A három éves születésnapját ünneplő Orbán-kormány a választások előtt elhangzó nagyvonalú ígéretek kétharmadát még nem teljesítette. Nincs Puskás-stadion, nincs pécsi elkerülő út, de van több rendőr, volt elszámoltatás, részben csökkentek az adók, és van majdnem mindennapos testnevelés is. Volt, amiben a kormány még túl is teljesítette saját ígéretét, például az elévülési idő meghosszabbításával. És ki hitte volna, hogy most 8 százalékkal becsületesebb ország lettünk, igaz, ez még a trafikpályázatok előtt volt.
Aki ígérte: Orbán Viktor
Amikor ígérte: 2010. március 29.
Ahol ígérte: pécsi látogatásán
Ígéret: Orbán Viktor kijelentette, ha a Fidesz kormányt alakíthat, első intézkedései között lesz a pécsi elkerülő út megépítése (Páva Zsolt polgármester közleménye, MTI)
Teljesülés: 0%
„Zsuzsanna, (..). hogy állok én, kell szégyenkeznem ma Pécsen, vagy mondhatok valami biztatót? Mi a helyzet?” - a pécsi elkerülő út ügye szerzett néhány izzasztó percet Zsuzsannának, vagyis Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek, amikor Orbán Viktor egyszer csak felé fordult az áprilisi kihelyezett kormányülésen Kémesen. Végül azt a választ sikerült kihúznia belőle, hogy némi probléma akadt a kivitelezővel, akivel leszerződtek, de 2013 végén el fog kezdődni a munka, és 2014 második felére elkészülhet az elkerülő út. (Zsuzsanna és Viktor párbeszéde videón itt, kb. 15:50-től)
Aki ígérte: Orbán Viktor
Amikor ígérte: 2010. február 9.
Ahol ígérte: TV2
Idézet: Megengedhetetlennek tartja, hogy nincs minden településen körzeti megbízott. Emellett szerinte pótolni kell a hiányzó mintegy háromezer rendőrt, és a Fidesz célja az is, hogy növelje a kapitányságok számát.
Teljesítés: 98%
Pintér Sándor már tavaly májusban úgy látta, hogy ígéretüket száz százalékban teljesítették. 2010-ben 3300 ember hiányzott a rendőrségtől, ezt Pintér szerint 2012-re sikerült ledolgozniuk. Egy tavalyi bejelentés szerint 1542 településen erősítették meg a körzeti megbízotti szolgálatot, és 550 olyan településre vezényelnek körzeti megbízottat, ahol eddig nem volt iroda. Maga Pintér Sándor tavaly még azt mondta, hogy az ország településeinek 7,7 százalékán nincs megbízott, azóta viszont sok körzeti megbízotti helyet töltöttek fel a BM tájékoztatása szerint.
Aki ígérte: Cser-Palkovics András
Amikor ígérte: 2009. január 19.
Ahol ígérte: közleményt adott ki
Idézet: "A rendőrséget ezért meg kell erősíteni anyagilag és erkölcsileg is."
Teljesítés: 95%
Amikor az ígéret elhangzott, a rendőrség 189 milliárd forintból gazdálkodott. Ezt az összeget a Bajnai-kormány 2010-ben megemelte 195 milliárd forintra, majd az Orbán-kormány ezt a pénzt, szintén 2010-ben a Terrorelhárítási Központ létrehozásával további 10 milliárddal fejelte meg. A kormányprogramban meghatározott fontos cél a rend- és közbiztonság megerősítése volt, 2011-re a kormány 12 százalékkal növelte a rendőrségre szánt összeget 222 milliárdra, és ugyanekkora maradt a költségvetés 2012-ben is. A 2013-as évre vonatkozó költségvetési törvény már 231 milliárd forintot irányoz elő, a többletköltségek létszámfejlesztést tartalmaznak (több mint 4000 új rendőr képzését és fizetését) és a rendőrség 112-es segélyhívó, ügyeleti és szolgálatirányítási rendszerének országos fejlesztését.
Aki ígérte: Szijjártó Péter
Amikor ígérte: 2010. március 30.
Ahol ígérte: Népszabadság
Ha Fidesz-kormány alakul, minden fontos kérdésről lesz nemzeti konzultáció, mert a kormányzás fontos kérdései az emberek számára is fontosak.
