Az alaptörvény sokat vitatott negyedik módosítása miatt Szabó Máté ombudsman kért normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, részben formai, részben tartalmi okok miatt. Beadványának első része szerint az Országgyűlés a módosítás nem mindegyik pontjáról folytatott megfelelő vitát. Az ombudsman másik fő kifogása az volt, hogy a jogalkotó több olyan rendelkezést is az alaptörvénybe emelt, amelyet korábban az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősített.
Az alkotmánymódosítás elsősorban azért váltott ki itthon és klföldön is óriási vitát, mert korábban az AB által tartalmilag alkotmányellenesnek talált intézkedéseket emelt vele a koalíció az Alaptörvény szintjére, hogy az AB többé ne férhessen hozzájuk. Bekerült az Alaptörvénybe, hogy csak a házasság és a szülő-gyermek viszony jelent családi kapcsolatot, pedig az AB azt 2012 decemberében túl szűkkörűnek ítélte. A részben vagy teljesen államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevők röghöz kötésének lehetőségét is az Alaptörvénybe foglalták, pedig korábban az AB azt is elkaszálta. Ugyanez volt a helyzet a hajléktalanok kitiltását lehetővé tévő szabállyal, a gyűlöletbeszéd tilalmával, valamint a választási kampány médiaszabályozásával: az érintett jogszabályokat az AB mind megsemmisítette, utóbb mégis alkotmányos védelmet kapnak. A negyedik módosításról részletesen itt olvashat.
Közleménye szerint a testület az ombudsmannak az alaptörvény-módosítás elfogadásának körülményeire vonatkozó formai kifogásait (azaz a közjogi érvénytelenségére hivatkozó részt) nem találta megalapozottnak. Az AB megállapította, hogy az országgyűlési képviselők, illetve a frakciók kifejthették volna véleményüket a szóban forgó módosító javaslatokról, nem volt ugyanis akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék, vagy a módosításokhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be. Záróvitára épp azért nem került sor, mert ilyen indítvány nem érkezett. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében elutasította.
A tartalmi kifogásokat az AB visszautasította, mivel egyáltalán nincs hatásköre azok vizsgálatára.
A határozat indoklásában ugyanakkor az AB egyértelműen utal rá, hogy ez nem az utolsó szó az ügyben. Bár magát az alkotmánymódosítást tartalmi szempontból nem vizsgálhatta, a támadott rendelkezések alapján megalkotandó törvényekre, rendeletekre és bírósági ítéletekre ez már nem vonatkozik.
Amikor ilyen jogszabályok kerülnek a testület elé, az AB el fogja végezni a vonatkozó alaptörvényi rendelkezések most elmaradt értelmezését. Ez ráadásul úgy fog megtörténni, hogy az alaptörvény rendelkezései mind magában az alaptörvényben, mind pedig az európai uniós és a nemzetközi jogi kötelezettségekben megjelenő alapvető elvekkel és értékekkel egységes, ellentmondásmentes rendszert képezzenek.
Vagyis előfordulhat, hogy olyan törvények akadnak fenn az AB szűrőjén, amelyek elől épp az alkotmánymódosítással próbálta elsimítani a jogi akadályokat a parlamenti többség.
A határozathoz Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Juhász Imre, Kovács Péter, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak. Az Alkotmánybíróság határozata itt olvasható.