A fogyatékkal élők mostantól csak az érdekeiket képviselő civil szervezetek tagsági kártyájával mehetnek be 600 forintért a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Ugyan a szabályozás ezzel könnyebben alkalmazhatóvá vált, az állatkert pedig hosszútávú garanciát vállalt a kedvezményes belépőjegyek mellett, egyesek kiszorulhatnak a kedvezményezettek köréből, például a 6 év alatti siket és nagyothalló gyerekek. Senkit nem akartak kizárni, de lehet, hogy mégis sikerült.
A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, Persányi Miklós múlt pénteken jelentette be, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a fogyatékkal élő személyek ezentúl csak akkor jogosultak a jelenleg 600 forintos, kedvezményes árú belépőjegy igénybevételére, ha tagjai valamelyik, az érdekeiket képviselő civil szervezetnek.
Az állatkert ennek jegyében öt civil szervezettel írt alá partnerségi megállapodást, ezek az Értelmi Fogyatékossággal Élők Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Siketvakok Országos Egyesülete (SVOE), valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Az elköteleződés hosszútávú: az állatkert vállalta, hogy „a szóban forgó szervezetek által kiadott, arcképes igazolvánnyal rendelkező személyek, illetve a velük érkező kísérők jelentős kedvezménnyel, a mindenkori csoportos belépőjegynél legalább 30 %-kal olcsóbb kedvezményes partneri belépőjegyet” válthatnak.
A fogyatékkal élők (és az őket kísérő egy felnőtt) korábban is kedvezményes áron juthattak be a budapesti állatkertbe, azonban jogosultságukat eddig más dokumentumokkal, a Magyar Államkincstár által kiadott, súlyos fogyatékosságot igazoló kártyával (ún. MÁK-kártyával), illetve közgyógy igazolvánnyal támaszthatták alá.
Ez a rendszer Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője szerint azért is volt fenntarthatatlan, mert „az állatkert kapusai eddig nagyon megengedőek voltak”, sokan nehezen ellenőrizhető, könnyen hamisítható dokumentumokkal – nem arcképes igazolványokkal, orvosi igazolásokkal – próbáltak hozzájutni az „egy doboz cigi árába” kerülő jegyhez. A jogosultság megítélése a pénztárosok feladata volt, akik arra kényszerültek, hogy a többi sorban álló előtt bogozzák ki, milyen típusú és súlyú fogyatékosságban szenved az olcsóbb jegyet kérő látogató.
Az új szisztéma ezzel a gyakorlattal kíván szakítani: a civil szervezetek fényképes igazolványai könnyen azonosíthatóak, ezzel a visszaélések és az indiszkrét kellemetlenkedések is elkerülhetővé válnak. A paktumból viszont egyelőre kimaradtak az autisták, habár állítólag nem végleg: az állatkert szóvivőjének elmondása szerint az Autisták Országos Szövetségével (AOSZ) is folytattak tárgyalásokat, de ezek időközben elakadtak.
Hanga Zoltán szerint az eredeti szándék az volt, hogy mind a hat fogyatékkal élők érdekeit képviselő szervezettel egy időben írják alá a megállapodást, az AOSZ-szal azonban „egyelőre nem sikerült” megállapodniuk. A szóvivő ennek pontos okát nem nevezte meg, ugyanakkor jelezte: az ellenszolgáltatások (szakmai segítség) elmaradása, vagy az igazolványok nehéz azonosíthatósága állhat a háttérben, a részletekről továbbra is tárgyalnak.
Szintén problémát okozhat, hogy az érintett civil szervezetekbe való belépés tagdíjhoz kötött, ráadásul esetenként korhatára is van: a SINOSZ például a hatodik életév betöltéséhez köti a tagfelvételt. Ez azt jelenti, hogy azok a siket és nagyothalló, 2 és 6 év közötti gyerekek, akik eddig 600 forintért bejuthattak az állatkertbe, most tagsági kártya hiányában háromszor ennyit kell, hogy fizessenek.
