaiban átrajzolni a hazai pártok erőviszonyait.
Egy április eleji összesítés szerint mostanáig 340 ezer külföldön élő magyar kapott kettős állampolgárságot Algériától Vietnamig. Erdélyben 150 ezren, a Vajdaságban 46 ezren, Kárpátalján több mint 10 ezren kértek magyar állampolgárságot, Szlovákiában viszont a várható retorziók miatt mindössze 161-en. Itt még nem választókról, csak kettős állampolgárokról beszélünk. Ezekben a számokban ráadásul a választójoggal nem rendelkező fiatalkorúak is benne vannak.
Az Index úgy tudja, hogy egy konzuli körben terjesztett hivatalos becslés szerint a kettős állampolgárságot szerző határon túli magyarok száma a választásig elérheti a félmilliót, ami reális becslés lehet, hiszen a kérelmezők száma már most meghaladta a 420 ezret.
A külügyi apparátusra komoly terhet ró a honosítás. Azokat a külképviseleteket, amelyeket nagyon leterhelnek a konzuli ügyek, most tavasszal és nyáron megerősítik. A külügyi tárca közölte, hogy az ideiglenesen (egy évre) kiküldött konzulok és konzuli adminisztrátorok (átlagosan 2-4 kormánytisztviselő) többsége az észak- és dél-amerikai, valamint az ausztráliai képviseletre kerül, de – átlagosan 1-3 fővel – megerősítenek több nyugat-európai konzulátust is.
Információink szerint a legleterheltebb csíkszeredai mellett jelenleg az ottawai képviseletet árasztották el leginkább a honosítási és egyéb konzuli ügyek, és a Stockholmban dolgozóknak se jut sok idejük a láblógatásra. A nagy távolságok miatt az USA-ban és Kanadában is folyamatosan zajlanak a különböző városokba kihelyezett eskütételek, a konzuli dolgozók folyamatosan úton vannak.
Ha a honosítottak száma egy év múlva mégis eléri a félmilliót, a választásra jogosult, 18. életévüket betöltők száma akkor sem fogja meghaladni a 350-400 ezer főt. A magyarországi választásokon szokásos 60-70 százalékos részvételi arány alapján így nagyjából 200-280 ezer plusz szavazattal számolhatnak a politikusok, de ha például a romániai választáson tanúsított aktivitást is figyelembe veszik, akkor még ennél is kisebb szavazószám-bővüléssel kalkulálhatnak. A részvételi kedvet visszafoghatja, hogy a külföldi magyarok esetében az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a regisztrációt, így nekik 2014-ben be kell jelentkezniük, ráadásul a többségnek utazni is kell majd, ha élni akar új jogával. Szavazóurnákat csak korlátozott számú diplomáciai épületben állítanak majd fel.
A külföldön élő kettős állampolgárok csak a pártok országos listáira voksolhatnak. A 93 listás mandátum kiosztását bonyolult számítások szabályozzák. A mostani becslések alapján is biztosra vehető, hogy a határon túli szavazatok egy, nagyon különleges esetben legfeljebb két képviselői hely sorsát dönthetik el. A pártok számára az jelenti a dilemmát, hogy ennek az egy, esetleg két mandátumnak a megszerzése jelentheti a legdrágább és legmunkaigényesebb feladatot a kampánygépezetnek: idegen terepen, egy újabb magyarországnyi területen kell, több országban, más-más viszonyokat figyelembe véve kellene elérni a választókat, akiknek voksa csakis kiélezett, egyenlő választási helyzetben számít igazán.
A pártok hivatalosan nem juthatnak hozzá az új állampolgárok címéhez, csak országos szintig bontott összesítéseket kapnak a honosítottak számáról. Ezek alapján a direkt levél alkalmazása sem jöhet szóba, és hagyományos kampánygyűlések megtartása sem túl hatékony.
Úgy tudjuk, ez a kalkuláció a Fideszben, ahol úgy érzik, nekik áll a zászló, lényegében eldöntötte, hogy nagyon nagy anyagi és emberi erőket nem érdemes befektetni ezen a terepen.
A fideszesek abban bíznak, hogy a néhány éve Erdélyben lefolytatott, a magyar pártok támogatottságát vizsgáló közvélemény-kutatás számukra nagyon kedvező eredményei 2014-re sem romlanak lényegesen. A korábbi felmérés szerint a romániai magyarok 70-80 százaléka Fidesz-szimpatizáns volt, a második legnagyobb tábort pedig – óriási szakadék után – az MSZP tudhatta magáénak.
