A restaurátor jóval a három festmény utaztatása előtt, 2009-ben leírta a szakvéleményében: a nagyméretű, 36 négyzetméteres képek sérülékenyek, a szállítás kockázatokkal jár, ezért az utaztatás nem javasolt. Ennek ellenére indult el a trilógia a több állomásos körútra. Továbbra is zavaros, hogy melyik kép sérült meg, és hogy miért hallgatták el az esetet.
Munkácsy híres trilógiájának két képe is súlyosan megsérült. Vagy csak az egyik sérült meg. Esetleg egyik sem, viszont mindkettőt sikerült rendbe hozni. A legkülönbözőbb állításokat hallottuk az Ecce Homo és a Golgota című képekről, attól függően, hogy a képek tulajdonosát, restaurátorát, vagy a kiállító Déri múzeumot kérdeztük.
Ahogy arról beszámoltunk, a monumentális méretű Ecce Homo című képen a Debrecen-Pécs-Bécs kiállítás sorozat végén, továbbá kéthónapos ládában tárolás után súlyos sérüléseket talált a restaurátor. Aki lapunknak viszont már úgy nyilatkozott, hogy a sérülések nem is maradandóak, ahogy azt korábban írta, közben minden problémát sikerült megoldani.
Az RTL híradójában pedig azt nyilatkozta, hogy ezzel szemben a Golgota című Munkácsy-festmény az, amelyik komoly sérüléseket szenvedett a szállítás során. (A három képből álló sorozatot utaztatták tavaly a világban. A magyar mainstream kultúrában fontos képek sérüléséről egészen mostanáig nem esett szó.)
Lapunkat megkereste Pákh Imre, az Amerikában élő Munkácsy-gyűjtő, a Debrecenben látható Golgota című kép tulajdonosa. „Csodálkozom, hogy a restaurátor azt nyilatkozta, ez a kép megsérült. Eddig ugyanis ez nem volt téma.”
A Munkácsy alapítvány alapítója szerint a képet kísérő restaurátor, Dr. Szentkirályi Miklós nem is szólt neki a sérülésről. Amit később megtudott, nem volt olyan komoly probléma. Érthetetlennek találta, hogy miután az Index megírta az Ecce Homo sérülését, a restaurátor hirtelen előállt a Golgota problémájával.
Pákh elmesélte, hogy a Golgota egy amerikai gyűjtő tulajdonában volt az 1900-as években. A gyűjtő házában 1907-ben tűz ütött ki, és csak úgy tudták kimenekíteni a képet, hogy azt kivágták a keretből. Később emiatt kellett körben a festményhez ragasztani egy nagyjából tíz centiméteres vászoncsíkot. Ez a ragasztás vált le egy szakaszon, amely azonban nem tekinthető sérülésnek, a visszaragasztás a tulajdonos szerint rutinfeladat.
A restaurátor ehhez képest lapunknak azt nyilatkozta: a ragasztás leválása súlyos probléma. Az viszont, amikor az Ecce Homot tartó henger leszakadt, és a kép a ládában összenyomódott, a saját szakvéleményével ellentétes módon javítható hiba volt.
Dr. Szentkirályi Miklós ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a képek utaztatása előtt, 2009-ben leírta a szakvéleményében: Ezek a nagyméretű, 36 négyzetméteres képek sérülékenyek, a szállítás kockázatokkal jár, ezért az utaztatás nem javasolt. Ennek ellenére indult el a trilógia a több állomásos körútra.
A sérüléseket mindkét esetben elhárították, mondta a restaurátor, megjegyezve: mivel a Munkácsy alapítvány vezetőjét, Marschalek Ákost tavaly megölték, kollégáival mindezért még nem kapták meg a fizetésüket.
A tisztánlátást nehezíti, hogy a képeket kiállító Déri múzeum vezetését időközben lecserélték. A múzeum múlt héten közleményt adott ki, miszerint a képeknek semmi bajuk, viszont vizsgálatot rendeltek el a trilógia állapotának felmérésére.