Teljesülés: 50%
A Nemzeti konzultáció ügyében érdemes szétválasztani a formát és a tartalmat. Konzultáció volt, méghozzá három is: egy-egy alkotmányos, gazdasági és szociális kérdésekről, vagyis akár 300 százalékra is értékelhetnénk a teljesítményt. Sőt, továbbiakat is kilátásba helyeztek, például a külföldön élő magyarok körében, vagy egyes, az alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezések ügyében. Értelme viszont nem sok volt/van az egésznek. A manipulatív, demagóg kérdések miatt a kérdőívek teljesen alkalmatlanok voltak valódi párbeszédre; lényegében az egész kezdeményezés a kormány propagandacéljait szolgálta. A nemzeti konzultáció fügefalevél, a kormány sosem gondolta komolyan a választók bevonását a fontos döntésekbe. Ha nem így lett volna, a legfontosabb törvényjavaslatokat nem egyéni képviselői indítványként nyújtották volna be, hanem kormányzatiként, akkor ugyanis nem lehetett volna megspórolni a társadalmi egyeztetést.
Aki ígérte: Fidesz-KDNP
Amikor ígérte: 2010 május 22.
Ahol ígérte: A Nemzeti Együttműködés programja
Idézet: “Felfutó rendszerben a közoktatásban be kell vezetni a mindennapos testnevelést és az évenkénti egységes fizikai felmérés rendszerét.”
Teljesítés: 90%
A Fidesz 2011-ben döntött úgy, hogy az iskolákban bevezetik a mindennapos testnevelést. A nemzeti köznevelési törvény szerint az általános és középiskolákban 2012. szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik osztályokban heti öt testnevelésórát kell tartani, majd 2013-tól a teljes alsó tagozaton, illetve felmenő rendszerben a többi évfolyamon is. Az első körben néhány évfolyamon bevezetett mindennapi tornaóra megszervezése komoly problémákat okozott az iskoláknak az eszközök hiánya és a kevés tanár miatt. Idén április 30-án azonban váratlan fordulat történt: lehetőség lesz a mindennapos testnevelés elkerülésére. A KDNP-s Michl József javaslatára ugyanis a köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy ha a mindennapos testnevelés feltételei nem adottak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva tarthatnak meg az iskolák.
Aki ígérte: Bánki Erik
Amikor ígérte: 2010. február 18.
Ahol ígérte: Index-interjú
Idézet: MLSZ-stadion nem kell. A Puskás-stadiont viszont rendbe kell hozni, de nem önmagában, hanem a környékét is, ez egy harminchat hektáros terület. Itt felépülhetne végre egy ötezerfős kongresszusi központ, szállodák, egy helyre költözhetnének a sporthivatalok, felépülhetne egy tíz-tizenötezres atlétikai pálya – ha az új Puskás-stadion labdarúgó-aréna lenne, futópálya nélkül. [...] 2014-re állhat az új Puskás-stadion.
Teljesítés: 20,1%
Stadion ugyan egyelőre nincs, de idén április 23-án a kormány elfogadta a Nemzeti Olimpiai Központ, vagyis a Puskás Ferenc Stadion felújításának és a körülötte létesítendő sportpark építésének koncepcióját. A korábbi ígérettel ellentétben viszont nem épül új Puskás Stadion a Szoborkert helyére, hanem a régi falai között húznak fel egy arénát, ami 70-90 milliárd forintba fog kerülni. A mostani ígéretek szerint lesz benne egy 65 ezer fő befogadására alkalmas stadion, ami legmagasabb UEFA kategóriájú lesz. Ezen kívül edzőtermek, versenypályák (jégkorong, labdajátékok, asztalitenisz, vívás, ökölvívás, birkózás), fitneszközpont, konferenciaközpont és panoráma-világítás. A legfrissebb ígéretek szerint 2017-re készül el, korábban már volt szó 2016-ról is.
Aki ígérte: Bánki Erik
Amikor ígérte: 2010. február 18.
Ahol ígérte: Index-interjú
Idézet: Szeretnénk, ha Magyarország rendezné a 2013-as U20-as focivébét, ehhez addig négy hasonló méretű stadiont kell felépíteni vagy felújítani.
Teljesítés: 0%
A 2013-as U20-as vébét Törökország, a 2015-öst Új-Zéland rendezi. A törökök az Egyesült Arab Emirségeket és Üzbegisztánt, Új-Zéland Perut, Tunéziát és Walest utasította maga mögé, vagyis Magyarország még csak meg sem próbált pályázni.
Aki ígérte: Orbán Viktor
Amikor ígérte: 2010. február 3.