Arra vonatkozóan, hogy a fenti módosításokkal végeredményben többen vagy kevesebben juthatnak majd kedvezményes jegyhez, Hanga Zoltán nem adott egyértelmű választ. A szóvivő hangsúlyozta: „mi szeretnénk mindenkinek a lehető legnagyobb kedvezményt adni”, ugyanakkor a „közgazdasági realitásokat” is tiszteletben kell tartaniuk. Hanga szerint így is az állatkert biztosítja a legtöbb kedvezményt az általa ismert intézmények közül, a partneri szervezetek bevonása pedig tovább bővíti ezt a kört. Mint az állatkert közleményében is hangsúlyozta: tavaly több mint húsz millió forint kedvezményt adtak 25 ezer fogyatékkal élő látogatónak. Ebből öt hétig lehetne etetni az állatokat, többet nemigen tudnak vállalni.
Hanga azt sem látja aggályosnak, hogy a kedvezmény igénybevétele mostantól tagdíjas civil szervezetek tagságához köthető, mivel szerinte ezek nem kifizethetetlen összegek, ráadásul „akik rendszeresen igénybe vesznek ilyen kedvezményeket, azok ezeknek a szervezeteknek tagjai”. Ahogy Gábor Imolától, a MEOSZ sajtószóvivőjétől megtudtuk: Magyarországon körülbelül 300 ezer mozgáskorlátozott személy él, közülük több mint 200 ezren tagjai a MEOSZ valamelyik tagszervezetének. Ezzel szemben a súlyos fogyatékosságot igazoló MÁK-kártyával körülbelül 120 ezren rendelkeznek.
Ami a tagdíjakat illeti, a SINOSZ titkárságától megtudtuk: a tagoknak hattól tizennégy éves korig 1 250 forintot kell fizetniük, a diákok és a 65 év felettiek 3 000 forintot fizetnek, míg a teljes árú tagság évenként 6 000 forintba kerül. Utóbbi összeg (amennyiben kizárólag az állatkerti kedvezményeket vesszük figyelembe) az 1 900 forinttal olcsóbb jegy révén a negyedik belépésnél térül meg. A tagdíjak természetesen szervezetenként eltérőek lehetnek, de nagyságrendileg hasonló összegekről lehet szó.
Míg a Fővárosi Állat- és Növénykert által a fogyatékkal élőknek nyújtott kedvezmények valóban követendő példát jelenthetnek, egyúttal egy szabályozási hiányosságra is rávilágítanak: a fogyatékkal élő személyek nem rendelkeznek egyértelműen azonosítható, fényképes hatósági igazolvánnyal, amiből könnyen kikövetkeztethető lenne, hogy pontosan milyen kedvezmények igénybevételére jogosultak.
Ahogy az állatkert közleményében írta: MÁK-kártyát „nemcsak a fogyatékossággal élő emberek, hanem tartós betegségben szenvedő betegek is kaphatnak. Természetesen az Állatkert velük is szolidáris, de jelenleg nincs arra lehetőségünk, hogy valamennyi tartósan beteg ember számára jelképes áron biztosítsuk a belépést” – írták.
A civil szervezetek orvosi igazolások alapján kiállított tagsági kártyái ugyan pótolhatják az állami papírt, de jelen esetben a decentralizáció előnyei megkérdőjelezhetőek: az érintetteknek tagdíjat kell fizetniük egy olyan dokumentumért, amelyet alanyi jogon meg kellene kapniuk, ráadásul egyes csoportok (6 éven aluli gyerekek) ezáltal teljesen kikerülhetnek a kedvezményezettek köréből. A helyzet miatt nem lenne méltányos az egyébként jószándékúan eljáró, számos törvényben nem előírt kedvezményt is biztosító Fővárosi Állat- és Növénykertet hibáztatni, de nyilvánvaló, hogy akad még tennivaló a fogyatékkal élők könnyebb azonosíthatóságát és a velük szembeni egyenlő elbánás biztosítását illetően a hatóságok részéről.