Index Vakbarát Hírportál

Jó jel, ha füstöl a metró

2013. május 23., csütörtök 16:53

Jó jel, ha füstöl a 4-es metró valamelyik állomása, mert az azt jelenti, hogy készen van a megálló - mondta a 4-es metró kivitelezéséért felelős DBR Metró projektigazgatóság egyik munkatársa az Indexnek, majd kiosztotta a munkavédelmi sisakokat és leterelte az érdeklődő sajtósokat az M4 Kálvin téri megállójába.

A füstpróba a metró átadásának egy fontos előkapuja; már átestek rajta a 4-es metró budai állomásai, valamint a Fővám téri és Rákóczi téri megállók. Ilyenkor az építők és a szakhatóságok műfüst gerjesztésével azt tesztelik, hogy megfelelően működik-e az állomás szellőzőrendszere. A katasztrófavédelem név nélkül nyilatkozó képviselője szerint eddig többnyire rendben volt minden, de van olyan állomás is, ahol még szükséges lesz elvégezni néhány mérést.

A Kálvin téri állomás 4-es metróhoz tartozó része körülbelül 25 méterrel van a föld alatt – újságolta büszkén a DBR munkatársa – ami annyira mély, hogy egy mozgólépcső már nem is volt elég a távolság áthidalásához. Mi mindenesetre az egyik menekülőútvonalon, egy szűk lépcsőházban kanyargunk le állomásra, és azon tűnődöm, hogy még elképzelni is rossz, mi történne, ha egyszer a hétfő reggeli csúcsidőben sor kerülne ennek az útvonalnak a használatára.

Az állomáson a tűzszerészek a sínek között kutyulják azt a speciális keveréket, amellyel majd a füstöt gerjesztik. Összesen 20 ezer köbméter füst keletkezik majd a próba során, ezt úgy állítottuk be, hogy körülbelül annyi legyen, mintha kigyulladna egy metrókocsi – magyarázza az egyik szakember. A két hordóban elhelyezett keverék összesen harminc percig ég majd. Azért pont harmincig, mert az előírások szerint pont ennyi ideig kell a menekülő útvonalaknak füst mentesnek maradni – mondja a tűzszerész.

Ha jól működnek a szellőzők, akkor a peronra egyáltalán nem is kerül a gomolygó füstből. Nagyobb mennyiségű füsttel azért nem próbálják ki a rendszert, mert ideális esetben a metrókocsik éghetetlen anyagból vannak, így a tűz nem terjed át egyik kocsiról a másikra. Az nem derül ki, mi a helyzet az olyan egylégterű szerelvényekkel, mint például a 2-es metró vonalán közlekedő Alstomok.

Aggodalomra akkor sincs ok, ha esetleg nem kapcsol be a szellőzőrendszer – nyugtat meg a tűzszerész. Ennyi füst körülbelül 10-15 perc alatt töltené meg a peront, ennyi időnk tehát lenne kimenekülni, de ez a próbafüst amúgy sem mérgező. Még inkább megnyugszom, amikor tűzoltók és katasztrófavédelmisek dübörögnek le a mozgólépcsőkön, hogy, a katasztrófa-védelmi szakember szavaival élve szakértői szemmel figyeljék az izgalmasnak ígérkező eseményeket, és keressék a lehetséges beavatkozási pontokat

Amikor azonban elkezdőik a műsor, és a tűzmester sűrű, feketén gomolygó füstöt varázsol a hordókból, csak a fotósok és az újságírók nézik szájtátva a műveletet, a szakhatóságok figyelmét sokkal inkább leköti a felkínált pogácsa és üdítő. „Na, most már vegyünk részt szakmailag is” – indítványozza az egyik tűzoltó, miután már csak a kevésbé vonzó péksütik hevernek az asztalon. A próba egyébként szemmel láthatóan teljesen rendben zajlik, a szellőzők búgnak, füst a peronon egy szál se, az óriásventilátorok pedig olyan hideget csinálnak, hogy ide bizony még augusztusban is kabátban kell majd lejönni.

A füst a szellőzőkön át a felszínre kerül, de a Kálvin téren közlekedő tömeget szemmel láthatóan nem kavarja fel, hogy füst száll a metróból. Rutinos budapestiként ezt már valószínűleg megszokták, és a kivitelező amúgy is kiplakátozta a környéket nyugalomra intő szórólapokkal.

Rovatok