Idén tavaszra ígérték, de a jelenlegi állás szerint év végére épülhet csak ki az Egységes Segélyhívó Rendszer, a 112-es segélyhívószám – jelentette be szerdán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A csúszás okát Göndör László, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projektigazgatója az Indexnek azzal magyarázta, hogy az új rendszer kiépítése több közbeszerzési eljárással járt, ezek lefutásának idejét pedig előre nem lehet látni.
Ahogy arról már korábban írtunk, az új rendszerben valamennyi segélyhívás Miskolcra vagy Szombathelyre fut be, ezen a két településen – őrzött bázison – több száz diszpécser segíti majd a bajba jutottakat. Az, hogy a két központ közül éppen melyik fogadja a hívást, attól is függ majd, melyik lesz az adott pillanatban kevésbé leterhelve. „A cél, hogy felgyorsítsuk a segítségnyújtást és csökkentsük a fals hívásokat” – mondta Luca Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik osztályvezetője. Jelenleg a fals hívások aránya Magyarországon – más európai országokhoz viszonyítva – 73 százalék, ami nagyon magas.
A jelenlegi rendszer messze elmarad a kor követelményeitől. Ha most valaki segítségre szorul, akkor a 104-es számon a mentőket, a 105-ös számon a tűzoltókat és a katasztrófavédelmet, a 107-esen pedig a rendőrséget riaszthatja. Ám nem biztos, hogy a bajba jutott jó számot tárcsáz, de az is gyakran előfordul, hogy jó helyre jelentkezik be, mégis ide-oda kapcsolják.
Az új rendszerben elég lesz a 112-es számot hívni, a többi a diszpécser dolga lesz, aki protokollkérdésekkel gyorsan kideríti, mire és hol van szükség. Az operátoroknak minél több nyelvet kell beszélnie, hogy a segítségre szoruló külföldiek se maradjanak hoppon, ahogy ez a jelenlegi rendszerben megesik.
A cél, hogy maximum 40 másodpercen belül fogadni lehessen a bejelentő hívását, 15 percen belül pedig meg kell érkeznie a segítségnek. Szege Zoltán, a minisztérium e-egészségügyi programirodájának vezetője arról is beszélt, hogy a mentőautókban terminálok lesznek, ezeken pedig folyamatosan jelennek meg azok az információk, amelyek a segítségnyújtáshoz szükségesek vagy éppen a beteggel kapcsolatosak. Azaz minden adat, amit a diszpécser beír a gépébe, az valós időben megjelenik a segítségnyújtást végző szervnél. Ezzel ki tudják küszöbölni például azt, hogy a segítségnyújtók rossz címre menjenek ki, ahogy ez most számtalanszor megesik.
Egy példa arra, miben lesz más az új rendszer: valaki telefonál a 112-re, hogy baleset történt az M7-esen. Ha a bejelentő nem tudja megmondani, hogy pontosan hol van, akkor a mobiltelefonjának a cellainformációja alapján a diszpécser be tudja azonosítani, okostelefon esetén ennél pontosabb koordinátákhoz jut. A mentőket riasztja, azok elindulnak, majd az ezután megszerzett információkat (allergiás-e valamire a sérült, milyen a forgalom az adott útszakaszon stb.) az operátor tovább tudja küldeni a mentőautók termináljára, később pedig valamennyi információ a kórháznál landol még azt megelőzően, hogy a sérült odaért volna. Ehhez persze az új mentésirányítási rendszert is ki kell építeni, ezt 2014 tavaszára ígérik.
A miskolci és a szombathelyi hívásfogadó központok már elkészültek. Bár a Belügyminisztérium államtitkára, Tóth László az Indexnek pontos számot nem tudott mondani arról, hányan jelentkeztek operátornak, de az kiderült, hogy rengetegen. Tóth szerint a felvételnél szempont lesz az, hogy a jelentkezőnek legyen érettségije és minél több idegen nyelvet beszéljen, ugyanakkor szeretnék, ha minél több hátrányos helyzetben lévő ember jutna így munkához.
Négy megyében (Vas, Heves, Komárom, Borsod) már működik egy pilot rendszer, de azt folyamatosan fejlesztik. Az Egységes Segélyhívó Rendszer kiépítése és a 112-es hívószám mögötti rendszer bevezetése összesen 7,4 milliárd forintba kerül – ebből 6 milliárd forint uniós támogatás, a többit az állam állja. A rendszer fenntartása évi 1-2 milliárdba kerül majd.