Ahol ígérte: Frankfurtban, a legnagyobb német vállalkozói szövetség vezetői előtt
"Két-három év alatt Magyarország a többi közép-európai országgal összevetve a legkívánatosabb, a leginkább vonzó állam lesz nemcsak a németek, de egész Európa számára is. (...) Létre fogunk hozni egymillió munkahelyet. Vissza fogjuk szerezni a szavahihetőségünket, és két-három éven belül Magyarország ismét olyan kívánatos célpontja lesz a külföldi befektetéseknek, mint volt 10 évvel ezelőtt."
Teljesítés: 0%
Orbán Viktor maga tette túl magasra a lécet, hiszen ezt az ígéretet akkor is elbukta volna, ha Magyarország csak a második legkívánatosabb befektetési célpont lenne. Az IMD aktuális globális versenyképességi rangsorában mindenesetre Csehország és Lengyelország is megelőz minket. A GDP százalékában mért nettó külföldi befektetések tekintetében a régióban tavaly a harmadikak voltunk, az idei előrejelzés szerint nyolcból az ötödikek leszünk. A szavahihetőség visszaszerzése szempontjából nehéz számszerűsíteni az ország vonzerejét, de hogy az ágazati különadók, a visszamenőleges adók vagy épp a rezsicsökkentés költségeinek ráterhelése a szolgáltatókra nem gyakorolt plusz vonzerőt a befektetőkre, az roppant valószínű.
Aki ígérte: Hende Csaba
Amikor ígérte: 2010. március 16.
Ahol ígérte: Szombathely (MTI)
Idézet: "Én a magam részéről üdvösnek tartanám és javasolni is fogom, - noha ez nem része a pártprogramnak - hogy az elévülési idő alkotmányos és törvényes módon való meghosszabbítása történjék meg."
Lényeg: Amikor Hende ezt megígérte, az volt probléma, hogy egy közepesen súlyos korrupciós bűncselekmény elévülési ideje az akkori büntetőjogi szabályok szerint lejárt az elmúlt nyolc év alatt.
Teljesülés: 110 %
Nem rögtön fogtak bele a megvalósításba, de mostanra túl is teljesítették ezt az ígéretet. Háromról öt évre emelték az elévülési idő minimumát a közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél, tehát például a vesztegetésnél vagy a befolyással üzérkedésnél. Nemcsak Hende adott szava, hanem nemzetközi ajánlások is kötelezték a kormányt arra, hogy megnehezítse a korrupt sunnyogók életét. Az elévülési idő megnyújtását ajánlotta Magyarországnak az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államok csoportja (GRECO) is egy jelentésében. Az új, szigorúbb szabály 2011 őszén, egy büntetőjogi salátatörvénnyel került be a Btk-ba. Azóta már kihirdették a teljesen új Büntető törvénykönyvet is, amely idén július elsején lép hatályba. Onnantól kezdve még nagyobb lesz a szigorúság, és főszabályként már az összes bűncselekménynél három helyett öt év lesz az elévülési idő minimuma. Sőt, az új Btk. kimondja, hogy életfogytiglannal fenyegetett bűncselekmények egyáltalán soha nem évülnek el, és az új szabályokkal a gyerekáldozatokra is gondoltak, ők 23 éves korukig feljelentést tehetnek a támadójuk ellen.
Aki ígérte: Répássy Róbert
Amikor ígérte: 2009. október 13.
Ahol ígérte: MTI
Idézet:"Az új, a szakma támogatását is élvező polgári törvénykönyvnek a választások után, a magyar emberek felhatalmazása alapján hivatalba lépő kormányzat idején kell megszületnie"
Teljesülés: 80 %
A Ptk. az összes vagyoni és személyes viszony szabályozásának az alapja, a jelenlegi, 1959-es jogszabály a folyamatos módosítások ellenére is elavult. Új kódexet dolgozott ki 2009-re a Bajnai-kormány, ez azonban nem lépett hatályba, az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis túl rövidnek ítélte a törvény elfogadása és hatályba lépése közti időt. Az Orbán-kormány által kidolgozott tervezet elfogadása csúszott, a kódexről csak februárban tartottak végszavazást. A javaslat több helyen is jelentősen módosult, amit a Ptk.-t előkészítő szakmai bizottságot vezető Vékás Lajos is kritizált. Kifogásolta, hogy Országgyűlés az élettársak családjogi státusát korlátozó KDNP-s javaslatot aznap fogadta el, hogy az AB kimondta: a családjogi törvény szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságaként határozta meg.
Aki ígérte: Semjén Zsolt
Amikor ígérte: 2010. február 17.
