Magyarország az EU többi tagállamával teljes egyetértésben továbbra is sürgeti a fehérorosz hatóságoknál a politikai foglyok feltétel nélküli szabadon bocsátását, továbbá a polgárok emberi és politikai jogai korlátozásának megszüntetését, hangzott el Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, és Alena Kupcsina fehérorosz külügyminiszter-helyettes hétfői találkozóján.

Németh a megbeszélésen hangsúlyosan szólt a fehéroroszországi emberi és politikai jogok helyzetéről.

A magyar álláspont szerint ez hozzájárulna ahhoz, hogy Fehéroroszország magasabb szinten képviseltethesse magát, és így aktívabban vegyen részt a keleti partnerség és a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) munkájában, rendezvényein.

A találkozón a Külügyminisztérium közleménye szerint a kétoldalú és nemzetközi politikai kérdések megvitatása, valamint a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése lehetőségeinek áttekintése mellett a magyar fél hangsúlyosan vetette fel a fehéroroszországi emberi és politikai jogok helyzetét.

A 2009-ben Prágában indított keleti partnerségi együttműködési program keretében az EU szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait hat volt szovjet tagköztársasággal, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Moldovával, Ukrajnával és Fehéroroszországgal.

A KEK megalakulásának előzménye az az 1989-es olasz-osztrák-magyar-jugoszláv együttműködés, amelyet Olaszország kezdeményezett a szorosabb gazdasági, tudományos és kulturális kooperáció kialakításáért. A szervezetnek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig július elsejétől csatlakozik az unióhoz.