A határozott árvízi védekezésben az is szerepet játszott, hogy Orbán Viktor a március 15-i hóvihar után meg akarta mutatni, hogyan kell egy katasztrófahelyzetet jól kezelni. Ebben a Fidesz már a 2001-es tiszai árvízzel tapasztalatot szerzett, ekkor jött rá arra, hogy az árvízi védekezéssel együtt járó patriotizmus passzol a kormánypárt politikájához.
„Könnyebb kezelni az olyan betegséget, amelynek előre tudjuk a tüneteit, mint egy hirtelen lázgörcsöt” – mondta az Indexnek Czunyiné Bertalan Judit, a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal vezetője, akit az elmúlt napokban többször lehetett látni az árvízi védekezésben részt vevő Orbán Viktor mellett. A fideszes politikus arra utalt, hogy a dunai árvíz jóval kiszámíthatóbb volt, mint a március 15-i vihar, így az előbbire könnyebb volt felkészülni.
Az árvízre a kormánynak valóban több ideje volt rákészülni, kormányzati források azonban az Indexnek arról beszéltek: a múlt heti határozott fellépésében az is szerepet játszott, hogy Orbán Viktor kormányfő a március 15-i hóvihar után személyesen meg akarta mutatni, hogyan kell kezelni egy katasztrófahelyzetet. A kormányfő akkor ugyanis – forrásaink szerint – többek között a kommunikációval, illetve a Belügyminisztériummal (BM) sem volt elégedett. Egy kormányzati tisztviselő szerint ez abban is érezhető volt, hogy az elmúlt napokban mindenhol Orbán szerepelt, Pintér Sándor háttérbe szorult, miközben a márciusi hóviharról még a belügyminiszter tartott rendszesen sajtótájékoztatókat.
A két katasztrófahelyzet kormányzati kezelése között látványos volt a különbség. A márciusi hóviharban rekedt emberek többsége akkor azt nehezményezte, hogy a kormány csak pénteken figyelmeztetett a hétvégi viharra, ráadásul eltérő információkat kaptak a katasztrófavédelemtől, illetve a közútkezelőtől. A kormánypárt zárt frakcióülésén a fideszes képviselők is kifogásolták, hogy a BM által küldött sms zavaros volt. Bonyolította a helyzetet, hogy Orbán március 14-én a brüsszeli EU-csúcson volt, helyettese, Semjén Zsoltról pedig a hóvihar idején éppen lóháton vonult be az erdélyi Kézdivásárhelyre.
Az árvízi védekezésre már sokkal jobban készült a kormány. A miniszterelnök múlt kedden, napokkal az árhullám megérkezése előtt veszélyhelyzetet rendelt el. A katasztrófavédelem ontotta a közleményeket, önkéntesek ezrei segítettek a fontosabb védvonalakon. A kormányfőről folyamatosan jelentek meg olyan videók és fotók, amelyeken az volt látható, hogy mentőmellényben, dzsekiben, gumicsizmában térképeket néz, gátakon dolgozó munkásokkal, árvízi szakemberekkel beszélget. „Gyors vacsora a kantinban, rövid alvás a laktanyában” – írta csütörtökön a Facebook-oldalára. Vasárnap pedig „árvízi ebéd” címmel egy zsírpapírba csomagolt kolbászt posztolt.
Bár a videók alapján úgy tűnhetett, Orbán a helyszínen csak érdeklődött arról, hogy rendben zajlanak-e a védekezési munkák, forrásaink szerint ennél azért többről volt szó. A miniszterelnök a központi kormányzatot képviselte a helyszínen, több esetben így a bürokratikus utat megkerülve, gyorsabban születtek meg a szükséges döntések. Egy ismertebb kormánypárti politikus szerint pont ennek a hiánya okozott problémát a március 15-i hóvihar kezelésekor. Czunyiné - aki a Duna-kanyarban több veszélyeztetett folyószakaszt Orbánnal együtt keresett fel - azt mondta: a miniszterelnöknek joga van arra, hogy kormány, azon belül is BM alá tartozó kormányzati szervektől, a katasztrófavédelemtől jelentést kérjen. Ezt általában azokon a szakaszokon tette meg, ahol a lakosság leginkább veszélynek volt kitéve.
Több fideszes politikus viszont azt emelte ki, hogy az árvízi helyzetek kezelésében korábban is jól teljesített a Fidesz, ebben már az első Orbán-kormány a tiszai árvizek idején komoly tapasztalatokat szerzett. A kormánypárt már ekkor megtanulta, hogy az embereknek az árvízi védekezés a saját javaik védelme, megőrzése miatt nagyon fontos – mondta egy fideszes.
Az MTI archívuma szerint Orbán kormányfőként a 2001-es tiszai árvíz idején is több napot töltött a veszélyeztetett településeken. Borókai Gábor kormányszóvivő 2001. március 10-én közölte, hogy a "a miniszterelnök felkeresett több Bodrog-menti települést, az éjszakát pedig az árvíz sújtotta területeken tölti." Másnap azt közölték, hogy a miniszterelnök a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyíregyházi központját kereste fel, majd Baktalórántházán az ott ideiglenesen elhelyezett kimenekített lakosok szállását. A katasztrófavédelem vezetője egyébként akkor is Bakondi György, a belügyminiszter pedig Pintér Sándor volt.
Az egyik kormánypárti politikus szerint az árvízi védekezés többek között a patriotizmus miatt is passzol a Fidesz által képviselt jobboldali politikához. A képviselő arra utalt, hogy a homokzsákokat pakoló emberek otthonaikat, hazájukat védik meg. Ebben a többi politikus sem akart lemaradni Orbántól: azután, hogy a kormányfő keddtől rendszeresen részt vett a védekezésben, az ellenzéki politikusok is felbukkantak a gátakon, többek között Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is lapátot ragadott.
Orbán az újjáépítésben jó igazán – mondta egy kormányzati tisztviselő. Szerinte a kormányfő a 2010-es vörösiszap-katasztrófa után is az újjáépítési munkák közben volt leginkább elemében. "Itt nem lehet élni" – mondta Orbán 2010 októberében, amikor személyesen kereste fel a vörösiszappal elöntött Kolontárt. Ekkor Orbán arról beszélt, hogy a kormány segíteni fogja a helyieket, hogy új életet tudjanak kezdeni.
A kormányfő a kataszrófa után egyből a helyszínre utazott, több olyan kép jelent meg róla, hogy gumicsizmában, szafarimellényben járja be az érintett falvakat. Több kormányzati forrás ezért a jelenlegi árvízi védekezést inkább a vörösiszap katasztrófa utáni kárelhárítással hasonlította össze. Az Indexnek nyilatkozó kormányzati forrás így arról beszélt, kíváncsi arra, hogy Orbán az árvíz levonulása után milyen újjáépítési ötletekkel áll majd elő.