Ahol ígérte: Zalaegerszegen tartott sajtótájékoztatóján
"Bárhogyan is dönt az Európai Unió a magyarországi földvásárlási moratórium meghosszabbítása ügyében, a Fidesz-KDNP kormány mindenképpen megakadályozza, hogy a külföldiek földet vásárolhassanak Magyarországon."
Teljesítés: 80%
A kormánynak sikerült 2014 áprilisáig meghosszabbította a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratóriumot Brüsszelben, vagyis halasztást kaptunk az egyébként a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségünk teljesítésére. Az EU azonban nyilvánvalóvá tette, hogy 2014-ben már nem lesz mód a további halogatásra. Addig a jogi személyek és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok továbbra sem juthatnak magyar földhöz. A zsebszerződéssel megszerzett földek visszaszerzésére viszont szavakban került sor.
Aki ígérte: Pesti Imre országgyűlési képviselő
Amikor ígérte: 2009. december 30.
Ahol ígérte: Népszabadság
Idézet: "A feladatok újrasorolásával, a belső tartalékok feltárásával a jelenleginél 200 milliárd forinttal több juthat a kórházaknak és a szakellátóknak, mint amekkora a jövő évi költségvetési törvényben szerepel".
Teljesítés: 20%
Az egészségügyre fordított állami összkiadások évről évre csökkentek, idén viszont 60 milliárd forinttal emelkedett az Egészségbiztosítási Alap előirányzata. Közben a hatalmas adósságokkal küzdő és költségvetési satuba szorított kórházak belső tartalékainak kipaszírozása zajlik. Valami kis eredmény van: idén áprilisban a 880 milliárd forintos gyógyító-megelőző kasszában 24,4 milliárd forintot sikerült megtakarítani. A költségeket leginkább az aktív fekvőbeteg ellásban tudták megfogni - azaz a beteget nem fektetik, hanem amit lehet, az az olcsóbb szakrendeléseken oldják meg. Még ha minden évben így is lenne, ezekből a belső tartalékokból akkor sem jönne össze 200 milliárd. Tény, hogy 2013 végéig az Új Széchenyi Terv keretében összesen 268 milliárd forintot fordíthatnak a magyar kórházak fejlesztésére. Az idei utolsó etapban 35 milliárd forint költhetnek kórházak és szakrendelők felújítására.
Aki ígérte: Pokorni Zoltán országgyűlési képviselő, a XII. kerület polgármestere
Amikor ígérte: 2009. december 21. 19:00
Ahol ígérte: Inforádió
Lényeg: Az oktatási intézmények nem a diákok, hanem a tanárok létszáma alapján kapnának állami támogatást. A kistelepülések teljes oktatási költségeit átvállalja az állam, hogy megmaradjanak a falusi iskolák.
"Ez 30 százalékos növekedést jelentene az oktatásra fordított összegben, és igazán nagy segítséget a kistelepüléseknek nyújtana."
Teljesítés: 10 %
A nyers számok: a 2010-es költségvetés 1410 milliárd forintot szánt az oktatásra, a 2013-as pedig a büdzsé 10,6 százalékát, összesen 1640 milliárd forintot. Nominálisan ez 16,4 százalékos növekedés lenne, ám mivel a három év összesített inflációja 12 százalékot tesz ki, így lényegében a csupán 50 milliárd forinttal költene többet a jelenlegi kormány az oktatásra, mint az előző. Továbbra is csak lebeg a tanári életpályamodell 30-40 százalékos béremelést ígérő terve. A költségvetésből nem látszik, hogy ezt szeptemberben bevezetnék, de 2014 elejétől sem biztos, bár a választások közeledése ennek esélyét növeli.
Aki ígérte: Orbán Viktor
Amikor ígérte: 2010. február 8.
Ahol ígérte: Hír TV
A Fidesz elnöke a Hír TV Rájátszás című műsorában azt mondta, a már kidolgozott konstrukció úgy tenné lehetővé a panellakások felújítását és energiatakarékos fűtési üzemmódra való átállást, hogy az közben egyetlen fillérjébe sem kerülne az érintett lakóknak. Hozzátette, az még nem dőlt el, hogy a "zöldbank" teljesen önálló intézmény legyen, vagy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szakosított intézete. Ez attól függ, mit találnak majd az átadás-átvételkor az MFB kasszájában.
