Minden korábbinál magasabban, akár 870 centiméter fölötti vízálláson tetőzhet a Duna Budapestnél. A szakemberek szerint azonban ennél, a 2006-os rekordot legalább 10 centiméterrel meghaladó vízállásánál sem kerül veszélybe az ivóvízellátás egésze a Dunakanyarban és a fővárosban sem.
„Mind a szennyvízelvezetés, mind az ivóvízellátás biztosítva lesz a terület legnagyobb részén" – mondta az Indexnek Balogh Zsolt. Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) műszaki igazgatója szerint a vízbázis telepein lévő, kulcsfontosságú műtárgyak – kutak, szivattyúk, gépházak, transzformátorok és az ezekhez kapcsolódó egyéb elektronikus berendezések – védelme biztosított. „Homokzsákokkal, illetve a gépház térszint alatti részei esetén a nyilászárók szabályos elfalazásával védekezünk, ez szokásos eljárás, amelyre a korábbi tapasztalatok alapján kidolgozott terveink pontos útmutatást nyújtanak”.
A Pilismarót-Szob vonalon – beleértve a szentendrei szigetet is – Budapestig terjedő terület vízellátásáért felelős DMRV szakembere ugyanakkor elismerte, hogy magas vízállás esetén veszélybe kerülhet az ivóvízellátás, ha az elektromos művek kénytelenek volna szüneteltetni az áramellátást. Ekkor ugyanis nem működtethetnék a szivattyúkat.
„Dunabogdány árvízérzékenyebb területnek mondható, itt előzetesen kapcsolatba léptünk a katasztrófavédelemmel, hogy amennyiben szükséges, sor kerülhessen a zacskós víz osztására is” – mondta Balogh, hangsúlyozva, hogy egyelőre csupán elméleti lehetőségről van szó. A 2006-os, legutóbbi magas vízállásnál sem került erre sor.
Az ár közeledtével folyamatosan pontosítják a tetőzés várható szintjét. Ezt nagyon sok tényező befolyásolja, például a mellékfolyók áradása, is. Önmagában az, hogy milyen a vízállás Passaunál, még nem jelent támpontot.
Az áradások a 2000-es években magasabban tetőznek, mint a huszadik században, ennek oka elsősorban lokális tényezőkben és nem a globális klímaváltozásban keresendő. „Ez a vízgyűjtők területén folyó emberi tevékenységre vezethető vissza. Az erdőirtások és az urbanizáció, a növekvő aszfaltterületek miatt az esővíz kevésbé tud a talajba szivárogni, és könnyebben folyik le a folyókba” – összegezte az okokat Balogh.
A 910 cm magas vízállás az, amely egyes, a budai oldal Dunához közeli területein található létesítményeink működését veszélyeztetheti. Azonban ebben az esetben sem a víz esetleges szennyeződése jelentené a problémát, hanem az e létesítmények által ellátott területek, jellemzően a Római-part és a budai hegyoldal esetében léphetnének fel vízellátási gondok, melyeket csak alternatív vízellátással (lajtos kocsi, zacskózott, palackozott víz biztosítása) lehetne orvosolni – közölte az Indexszel a Fővárosi Vízművek szóvivője.
Gulyás-Kovács Anna ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Vízművek több mint 140 éves történetének a korszerű vízellátó rendszerek kiépítését követő időszakában még nem volt példa arra, hogy az árvíz miatt az ivóvíz-fogyasztás mellőzését kellett volna javasolni, így az előzetesen bejelentett 860-870 centiméteres dunai vízszint mellett is biztonságos a főváros ivóvíz-ellátása.
"Sem mennyiségi, sem minőségi problémák nem veszélyeztetik a biztonságos ivóvíz-ellátást" – közölte.
Árvízi helyzetben a Fővárosi Vízművek szakembereinek kétféle veszéllyel kell számolniuk. Egyrészt a nagy mennyiségű vízzel gyorsan érkező hordalék következtében a Duna vize szennyezettebb, mint egyéb időszakokban. "Ezt azonban ellensúlyozza a főváros ivóvíz-ellátását biztosító parti szűrésű vízellátó rendszer, amely még ilyen extrém körülmények között is nagy hatékonysággal tisztítja az egyébként a Duna-meder alatti mélységből kiemelt vizet" – tette hozzá. A másik veszélyt az jelentheti, ha a víztermelő kutakba betör a Duna-víz és maguknak a kutaknak a vize szennyeződik. Éppen ezért folyamatosan figyelik a Duna vízszintjének alakulását, és szükség esetén azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket. "A Fővárosi Vízművek szakemberei naponta vesznek mintát a kutakból, az alapterületi medencékből, és azokat a lehető leggyorsabban elemzik. A hatósági előírásoknak megfelelően a nagyobb biztonság érdekében a Társaság megemelte a hálózatba juttatott víz klórszintjét, ami a víz minőségét nem befolyásolja, emellett folyamatosan működnek a gépházakba telepített ivóvíz-fertőtlenítésre használt UV-berendezések is" – idézte a szóvivő a cég és a Főpolgármesteri Hivatal közös közleményét.
"A Csepel-szigeten és a Szentendrei-szigeten található több mint 700 ivóvíz-termelő kút kapacitása messze meghaladja a főváros napi ivóvíz-szükségletét. Ez lehetőséget teremt és egyúttal biztosíték is arra, hogy a szokatlanul magas vízállás következtében esetlegesen veszélyeztetett kutakat lekapcsoljuk a hálózatról. Víztároló medencéink, víztornyaink a megszokott, üzemszerű működéssel vesznek részt a város vízellátásában.