Az evakuálási tervek készen állnak, az áram- és vízellátást csak elképzelhetetlenül nagy ár veszélyeztethetné.
Holnap tetőzik a Duna Komáromnál, a 2002. augusztusi, 802 centiméteres rekord azonban már ma megdőlt. A gátak megerősítésével ma végeznek. Regisztrált önkéntesek és katonák is dolgoznak a katasztrófavédelem irányítása alatt.
„Az áruházak raktárait homokzsákokkal védik, van belőlük a bejáratok mellett is. A családi házaknál a garázsaik előtt is védelemre készülnek a lakók” – mondta az Indexnek Komáromból Érsek Rudolf. A város és környékének vízellátásáért, szennyvízhálózatáért felelős Vizák Kft. egykori munkatársa szerint a komáromi depóba 200 ezer homokzsák érkezett, ebből a civilek is kaphatnak saját házaik védelmére.
Komárom leginkább veszélyeztetett része a szőnyi városrész, de mára a teljes szakaszon elkészült a védőgát. „Most folyik a szintezés és a megerősítés. A gát három homokzsák szélesen, 4-5 zsáknyi magasságban halad, 850 centiméterig adhat védelmet. A mostani előrejelzés szerint 840-en fog tetőzni a Duna” – mondta Érsek, megjegyezve, hogy sokkal hosszabb árhullámra számít, mint 2002 augusztusában. Szerinte a lassú apadás miatt egy hétig is eltarthat, amíg a víz levonul. Rengeteg eső hullott az Alpokban, és a Duna mellékfolyói is telítettek.
Egyelőre még nem dőlt el, hogy sor kerül-e a komáromi kórház és az idősek otthonának evakuálására. A tervek azonban készen vannak, szükség esetén a betegeket és az otthon lakóit, Kisbér, Tata, Tatabánya megfelelő intézményei fogadják be. Orbán Viktor tegnapi bejelentése szerint a legrosszabb esetben 11 ezer embert kell kitelepíteni Komáromból.
Kitelepítés esetén a koppánymonostori ipari park csarnokaiban alakíthatók ki ideiglenes szállások. A dombos területhez már nem érhet fel a víz, amely nem veszélyeztetheti a magasra épített transzformátorokat sem, így az áramellátásban nem lesz fennakadás. Ez tizenkét méteres szintnél kerülne veszélybe, akkora víztömeg érkezése viszont a szakértők egyöntetű véleménye szerint elképzelhetetlen.
Az áramszolgáltatás zavartalansága a szivattyúk működtetésében és így az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetésben is kulcskérdés. A csatornarendszerből négyméteres vízállásnál folyik a víz a Dunába, jóval magasabb szinten már visszafolyással kellene számolni. „A zsilipek már le vannak zárva, és a vizet szivattyúkkal emelik át a folyómederbe” – közölte a már nyugdíjas szakember.
Aki még segíteni akar, annak a rakpartnál kell regisztrálnia, az önkormányzat munkatársainál, akik karszalagot adnak a jelentkezőknek, ők 4-6 órás váltásban dolgozhatnak. Mellettük rengeteg katona is jelen van, Békés megyéből is érkeztek. Helyi tapasztalatok szerint a felkészülési munkálatok szervezetten zajlanak. Katonai sátrak állnak a résztvevők rendelkezésére, és az önkéntesek is hoznak ételeket. A koordinációt a katasztrófavédelem végzi. A tervek szerint mára minden munkálattal elkészülnek.
Ezután már arra kell majd ügyelni, hogy a nagy terhelésnek kitett ideiglenes "nyúlgátakat" ne mossa alá a víz, ne omoljon le a töltésfal, és ne törjenek át rajta buzgárok. "2002-ben is voltak buzgárok, kútgyűrűvel és homokzsákokkal sikerült leállítani. Ha mérete miatt már nem lehet megközelíteni a buzgárt, akkor először helikopterről szórnak rá homokot" – avatott be a részletekbe Érsek Rudolf.
Az ideiglenes, az átnedvesedésből adódó megcsúszás ellen fóliával is borított gátak természetüknél fogva nem állhatnak ki olyan terhelést, mint amilyenre a több száz éve ott álló, agyagmagos, tömör töltések képesek. Ezért is lényeges, kérdés, hogy milyen hosszú ideig kell ellenálni a víz nyomásának.
A vasúti töltés 830 méter magasan áll, az ennél tíz centivel magasabban várható tetőzés miatt azonban már ennek hosszában is homokzsákokkal kell védekezni. Ezután a kritikus pontokon a munkálatok befejezése után zúzalékkővel megrakott vagonokat gurítanak a sínekre, ezzel is erősítve a töltést.
Az Almásfüzitő-Komárom közötti vasúti szakaszon már nem járnak a vonatok, helyettük autóbuszok közlekednek.