Teljesülés: 0%
2011-ben optimistán 30%-ot adtunk a teljesülésre, de csak mert úgy tűnt, hogy ha nem is történt semmi, legalább valami munka zajlik a háttérben. Azóta folyamatosan változtak a tervek csúsztak a határidők, merthogy a jó munkához idő kell, legalábbis 2011-ben még erre utalt a parlamentben Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Utoljára 2012 őszén volt szó a zöldbankról, akkor az üzleti és az állami szféra együttműködéseként valósult volna meg. Ma már kijelenthető, hogy a megújuló beruházások finanszírozásának állami megsegítéséből ebben a parlamenti ciklusban valószínűleg már nem lesz semmi.
Aki ígérte: Orbán Viktor, illetve Orbán Viktor
Amikor ígérte: 2010. február 9., illetve 2009. november 10.
Ahol ígérte: TV2, illetve ATV
"A tervezett adócsökkentés mértékét firtató kérdésre Orbán Viktor úgy válaszolt: "nagyon, amennyire csak lehet", illetve "lesz 2010-ben egyszeri, nagy arányú adócsökkentés, ha a Fidesz kerül kormányra."
Teljesítés: 50%
Az új rendszernek vannak ugyan nyertesei, ám a száz százalékos teljesítéstől messze vagyunk. Orbán ígéretével ugyan összhangban van, hogy a 16 százalékos szja immár valóban 16 százalék, hiszen idén már teljesen kivezették a szuperbruttó fogalmát – amely miatt a tényleges kulcs valójában 20,3 százalék volt. Ugyanakkor a minimálbéren élők ebből keveset láttak: hiába emelkedett 93-ról 98 ezerre a szakképzetlenek minimálbére – míg a szakképzetteké 114-re – akkor az adójóváírás ellensúlyozta az SZJA-befizetéseket. Ennek megszűntével azonban megszűnt a minimálbér adómentes része, amit csak részben kompenzált a „bérkommandó” vagy legjobb esetben csupán megőrizte a korábbi nettó bért. (A munkavállaló rovására, ami viszont nem ösztönzi a munkahelyteremtést, ami a kormányzatnak szintén fontos érve volt a regresszív adórendszer bevezetésekor.)
Valóban nyertek azonban a rendszerrel a jól kereső nagycsaládosok: három gyermek esetén ugyanis 206 ezer forintig (összesen tehát havi 618 ezer forintig) nem kell adóznia az egyik szülőnek. (A családi adókedvezményt csak az egyik fél veheti igénybe.) Egy és két utód esetén ez a határ csupán gyermekenként 62 ezer forint.
A minimálbéresek még két gyermek esetén is rosszul járnak: a mindkét szülő minimálbérből élt, úgy korábban az adójóváírás révén – amit mindkét fél igénybe vehetett – nem kellett SZJA-t fizetniük. A mai családi adókedvezményt viszont csak az egyik fél veheti igénybe, a másik azonban megfizeti a 16 százalékot. Családi szinten így ők inkább terheik növekedését érezhetik meg.
Aki ígérte: Orbán Viktor
Amikor ígérte: 2010. február 9.
Ahol ígérte: TV2
Ígéret: "Növelni kell az orvosok és az ápolónők számát, és emelni kell a fizetésüket is, ugyanis a béreknek versenyképeseknek kell lenniük a ma elérhető külföldi ajánlatokkal."
Teljesítés: 50 %
Attól függ, mihez képest. A számok alapján egy kicsivel kevesebb orvos ment el külföldre az utóbbi években. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint 2011-ben 1200, 2012-ben 1108 orvos kért igazolást külföldi munkavállaláshoz. 2007 óta a tavalyi volt az első év, amikor a számuk nem emelkedett. Ez alapján azt mondhatnánk, hogy ha a helyzet nem is javult, de legalább lassabban romlott. Viszont ha az ápolókat nézzük, ez sem igaz. 2011-ben 314, 2012-ben már 518 ápoló kért ki külföldi munkához kellő bizonyítványt. A kormány küzd, áprilisban megígérték, hogy lesz idén is béremelés. Az Emmi talált egy biztató adatot is azért: egy felmérés szerint 2000-re tehető azoknak az egészségügyi szakdolgozók száma, akik az elmúlt másfél-két évben - elsősorban a béremelés hatására - visszatértek az ágazatba.
Aki ígérte: Fónagy János országgyűlési képviselő
Amikor ígérte: 2009. november 27.
