A kisebb pártoknak kedvez, az ellenzéki erők összefogását nehezíti az a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslat, amelyet hétvégén nyújtottak be fideszes képviselők. A tervezet Bajnai pártját külön is sújtja: a jövőben a pártok nem fogadhatnak el pénzt külföldi szervezetőktől, miközben a volt kormányfő egyik legnagyobb támogatója egy amerikai kutatóintézet volt.
A kampányfinanszírozási törvény céljai között az is szerepelt, hogy megnehezítsék a jelenlegi baloldali ellenzéki pártok helyzetét – mondta az Indexnek több egymástól független fideszes forrás. Beszélgetőpartnereink hozzátették azt is: a kormánypártokat nem kizárólag ez vezérelte, a javaslatnak számos olyan eleme van, amely a korábbiakhoz képest átláthatóbbá teszi a kampányköltéseket.
A törvényjavaslatot (pdf) szombaton nyújtotta be két fideszes – Cser-Palkovics András és Gulyás Gergely – valamint egy KDNP-s – Vejkey Imre – képviselő; eszerint az egyéni jelöltek egymillió forintos költségvetési támogatásra jogosultak. A pénzt az államkincstártól egy bankkártya formájában kapják meg, készpénzt azonban nem vehetnek fel. Emellett a pártok saját forrásból jelöltenként ötmillió forintot – összesen 995 milliót – fordíthatnak kampányra. Ha egy párt mindenhol tud jelöltet állítani, akkor ennek az összegnek 60 százalékát – közel 600 milliót – az állam állja.
Forrásaink szerint az új finanszírozási rendszer a kis pártok indulását segíti. Az egymillió forintos állami támogatás elnyeréséhez ugyanis az egyéni jelölteknek a korábbi 750 ajánlás helyett elegendő 500 ajánlást összegyűjteniük. A választókerületek száma a korábbi 176-ról 106-ra csökkent, az új körzetek így népesebbek, vagyis könnyebb összeszedni az ajánlásokat. Az új választási rendszerben ráadásul az országos lista állítása is könnyebb, ami szintén segíti a kis pártok indulását.
A kisebb pártok helyzetbe hozása nem segíti elő az ellenzéki erők összefogását, amelyeknek külön-külön nincs esélyük legyőzni a közvélemény-kutatásokat még mindig vezető Fidesz-KDNP-t. Egy olyan támogatottságú pártnak, mint amilyen az LMP, előnyösebb önállóan indulnia, a jelöltjei után kapott egymillió forintot ugyanis várhatóan nem kell majd visszafizetnie. A fideszes javaslat szerint azoknak a jelöltek kell kamatostól visszafizetniük az állami pénzt, akik nem kapták meg a szavazatok 2 százalékát. (A Medián májusi felmérése szerint az LMP támogatottsága a teljes lakosság körében 2 százalék.)
Egy másik forrás arról beszélt, hogy a szombaton benyújtott tervezet nem kedvez az MSZP és az Együtt 2014 koordinált indulásának sem. A két ellenzéki párt a tervek szerint várhatóan nem indít egymással szemben egyéni jelölteket. Az új kampányfinanszírozási rendszer alapján viszont egyéni jelöltek után jár pénz: minél több jelöltet tud indítani egy párt, annál több állami forrást kap. Így ha az MSZP és az Együtt 2014 megegyezik meg a jelöltállításban, kénytelenek lesznek osztozkodni a közösen kapott 600 millió forinton, míg ha külön jelölteket állítanának, 600-600 millióhoz juthatnának.
Fideszesek szerint Bajnai Gordon korábbi kormányfő vezette Együtt 2014 számára lesz a legfájóbb az is, hogy az új szabályok szerint külföldi szervezetek, illetve különböző cégek nem támogathatnak pártokat. A Bajnai vezette Haza és Haladás Alapítvány április közepén hozta nyilvánosságra, hogy a legtöbb adományt a Center for American Progress (CAP) nevű amerikai kutatóintézettől kapták. A lista következő helyein pedig az OTP Bank és a Mol szerepelt. A jövőben hasonló szervezetektől nem kaphat támogatást a volt kormányfő alapítványa. A korlátozás azonban a Fidesz számára is áldozatot jelenthet, mert a párt korábban rendszeresen együttműködött a német Konrad Adenauer Stiftunggal és a Friedrich Neumann Stiftunggal.
Nem korlátozták viszont a szatellit-civilszervezetek közreműködését a képviselők támogatásában. Az egyik fideszes vezető politikus szerint ez olyan terület, amely nem csak nálunk, hanem a nyugati demokráciákban is komoly fejtörést okoz. A Fidesz mellett az utóbbi időben különösen a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum szervezett demonstrációkat, vélhetőleg ezt a tevékenységet a kampányidőszakban sem fogják leállítani. A fideszes vezető szerint azonban hasonló, sőt még sokkal bonyolultabb civil háló veszi körül Bajnaiék pártját, de az MSZP sem szűkölködik ilyen típusú szervezetekben.
A Fidesz korábban többször is ígéretet tett arra, hogy a választási szabályok mellett átalakítja a kampányfinanszírozást is. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár még 2011 szeptemberben azt mondta: néhány hónapon belül megszülethet az erről szóló jogszabály, a javaslatból akkor mégsem lett semmi.
A politikus tavaly szeptemberben, amikor a választási eljárási törvényt ismertette, a kampányfinanszírozási szabályokról is beszélt. Az Országgyűlés elé beterjesztett választási törvény azonban végül mégsem foglalkozott a kampánypénzekkel.
A pártfinanszírozás kérdése azonban továbbra is rendezetlen marad: erről egyelőre annyit lehet tudni, hogy egy évre felfüggesztik a pártok állami támogatását, 2014-ben csak kampánypénzt kapnának a pártok. Egy ismertebb kormánypárti politikus szerint azért nem kezdtek bele a pártfinanszírozás átalakításába, mert a Magyarországot ért uniós kritikák miatt egyelőre a kormánypártok nem akartak újabb frontot nyitni, más forrás szerint viszont azért született a választási évre külön szabályozás, mert a párt jogi tanácsadói attól tartottak, hogy egy bonyolultabb öszvérmegoldás fennakadna az Alkotmánybíróságon.
"A kampányfinanszírozás körülményei zavarosak maradnak, Simicska Lajosék pedig továbbra is halászhatnak a zavarosban" – írta szombati közleményében az Együtt 2014. Az ellenzéki párt szerint a kormánypárti javaslat továbbra sem írja elő, hogy a pártok számára azonos és nyilvánosan meghirdetett feltételek szerint lehessen plakáthelyeket bérelni, szórólapokat nyomtatni vagy más kampánytevékenységet folytatni. Hiányolják, hogy a jelentősebb korrupcióellenes szervezetek javaslata ellenére nem vezetik be az úgynevezett kampányszámlát, amelyről átlátható módon kellene minden kampánykiadást fizetni. A párt szerint így továbbra sem lehet majd tudni, milyen pénzből, mennyit költenek a választók meggyőzésére a pártok.