Schmitt Pál számára kedvezőtlen eredménnyel zárult az a jogorvoslati eljárás, amelyet a plágiumbotránya után, a doktori címének visszavonása miatt indított a volt államfő. A jogorvoslati bizottság pótolta a mulasztást, és személyesen is meghallgatta Schmitt Pált, de végül ugyanarra jutott, mint a cím visszavonásáról döntő szenátus: az 1992-es doktori dolgozat se formailag, se tartalmilag nem felelt meg. Újabb reklamációnak már nincs helye.
Lezárult a volt köztársasági elnök Semmelweis Egyetemhez benyújtott felülbírálati kérelme alapján indult jogorvoslati eljárás, közölte szerda délután a Semmelweis Egyetem. Az egyetem tavaly március 29-i határozatával visszavonta Schmitt Pál egyetemi tudományos fokozatát, dr. univ. címét. A volt államfő sérelmezte ezt a határozatot, ezért nyújtott be ellene felülbírálati kérelmet. A kérelem, továbbá a Fővárosi Törvényszék korábbi határozata alapján indult a most lezárult jogorvoslati eljárás.
Az egyetem szerdai közleménye szerint a Jogorvosolati Bizottság azt állapította meg, hogy Schmitt Pál 1992-ben „Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése” címen benyújtott értekezése már a beadáskor sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az 1985. évi I. törvény 111.§ (1) bekezdésében leírt követelményeknek és a Magyar Testnevelési Egyetem Doktori Szabályzatának. A Jogorvoslati Bizottság jogszabályba ütközőnek és etikailag kifogásolhatónak találta az egykori Magyar Testnevelési Egyetem azon eljárását, ahogy az értekezést hivatalos eljárásra bocsátotta. A közlemény ezzel feltehetőleg a doktori megvédésére utal.
A közlemény szerint miután megismerte a határozatot, Schmitt Pál kijelentette, hogy a Semmelweis Egyetem eleget tett a Fővárosi Törvényszék korábbi határozatának, és a rektor által felkért Jogorvoslati Bizottság személyesen meghallgatta őt. "A Jogorvoslati Bizottság határozatára tekintettel Schmitt Pál lemondott egyetemi doktori (doctor universitatis) címéről. Az ügyben további eljárásnak nincs helye" - áll a közleményben.
Megkerestük Schmitt titkárságát, későbbre ígértek tájékoztatást.
A Semmelweis Egyetem szenátusa tavaly március 29-én a hosszúra nyúlt plágiumbotrány végére tett pontot, amikor visszavonta Schmitt egyetemi tudományos fokozatát, és leszögezte, hogy a dolgozat nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapult, ezért nem felelt meg az egyetemi doktorátus szakmai-etikai kritériumainak.
A döntés után Schmitt lemondott ugyan a köztársasági elnöki címéről, de két lépést is tett a szenátus döntése ellen. Egyrészt alig két héttel a határozat megszületése után benyújtotta a felülvizsgálati kérelmet. Információink szerint a volt köztársasági elnök nem a plágium tényét vitatta, hanem jogi formai hibákra hivatkozva akarta elérni a határozat megsemmisítését. Úgy tudjuk, hogy Schmitt jogászainak legfőbb érve az volt, hogy dolgozata ügyében őt személyesen nem hallgatták meg.
Másrészt a Fővárosi Törvényszékre május 4-én nyújtott be keresetet a szenátusi határozat bírósági felülvizsgálata miatt. Szerdán megkerestük a Fővárosi Törvényszéket is, várhatóan csütörtökön tudnak tájékoztatást adni arról, pontosan milyen jogi lépések történtek az elmúlt bő egy évben a kereset ügyében a Fővárosi Törvényszéken.
Schmitt Pál lemondóbeszédében sérelmezte, hogy az egyetem szerinte „gyorsított eljárással", az ő meghallgatása nélkül hozott olyan határozatot, amelyre nem volt törvényi felhatalmazása. Az oklevelet szerinte ugyanis csak a Magyar Akkreditációs Bizottság indítványára, a nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezésére, kizárólag bíróság jogosult visszavonni.
A március 29-i szenátusi határozatban ugyanakkor benne is volt, hogy tudomásul vették, mit mondanak a törvényi rendelkezések, de szerintük a helyzetet felülírta a miniszter döntése. Réthelyi Miklós a Tényfeltáró Bizottság jelentését felbontás nélkül, illetékesség hiányában visszaküldte az egyetemre, ezért pedig a szenátus közelességének tartotta a kérdés végleges rendezését.
A plágiumügye miatt távozásra kényszerült volt köztársasági elnök először a lemondása előtt három nappal adott, emlékezetes tévéinterjúban, majd a lemondását bejelentő parlamenti beszédében is megfogadta: doktori fokozatot fog szerezni.
Schmitt a szerdai Borsnak azt mondta, lemondása óta a felülvizsgálati eljárásra koncentrált, amelyet még tavaly áprilisban adott be a Semmelweis Egyetemhez (SOTE). A lap szerint emellett a most 71 éves volt köztársasági elnök nyugdíjas életét éli, unokákkal és nagykövetekkel találkozik, érmeket ad át, kulturális és sportesemények fővédnöke. Sőt, most már újra jut ideje motorozni és tárogatózni is.
2012 szeptemberében Kiss Norbert, a volt köztársasági elnök irodavezetője azt mondta, hogy Schmitt a PhD megszerzéséhez szükséges publikációk megírásán dolgozott, és ahhoz folytat konzultációkat. Indoklásuk szerint azért nem állt hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel, mert képzés nélküli fokozatszerzésre készül.