Ahol ígérte: Budapest, Képviselői Irodaház
Lényeg: a kormány 2009 őszén több vasúti vonal bezárásáról döntött, ezek egy részét újra megnyitná a Fidesz
Idézet: "A Fidesz kormányra kerülése esetén mindenütt, ahol erre műszaki lehetőség van, helyre fogja állítani a közösségi közlekedést "
Teljesítés: - 50 %
Miután a kormány az első évében a 41 bezárt vasútvonal közül 13-on újraindította a forgalmat, 2012 áprilisában ezzel gyökeresen ellenkező lépésre szánta el magát: 49 vasútvonal összesen 410 járatát szüntette meg 30 buszjárattal együtt. Ezzel minden hetedik járat leállt. Az NFM közölte: a párhuzamos közlekedés megszüntetésével a buszokról utasforgalmat generálnak a vonatokra, az utasok számára a továbbiakban is megfelelő kínálatot biztosító vasúti és közúti szolgáltatások állnak rendelkezésre a hivatásforgalomban a munkába és iskolába járáshoz. A balassagyarmati vasutasok nem így látták: mintegy 300-an tüntettek a járatcsökkentések ellen, s megfogalmazták, hogy “ettől a kormánytól nem ezt várták”.
Akik ígérték: Kövér László, Orbán Viktor és Budai Gyula
Amikor ígérték: 2010. február 24., 2010. február 9., 2009. december 2.
Ahol ígérték: Edelényben, egy lakossági fórumon, illetve a TV2-őn, illetve Budapesten, a Képviselői Irodaházban
Idézet: "Véget kell vetni annak a korszaknak, amikor azt gondolhatták egyesek - sőt, időnként az ország is -, hogy nincsenek következményei a tetteknek [...] Mindenkit el kell számoltatni" - Kövér László. (Orbán Viktor) több ügyet is konkrétan megnevezett, így a BKC, a sukorói kaszinó-beruházás, a MÁV informatika, valamint a 2006-os "adathamisítás" ügyét is, de megjegyezte, hogy nem a kormányzó pártnak és nem is a leendő miniszterelnöknek a dolga, hogy ügyeket diktáljon a nyomozóhatóságok számára. "Minden ilyen, korrupciógyanús ügyet ki fogunk vizsgálni" - mondta Budai Gyula.
Tejesülés: 50 %
Az elszámoltatás ügye egyike volt azoknak a kormányzati törekvéseknek, amelyekbe láthatóan rengeteg energiát fektettek, külön hivatalt hoztak létre erre a célra, volt mögötte politikai akarat, a siker viszont mégis kétes értékű. Budai Gyula elszámoltatási biztos mandátuma tavaly augusztus 31-én járt le, a végső értékeléskor Lázár Jánossal karöltve igyekeztek minél sikeresebbnek feltüntetni a 2010 novemberétől idáig tartó időszakot. Budai Gyula hivatala a kérdéses időszakban 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből 30 ügyben még folyik a nyomozás, 7 ügyben viszont már megtörtént a vádemelés. A nyomozások során 47 embert gyanúsítottak meg, és 39 ellen emeltek vádat.
A sikert viszont némileg beárnyékolja, hogy a mindvégig a projekt zászlóshajójaként kezelt Sukoró-ügyben tavaly júliusban felmentették Gyurcsány Ferencet, a Juhász Ferenc felelősségét is felvető kaposvári tábornokok perében mindenkit felmentettek, Hunvald György hetedik kerületi polgármestert pedig ugyan elítélték, de a pere még a szocialista kormány alatt kezdődött. A BKV-s visszaéléseket felgöngyölítő Hagyó-per továbbra is folyik, az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítés és 6000 euró perköltség (kb. 3 750 000 és 1 800 000 forint) megfizetésére kötelezte a magyar államot, amiért kilenc hónapig embertelen körülmények között tartották előzetes letartóztatásban.
Aki ígérte: Sió László
Amikor ígérte: 2010. február 4.
Ahol ígérte: Népszava
"Minősítési rendszert vezetünk be az oktatásban, az alkalmatlannak bizonyult tanárokat elbocsájtjuk. A terv összhangban van a Sólyom László által életre hívott Bölcsek Tanácsa reformjavaslataival, amelyek között az alkalmatlannak ítélt tanárok fokozatos elbocsátása is szerepel."
Megjegyzés: Sió László oktatási szakértő a magánvéleményét közölte a Népszavában. Az általa elmondottak nem tekintendők a Fidesz hivatalos álláspontjának, mondta Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője.
