Első fokon két év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság az iskolai mészárlás előkészületével vádolt S. Ábelt. A férfi korábban egy év nyolc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, amit a büntetésébe beszámítanak, az ügyvéd szerint elképzelhető, hogy egyáltalán nem kell börtönbe vonulnia a fiúnak. Az ügyész súlyosbításért, a védő teljes felmentésért fellebbezett, S. Ábel nem jelent meg az ítélethirdetésen, védője szerint „ehhez joga van”, pontosan nem tudta, hogy miért döntött így az egyetemista.

Az ügyészség huszonkét rendbeli emberölés előkészületével vádolta a joghallgatót. A vád szerint évekkel ezelőtti finnországi, németországi és Egyesült Államok-beli iskolai mészárlások hatására döntött úgy, hogy fegyvert szerez, és az egyetemen annyi diákot öl meg, ahányat csak tud, majd végez magával is.

S. Ábelt kétrendbeli emberölés előkészületében találta bűnösnek a bíróság, a maradék húszrendbeli emberölés vádja alól felmentette. Az egyetemista bűnös testi sértésben is, melyet a nagymamája sérelmére követett el 2006-ban, a fiú úgy megverte a nagymamáját, hogy annak állkapcsa eltört. Bizonyítottnak találta a bíróság a garázdaság elkövetését is. Ez utóbbit azzal követte el S. Ábel, hogy kilőtt a lakásukból és ez megrémítette a környéken lakókat.

A kettő a legkisebb többes szám

A bíró érdekes érveléssel jutott a kétrendbeli bűnösséghez. A huszonkét rendbeli emberölés szándéka egyetlenegyszer merült fel, az első rendőrségi tanúvallomásban, ezt azonban az emberölés tekintetében nem lehet figyelembe venni. Mivel a többi bizonyíték konkrét számot nem tartalmaz, de a vallomások, bizonyítékok többes számban beszélnek, tehát „emberek” megöléséről van szó, legalább két ember megölésére készült a vádlott. „Tudjuk, hogy ennél többről volt szó” – mondta a bíró, de a büntetőjog szabályai szerint csak a legenyhébb büntetést maga után vonó, még bizonyított tényeket lehet a vádlott terhére róni.

A bíró hosszan foglalkozott az első vallomással, amelyet védő jelenléte nélkül vett fel a rendőrség. A bíró érvelése szerint a rendőrség is hibázott, mert az első kihallgatáson nem az emberölés előkészületével, hanem garázdasággal vádolták meg S. Ábelt. Ilyen ügyben pedig nem kötelező a védő jelenléte. Amit a vádlott itt az emberölésről és a nagymamája megveréséről elmondott, az nem vehető figyelembe, de amit a garázdaságról, az igen.

S. Ábel írt egy regényt is, Csőre töltve címmel, egy fiktív helyen játszódó iskolai mészárlásról. A bíró szerint ez is figyelembe vehető bizonyítékként. „Nem tudom hányan olvasták végig, talán egyedüli vagyok, az irodalmi alkotás színvonaláról ne vitatkozzunk” – mondta a bíró. A bíró szerint a regény a főhős hobbijai, tulajdonságai szempontjából is teljesen ugyanolyan, mint S. Ábel: például jó latinból, kiválóan sakkozik. Ezért a regény nem pusztán irodalmi alkotás, hanem önmagáról vallott a vádlott.

„Téged nem”

S. Ábel ügyében fontos szerepe volt egy csoporttársnője vallomásának is. A lányt S. Ábel minden előzmény nélkül hívta fel azzal, hogy szeretné, ha másnap ott lenne az ELTE jogi kar büféjében, „még ha a világ pusztul is el akkor”. „Fenyegetsz?” – kérdezett vissz a lány, S. Ábel válasza szerint „téged nem.”

A lány visszahívta S. Ábelt, és visszautasította a másnapi találkozót. „Lehet, hogy ez mentette meg huszonkét ember életét”, mondta a bíró. De arra nem következtethetünk, hogy a vádlott elállt volna attól, hogy elköveti a mészárlást, csupán elodázta azt.

A bíró dícsérte S. Ábel védekezését, például szellemesnek nevezte, hogy kérte az ügyészségtől a huszonkét sértett beidézését. Ezt nyilvánvalóan nem tudta megtenni az ügyész, de a bíró szerint egy robbantás előkészítésének megítélése során sem kellene konkrétan megnevezni a sértetteket, ezért itt sem kell.

A 2006-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanuló S. Ábel a bíróság szerint részletes tervet dolgozott ki, belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén legálisan lőfegyvert vásárolt, egy 9 milliméteres fegyver tulajdonosa volt. A vád szerint már arra készült, hogy valamelyik nagy bevásárlóközpontban vagy egy egyetemen lelő legalább huszonkét embert. Azért éppen ennyit, hogy minden egyes addigi életévéért egy-egy ember életével álljon bosszút.

S. Ábelt az emberölés előkészülete mellett súlyos egészségromlást okozó testi sértésben és garázdaságban is bűnösnek találta a bíróság. Az előbbit a évekkel ezelőtt nagymamájának sérelmére követte el a fiatalember úgy, hogy belerúgott az idős asszonyba és eltörte annak állkapcsát. Az utóbbit pedig azzal valósította meg, hogy pisztolyával kilőtt lakásukból, és ezzel megrémítette a környéket. A bíró szerint a rémület azonban nem lehetett túl súlyos, annak idején például a rendőrséget nem hívták ki.

„Ha az évszázad bűnügyéről kellene vallanom – ahogy a sajtó nevezte az ügyet – lehet, hogy én is eltúloznám az eseményeket”, mondta a bíró arra utalva, hogy a tárgyalásokra beidézett tanúk hatalmas riadalomról számoltak be a lövés kapcsán.

