Most, hogy az árvízzel érintett területek legnagyobb részén már a helyreállításon dolgoznak az emberek, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság összeszedte az árvízvédelemmel töltött napok legfontosabb számait.

• 6 napon keresztül 807,4 kilométer hosszú töltésen folyt az országban intenzív árvízi védekezés.
• Először Nagybajcsnál tetőzött Magyarországon a Duna: június 7-én 907 centiméteren. Ez 35 centiméterrel döntötte meg az ottani régi vízállásrekordot.
• Budapesten június 9. és 10. fordulóján volt a tetőzés 891 centiméteren. 31 centivel dőlt meg a rekord.
• Mohácsnál június 13-án 964 centiméternél érte el a Duna a legmagasabb állását, 20 centivel alacsonyabb értéken az eddig mért legnagyobb vízállásnál.
• Az árvízi védekezésben június 4. és 13. között a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és az oktatási intézmények hallgatói közül 18687-en dolgoztak.
• A Magyar Honvédség állományából 8306 katona dolgozott a gátakon.
• A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság speciális mentőcsapatai, a HUNOR és a HUSZÁR 89 tagja indult a legkritikusabb helyekre segíteni.
• A megyei önkéntes mentőszervezetek 369 emberrel védték a gátakat.
• Az önkéntes tűzoltók 3500 emberrel képviseltették magukat az árvízi munkálatokban.
• A polgárőrség 1090 emberét küldte a védművekhez.
• A közfoglalkoztatottak 6018-an, a civil önkéntesek 36780-an voltak.
• A hivatásos egységek és az önkéntes segítők a védekezés legnehezebb napján, július 10-én 95 település védelmi szakaszain dolgoztak a gátakon. Összesen 13253 ember küzdött ekkor a víz ellen.
• A gátak megerősítésére, ideiglenes védművek kialakítására 10 millió 179 ezer 46 homokzsákot és 242 ezer 500 köbméter homokot használtak fel. 254 munkagépet, 1092 szállítóeszközt és 338 szivattyút működtettek. 9 helikoptert és 573 terepjárót vettek igénybe.
• Az árvíz közvetlenül 206 ezer embert veszélyeztetett, közülük 1570 embert kellett kitelepíteni.
• A védekezési helyszíneken a katasztrófavédelem hivatásos tisztjei a védekezés irányítását 81 településen vették át a polgármesterektől.
• A Duna összesen 47 ezer 285 hektárnyi külterületet öntött el, 36 ezer 575 hektár erdőt és 10 ezer 710 hektár mezőgazdasági területet.
• A Duna mellett 64 olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem áll, amelyekre az árvízi védekezés során különös figyelmet kellett fordítani. Ezek egyikéből sem került szennyező anyag a Dunába.