Teljesítés: 33 %
Az oktatási szakértő magánvéleménye sokáig csak javaslatként keringett a kormánypárti erőtérben, míg nem Hoffmann Rózsa idén áprilisban megígérte, hogy a következő tanévtől kezdve három különböző szerepkörben nyolcszáz közoktatási szakértő fogja értékelni a pedagógusok munkáját. A külön képzésre kötelezett szakemberek magasabb bérkategóriába helyezhetik az arra érdemes tanárokat, de ha alkalmatlanok, akkor ki is rúghatják őket egy háromtagú bizottság döntése alapján. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban azt javasolta, hogy a tanárképzésre felvételizőket 10-15 fős diákcsoportok előtt teszteljék, hogy egyáltalán szót tudnak-e érteni a gyerekekkel.Ez az elem nem épült be a tervezett rendszerbe.
Aki ígérte: Mádi László országgyűlési képviselő
Amikor ígérte: 2009. december 31.
Ahol ígérte: nyilatkozott az MTI-nek
Lényeg: A Fidesz 10 évre szóló lakáspolitikai tervet készít, ennek első lépése lesz a megígért adókedvezmény
"A 2011-re vonatkozó új szabályok kialakításakor már remény van arra, hogy adókedvezményt kapjanak az új lakások, akár a forgalmi, akár pedig a személyi jövedelemadóban".
Teljesítés: 10%
Tízéves program még lehet, adókedvezmény egyelőre nincs, a 2011-es adószabályok sem az áfában, sem az szja-ban nem nyújtanak kedvezményt az új lakások építőinek vagy vevőinek. Az új lakás vásárlását illetékkedvezmény segíti, de az eddig is megvolt, emellett a bizonyos lakáscélú hitelek törlesztői kaphattak öt évre – korábban korlátlan ideig – szja-kedvezményt, de ez a rendszer mostanra lényegében kifutott. 2011 végén újraszabályozták a szocpol-támogatási rendszert, ennek bevezetése azonban a végtörlesztés miatt hónapokat csúszott, valamint kamattámogatás is létezik, de ez önmagában még kevés a lakásépítés ösztönzésére. 2013-ra a hazai lakásépítési piac összeomlás-közeli állapotba került. Míg az épített lakások száma 2008-ban 36075, 2012-ben már csak 10560 volt. A KSH adatai szerint 2013. első negyedévében 1123 lakás épült és ha ez a trend folytatódik, akkor idén 6826 lakás fog épülni.
Aki ígérte: Orbán Viktor
Amikor ígérte: 2010. március 8.
Ahol ígérte: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fórumán
Idézet: (a kormány) szabályokat alkotnak az örökösödési rend, a szabad vagyonáthárítás jogának fenntartására érdekében, mert az "államnak nincs keresnivalója az egyenes ági öröklésnél, a családi ügyekben nemcsak vállalkozás, hanem senki esetében".
Teljesülés: 90 %
Több ponton is átírja az öröklési szabályokat az új Polgári törvénykönyv. A törvényes öröklés sorrendjének megváltoztatása a gyerekek rovására az özvegyet, az özvegy rovására pedig az elhunyt szüleit hozza a mostaninál kedvezőbb helyzetbe. A hatályos Ptk. szerint ha az elhunytnak volt gyereke, egyedül ő örököl, az özvegyre csupán a vagyon haszonélvezete száll.
Aki ígérte: Font Sándor, országgyűlési képviselő
Amikor ígérte: 2009. december 2.
Ahol ígérte: Domonyvölgyben, a Közös agrárpolitika jövője című konferencián
Teljesítés: 0.5%
Font Sándor nyelvbotlásáról lehetett szó 2009 decemberében. Orbán Viktor összesen egymillió új munkahely megteremtéséről beszélt később és nem valószínű, hogy csak az agráriumra gondolt. A kormányváltás óta körülbelül 40 ezerrel több munkahely lett, ebből megközelítőleg 2000 a mezőgazdaságban, ha azzal számolunk, hogy durván 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A foglalkoztatottak száma tavaly 3.8 millió fő volt, ebből 180 ezer fő dolgozott a mezőgazdaságban. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tavaly arról beszélt egy üzem avatásán, hogy pályázati lehetőségekkel is támogatják, hogy legalább 200-250 ezer főre emelkedjen a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Persze Font tíz évre ígérte az egymillió munkahelyet, de ebből időarányosan teljesülnie kellett volna minimum háromszázezernek eddig.