Úgy tudjuk, hogy a kormányoldalon ezért a szimbolikus kampányesemények és a regisztráció fontosságára felhívó állami kampány szervezését is elégségesnek tartanák a határon túli magyarlakta vidékeken.
A Fidesz helyzeti előnyét növeli, hogy a temperált külföldi kampányban építhet azokra a kormányzati programokra is, amelyek a határon túl élő közösségeket támogatják. Idén tartják például a külhoni magyar kisiskolák évét. Erre a programra 100 millió forintot különítettek el. Az erdélyiek szimpátiáját volt hivatott táplálni az a diplomáciai szintig jutó székelyzászló-kitűző mozgalom is, amelynek során rengeteg hazai közintézményre, többek között éppen a parlamentre is kikerült a lobogó.
A 2004-es népszavazás miatt eleve rossz pozícióból indul az MSZP a határon túliak körében. Mesterházy Attila ezen akart változtatni, amikor tavaly szeptemberben először egy balatonlellei táborban rendezett konferencián maga köré gyűjtötte az RMDSZ, az MKP, a Híd-Most vezetőit illetve az ukrajnai, horvátországi és ausztriai magyar szervezetek képviselőit. Mesterházy és az MSZP elnöksége aztán idén januárban elmentek Kolozsvárra, ahol a párt elnöke bocsánatot kért a 2004-es népszavazáson tanúsított magatartásukért mondván „egy rosszul feltett kérdésre rossz választ” adtak. A pártban azóta megalakult a Határon Túli Magyarok Tagozata is.
Úgy tudjuk, a határon túli kampánnyal az MSZP egyelőre kivár. Nem dőlt még el ugyanis, pontosan hogy fog kinézni a választási eljárási törvény. A pártnál kérdésünkre azt mondták, biztos lesznek nagy rendezvények, de célszerűen használható kampánytechnikákról még nincs döntés.
A Jobbik régóta aktív Erdélyben. Kampányukat az utóbbi időben nagyrészt a székelyzászló-ügyre építették. A Jobbik tevékenysége azonban nem mindenkinek tetszik. A március 10-i, Marosvásárhelyre tervezett autonómiatüntetés előtt Bíró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta: a tüntetésen nincs mit keresniük a magyar szélsőségeseknek és a Magyar Gárdának. Facebook-csoport is alakult Erdélyiek a Jobbik és a gyűlöletimport ellen címmel, amely a Jobbik agresszív terjeszkedése ellen lép fel.
A többiekhez képest késéssel szállt be ebbe a versenybe Bajnai Gordon. A Haza és Haladás Alapítvány a napokban tartotta nemzetpolitikai konferenciáját. Bajnai itt kiállt a határon túliak szavazati joga mellett. Indoklása szerint ha ezt egyszer megadták nekik, egy szerzett jogot már nem szabad elvenni.
Újdonság, hogy a mostani kampánynak már nemcsak a szomszédos országokban élőkre kell koncentrálnia, hanem a Londonban boldogulni próbáló, nagyrészt fiatal és képzett magyarokra is. A helyzet azért még korántsem hasonlítható ahhoz, mint amikor 2007-ben a lengyel Donald Tusk egy londoni szupermarketben kampányolt az egymilliósra becsült lengyel kolónia megnyerésére, vagy amikor ugyancsak 2007-ben Nicolas Sarkozy francia elnök Nagy-Britanniában is igyekezett megszólítani az ott élő több százezer franciát.
Annak idején Matolcsy György dobta be a köztudatba, hogy legalább 500 ezer magyar élhet és dolgozhat már a brit fővárosban, de a Fidesz szerint valójában csak néhány 10 ezer, legfeljebb 100 ezer ember lehet kint tartósan. Ahogy a kint élők száma sem biztos, megtalálni sem lesz könnyű őket. Nem kizárt, hogy a Fidesz az ottani magyarokat egybefogó Facebook-csoportokon keresztül próbálja majd elérni őket. Egyes értékelések szerint a kormányoldal ebben a körben sokkal kevésbé lazsálhatja el a kampányt, mint a határon túliaknál. Erre a rétegre ugyanis az Orbán-kormány külföldi rossz sajtója direktben és folyamatosan hathat, ráadásul a megélhetésüket külföldön keresők, nem biztos, hogy a jelenlegi hatalom elkötelezett támogatói közé sorolhatók.