Eleinte beszélt róla

„Délután háromtól folyamatosan bilincsben voltam, nem tudtam rendesen étkezni sem, teljesen egy ilyen irányba terelték a beszélgetést a rendőrök” – mondta az első, éjszakába nyúló kihallgatásról, ahol még részletesen beszélt a tervezett mészárlásról a rendőröknek. Az evésnek azért lehet jelentősége, mert S. Ábel súlyos cukorbeteg, az alacsony vércukorszint pedig eredményezheti azt, hogy a beteg nincs teljesen öntudatánál.

S. Ábel visszavonta ezt a rendőrségi vallomását, amelyben részletesen beszélt a tervezett mészárlásról. Úgy véli, hogy a nyomozás elején ügyvéd nélkül rögzített vallomás nem használható fel bizonyítékként.

Elfogták, pedig nem mészárolt

S. Ábel a vádiratban leírt, tervezett mészárlást nem hajtotta végre, 2010 februárjában elfogták a rendőrök. Egyik egyetemi csoporttársnőjét megrémítette a fiúval folytatott egyik telefonbeszélgetés, valamint a fiú ma már törölt blogjában található versek is. A vádlott korábban az iskolai mészárlásokat is dicsőítette, ezért S. Ábel csoporttársai Végh Józseftől, a túsztárgyalóként elhíresült nyugdíjas klinikai szakpszichológustól kértek segítséget. Mutatott neki blogbejegyzéseket, Végh pedig a tapasztalatai alapján úgy ítélte meg, hogy a szerző veszélyes lehet. Értesítette a rendőrséget.

Miután a rendőrök elfogták, S. Ábel előzetes letartóztatásba került. Egy év nyolc hónapot töltött előzetesben, illetve az igazságügyi elmemegfigyelő intézetben. A szakvélemények szerint korlátozottan beszámítható.

Azt, hogy a mészárlás elkövetése nélkül kell mégis bíróság előtt állnia, a tárgyalások alatt S. Ábel George Orwell 1984 című regényéhez hasonlította. Idézeteket olvasott fel a könyvből a gondolatrendőrségről és a gondolatbűnről.

Miután kikerült az előzetesből, S. Ábel újrakezdte egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán.

Columbine a borítókép

S. Ábel védekezett azzal is, hogy az iskolai mészárlások mint alkotót érdekelték. Csőre töltve című, egy iskolai mészárlásról szóló regényével egy hónappal az elfogása előtt készült el. Elképzelt helyen, elképzelt időben játszódik. Egy ámokfutás elkövetőjét mutatja be, arról szól, hogy egy, a tömegből semmivel sem kitűnő átlagember hogyan jut el idáig. S. Ábel szerint a regény, illetve az ahhoz végzett kutatómunka volt az oka annak is, hogy a házkutatáskor a rendőrök a columbine-i mészárlás egyik fotóját találtak nyitóképként a számítógépén.

A bíró bizonyítottnak találta, hogy a blogot S. Ábel írta, és a számítógépén talált „Elköszönés” című dokumentum is tőle származik. Ebben nem írja le, hogy iskolai mészárlást tervez, de azt bizonyítja, hogy öngyilkosságra készül. A bíró szerint a vádlott által „Nagy tettnek” nevezett esemény az egyik tanú vallomása szerint határozottan iskolai mészárlást jelent, konkrétan a pécsi mészárlásra használta ezt a kifejezést a vádlott egy barátjával való csetbeszélgetésben. Saját tervét szintén a „Nagy tettnek” nevezte.

Lenézett a világra, és mivel nem látta istent, rájött, hogy csak ő lehet az

S. Ábel a tárgyalások során sokszor nem válaszolt a bíró kérdéseire. Hiába kérdezték a tárgyaláson, hogy ő írta-e a blogban megjelent verseket, erre kitérő választ adott: semmi sem bizonyítja, hogy a bloghoz csak neki volt hozzáférése. Nem volt hajlandó válaszolni arra sem, miért mondhatták csoporttársai szinte egybehangzóan, hogy ő föléjük helyezte magát. Megtagadta a válaszadást a személyiségére vonatkozó kérdésekre is: például arra, amiben a bíró azt firtatta, hogyan viszonyul általánosságban a nőkhöz, egyetemi csoporttársaihoz. Nem volt hajlandó válaszolni arra sem, szerette-e kelteni a feszültséget, megtagadta a válaszadást arra is, hogy tényleg gyűlölte-e életét és környezetét, mint ahogy azt a vád állítja, és beszélt-e arról ismerőseinek, hogy bosszút áll a világon rossz életéért.

Végh József klinikai szakpszichológus a letartóztatása napján beszélt a fiúval a rendőrségen. Szerinte ekkor a fiú közlékeny volt, mintha örült volna, hogy végre valakinek elmondhatja, ami benne van. "Lenézett a világra, és mivel nem látta istent, rájött, hogy csak ő lehet isten" – mondta a szakértő szerint a fiú, aki azt is rögzítette, hogy a fiú haragszik az anyjára, mert megszülte, és ezzel megfosztotta isteni mivoltától. Végh szerint ezeket S. Ábel komolyan gondolta. S. Ábel személyiségi jogi pert indított Végh József ellen.

Végh József pszichológus, aki először értesítette a rendőrséget, a bíró szerint „lehet, hogy emberek életét mentette meg”, de az általa a bíróságnak átadott vallomás jogilag „teljesen értékelhetetlen”, a dátuma is téves. A szakmája szabályait súlyosan megsértette.

Az S. Ábellel készült videóinkat ebben a cikkben nézheti meg.