Aki ígérte: Orbán Viktor
Amikor ígérte: 2009. november 16. 9.35 perc
Ahol ígérte: Duna Palota színházterme, Budapest
Idézet: "Az új kormány célja nem lehet kevesebb, mint az, hogy 20 év alatt megteremtse Magyarország energiafüggetlenségét"
Részletek: csökkenteni a gázfelhasználását, új vezetékek építése a diverzifikáció jegyében, az EU-t határozottabb közös energiapolitikára bíztatni, a régiós országokkal jobban együttműködni, fel kell lépni az ellenséges kivásárlási kísérletekkel szemben, érdemes lenne új atomerőművet építeni, támogatni az energiahatékonyságot és az alternatív forrásokat.
Teljesülés: 56%
2011-ben nagy jóindulattal már arra is 50 százalékos teljesülési arányt adtunk, hogy a diverzifikációval kapcsolatos szándékait kinyilvánította a kormány, valamint, hogy 500 milliárd dollárért az állam megszerezte a Mol ötödét. (Pedig ettől az Oroszországból érkező földgáz nem lett magyarabb.) Így a javításhoz már konkrét eredmények kellenének. Ehhez képest továbbra is csúszik a paksi bővítésre vonatkozó, kb. 10 milliárd dolláros tender kiírása, papíron maradt az Azerbajdzsánból földgázt biztosító – gazdaságilag korántsem egyértelműen kifizetődő – AGRI-projekt, nem is beszélve a Nabuccóról. Mellesleg ezek is csak az orosz függést enyhítő – önmagában egyébként üdvözlendő – diverzifikációt jelentenék, „magyar energiát” ezek sem biztosítanának, ahogyan a tervezett, Szlovákia felől futó gázvezeték sem. Mivel azonban a magyar import 10-15 százalékával azonos kapacitást ígérő észak-déli gázvezeték már épül és 2014 végéig befejeződhet, erre további öt százalékpontot adtunk az előző értékeléshez képest. (Eközben a kormány az ellenzékben még árulásnak nevezett Déli Áramlat orosz projektjének támogatójává vált. De egyelőre ennek megvalósítása is várat magára.)
„Magyar energiát” a hazai földgázforrás adhat, amely az évi kétmilliárd köbméteres kitermeléssel a gázfelhasználás ötödét biztosítja, ám ennek aránya aligha növekszik, hacsak nem indul be egyszer majd a vitatott technológiát igénylő palagáztermelés. A másik hazai forrás lehetne a megújuló energia (víz, szél, nap, biomassza, tüzifa) ám ennek aránya ugyanúgy 6-8 százalék között áll, mint 2010-ben. (Ráadásul ennek több mint fele tüzifából ered, ahogyan az kiderült az NFM képviseletében fellépett Hizó Ferenc tavalyi szemináriumából.) A 2030-ig szóló energiastratégia húsz százalékra növelné a megújulók arányát, a terv elkészülésére további egy százalékpontot adtunk. Széles Gábor Tesla-tekercsekkel operáló, végtelen energiaforrását biztosító kék madarára nulla pontot adtunk, mert ennél még annak is nagyobb esélye van, hogy a Közgép lenyeli a Gazpromot, ezzel magyarítva meg a Föld kőolaj- földgázkészletének jelentős részét.
Aki ígérte: Navracsics Tibor
Amikor ígérte: 2010. február 3.
Ahol ígérte: Sümegen egy lakossági fórumon
Idézet: "Magyarország újra a becsületes emberek országa lesz. (...)Mi be fogjuk bizonyítani, hogy Magyarország egy olyan ország, ahol megéri becsületesen élni, dolgozni, megéri családot alapítani, és bízni a jövőben."
Bár a Fidesz szerint a nemzetközi intézmények sokszor torz jelentéseket írogatnak Magyarországról – a baloldali lemezt leginkább a Bajnai-gárda hatására teszik fel – a Transparency International vélhetően ügyesen kitért a baloldal polipkarjai elől: míg 2010-ben a 178-as listán az 50. legkorruptabb államnak találta Magyarországot, addig 2012-re a 46. helyre jött fel. Régiós helyezésén ugyan nem javított – Ausztria, Szlovénia és Lengyelország előzte meg akkor is, most is – viszont mind az előtte, mind a mögötte lévő szomszédos országok értékelése romlott, kivéve a 41. helyüket stabilan őrző lengyelekét: Ausztria például 15-ről a 25. helyre sorolódott, Szlovénia ugyanennyivel hátracsúszva a 37. lett. Csehország és Szlovákia az 54. és a 62. helyre csúsztak
Hogy miként látja a szervezet az állami földbérletek és a trafikmutyi korrupciófaktorát, az majd a jövő évi jelentésből derül ki.