A hamis gyógyszerek forgalmazói miatt van szükség egy olyan hatóságra, amely akár házkutatásokkal, adatrögzítők lefoglalásával is fel tud lépni ezekben a speciális büntető jogi ügyekben.

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet az Index kérdésére indokolta, miért volt szükség arra, hogy munkatársai törvényi felhatalmazást kapjanak a nyomozati munkára is.

Az Index hétfőn írta meg, hogy az egészségügyi salátatörvény parlament előtt lévő javaslatába rendkívül erős nyomozati jogköröket biztosítana az intézetnek. Az új szabályozás lehetővé tenné a gyemszisek számára, hogy bármely helyszínt átkutassanak, akár magánlakásokban is önhatalmúlag, a tulajdonos, vagy az ott tartózkodók akarata ellenére behatolhassanak.

Az Intézet szerint a házkutatási jogosítványt már két éve megkapták, a gyógyszertörvény várható módosítása most csupán szélesebb területre terjeszti ki annak érdekében, hogy szembeszállhassanak a magyarországi gyógyszerüzletág tisztességtelen szereplőivel, az engedély nélküli, vagy a hamis gyógyszerek forgalmazóival, akik „büntetőjogi, vagy szabálysértési tényállást is megvalósítva folytatják tevékenységüket - rendszerint nincs ellenőrizhető székhelyük, nincsenek bejegyezve semmilyen nyilvántartásba”.

Ellenük ügyfeleik is csak ritkán tudnak jogi eljárást indítani. „Ez a tevékenység nem ritkán többszörösen jogszabálysértő, mind a gyógyszerészeti ágazati szabályozást (engedély nélküli, vagy hamis gyógyszer forgalmazása), mind a büntetőjogi szabályokat megsérti (egészségügyi termék hamisítása, áru hamis megjelölése, rossz minőségű termék forgalomba hozatala), amely többszörös jogsértést többszörösen (büntetőjogilag és közigazgatási jogilag is) szükséges szankcionálni.”

A Gyemszi szerint a gyógyszerek esetében kézzelfogható tét az emberi élet védelme, ezért a megerősített hatósági jogkörök arányosnak tekinthetőek.

Jogi szakértők szerint viszont a parlament elé vitt vizsgálati rendkívül erős és kivételes vizsgálati jogok, amelyek a hajnali rajtaütések során az eljárás alá vont cégek vezetőinek, munkatársainak magánlakásába, autójába, noteszébe és legfőképpen számítógépébe betekintést engednek, a rendőrség mellett rendszerint a kartellezést, és egyéb gazdasági visszaéléseket üldöző versenyhatóságok megszokott jogosítványai. Arra a kérdésre, hogy miért nem elég a rendőrség, és a többi hatóság fellépése a gyógyszerbiznisz jogsértő szereplői ellen, a Gyemszi azt írta: a rendőrség illetve a Nemzeti Adó és Vámhivatal a gyógyszereket érintő jogszabálysértő tevékenységekkel kapcsolatban csak a büntető-, illetve szabálysértési eljárások lefolytatására rendelkeznek hatáskörrel, az engedély nélküli forgalmazás, gyógyszerhamisítás hatósági szankcionálására nem.