Az árvízi utáni helyreállítás során az első és legfontosabb feladat a közutak és a vasutak felszabadítása. Ezt az állam, illetőleg a megyei védelmi bizottságok és az érintett önkomrányzatok fogják végezni – mondta Bakondi György, az Országos Katasztófavédelmi Főigazgatóság helyreállítási biztosnak kinevezett vezetője csütörtökön kora délután. (A sajtótájékoztatóról készült videót itt nézheti meg.)

Bakondi György elmondása szerint 703 kilométeren jelenleg is folyik az árvízi védekezés, éjjel 61 településen dolgoztak, különösen Mohácsnál és Bátánál alakult ki veszélyhelyzet, amit szerencsére sikerült elhárítani.

A helyreállítási munkálatok összesen 807,4 kilométeres szakaszt fognak érinteni, ezek költségeivel kapcsolatban „ötletelésbe nem szeretnének bocsátkozni” – mondta Bakondi. Annyit mindenesetre leszögezett, hogy a Varga Mihály által meghatározott 51 milliárd forintos keretből valamennyi már a védekezésre elment, a helyreállítási igények pontos felmérése jelenleg is zajlik.

A közutak járhatóvá tételét ma megkezdik, illetve egyes helyeken már meg is kezdték. A második kiemelt feladat az elöntött területek mentesítése, ezt a települések belterületein az önkormányzatok, külterületeken pedig az állam szervezi, a Szigetközben már ma nekiláttak. Az önkormányzatok az elöntött üdülők tulajdonosainak tisztítószereket ajánlanak fel, amelyeket az állam finanszíroz.

A harmadik prioritás a szúnyogirtás az árvíz által érintett szakaszokon, majd ezzel párhuzamosan az ország többi részén is, amit Bakondi szerint szombaton kezdhetnek el. Ezt követi a sorban az ideiglenes védművek visszabontása a lakott területeken: az elszállított homokzsákokat depóniákon fogják elhelyezni, majd tisztítás után a homokot az építőiparban, a zsákokat pedig  csomagolóanyagként használhatják fel (kivéve élelmiszerek csomagolását).

Végül a településeken kívüli ideiglenes védművek visszabontása következik, ezt megyei szinten szervezik, közmunkások és elítéltek bevonásával.

Az árvízi védekezést értékelve Giró-Szász András elmondta, „olyan összefogást láthattunk, amire emberemlékezet óta nem volt példa”. A kormányszóvivő külön kiemelte, hogy a „soha nem látott árvíz” miatt emberélet nem került veszélybe az országban.