Szeptembertől alakul meg a Magyar Pedagógus Kar, amelynek minden állami és önkormányzati iskolában és óvodában dolgozó pedagógus automatikusan a tagja lesz. Tagdíjat nem kell fizetni, de kilépni sem lehet a karból. A testület szakmai állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki és etikai kódexet alkot a tanároknak. A kormány a kar létrehozásával egyúttal saját tárgyalópartnerét teremti meg - ez lesz ugyanis a legnagyobb ilyen szervezet több mint 100 ezer taggal.
Szeptembertől az állami és az önkormányzati fenntartású iskolák és óvodák pedagógusai a Magyar Pedagógus Kar tagjaivá válnak, jelentette be Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár. A tagság nem kötelező, hanem automatikus lesz, mondta Hoffmann Rózsa. A pedagóguskari tagság különleges kötelezettségekkel nem jár és tagdíjat sem kell fizetni, így kilépni sem lehet belőle. A tagság akkor szűnik meg, ha az ember elhagyja a pályát vagy már nem állami intézményben tanít.
A Magyar Pedagógus Kar önkormányzattal rendelkező köztestület lesz: maga választja meg tisztségviselőt és saját szervezeti és működési szabályzatot alkot. Az elnököt a kar küldöttgyűlése választja. A pedagóguskarnak megyénként lesznek szervezetei "nagyon kevés fizetett tisztségviselővel", mondta Hoffman Rózsa. Megyénként egy ember kap fizetést azért, hogy a pedagóguskarral kapcsolatos feladatokat koordinálja és az üléseket összehívja.
Az országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat (.pdf) szerint a kar legfontosabb feladata az lesz, hogy szakmai javaslatokat dolgozzon ki, és segítse az iskolákban folyó szakmai munkát. "A kar minden szakmai kérdésben javaslatot tehet, véleményt formálhatnak és kérdéseket tehet fel" - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. A pedagógus kar dolgoz majd ki javaslatokat az iskoláknak például arra, hogyan végezzék a diákok az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges 50 órás közösségi szolgálatot.
"Az orvosoknak az ügyvédeknek, a pszichológusoknak és az újságíróknak már van etikai kódexe, a pedagógusoknak még nincs" - jegyezte meg Hoffman Rózsa. A pedagóguskarnak kell ezért kidolgoznia a tanárokra vonatkozó etikai szabályokat. A köznevelési államtitkár szerint erre azért van szükség, mert az iskolák hétköznapi életében sok olyan szituáció van, amelyet nem lehet törvényekkel vagy rendeletekkel szabályozni.
A kar etikai ügyekben is eljárhat majd. Hoffmann Rózsa külön kiemelte: semmiképpen nem akarják sérteni a szakszervezetek jogosítványait. A törvényjavaslatba ezért külön bekerült, hogy ha egy etikai eljárás alá vont tanár egyben szakszervezeti tag is, akkor arról értesítik az érdekképviseletet.
A törvényjavaslat szerint egyébként az etikai eljárás nem jár különösebb szankciókkal, hacsak a vétség nem alapoz meg büntetőeljárást. A pedagóguskar az etikai kódexet megsértőkkel szemben figyelmeztetéssel élhet, megvonhat biozonyos kedvezményeket és juttatásokat, illetve megfoszthatja az illetőt a karban betöltött tisztségétől.
Az országgyűléshez benyújtott törvénnyel a kormány tulajdonképpen saját tárgyalópartnerét teremti meg, derült ki a köznevelési államtitkár szavaiból. Mint Hoffmann Rózsa elmondta: ma is nagyon sok pedagógusokat képviselő szakmai szervezet, egyesület és szakszervezet van. A törvény ezek közül csak néhányat nevesít mint a kormány tárgyalópartnere, sok szervezet esetében pedig nem tudni, kiket képviselnek. A miniszternek sok esetben nehéz dolga volt, hogy kikkel egyeztessen bizonyos kérdésekben, eddig ugyanis nem volt olyan szervezet, amely a teljes pedagógustársadalmat reprezentálta volna, mondta az államtitkár.
A körülbelül 140 ezer taggal rendelkező pedagóguskar így sem fog minden tanárt képviselni: az egyházi- és a magániskolákban dolgozók ugyanis nem lesznek tagjai. Hoffmann Rózsa azt javasolta: az itt dolgozók is hozzanak létre hasonló testületeket, amely partnerségben működhetnek együtt a Magyar Pedagógus Karral.