A Budai Központi Kerületi Bíróság bírája a Biszku-ügyben a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását tiltó büntetőtörvényi tényállás alkotmányossági vizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Indítványában azzal érvelt, hogy a rendelkezés sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a jogbiztonságot.

Az Alkotmánybíróság június 17-én hozott döntésében úgy ítélte meg, hogy a támadott tényállás a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozása, mivel a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek tagadása sérti mind az áldozatok, mind pedig a velük közösséget vállaló, a demokratikus értékek mellett elkötelezett állampolgárok méltóságát. Az AB ezen túl azzal érvelt, hogy "a jogállamiság legfontosabb értékei melletti társadalmi elkötelezettség megóvása mint alkotmányos cél is indokolja a demokratikus eszme megkérdőjelezésére alkalmas megnyilvánulások elleni fellépést."

Az Alkotmánybíróság szerint továbbá a rendelkezés a köznyugalmat is védi, mivel a szóban forgó bűnök nyilvános tagadása arra is alkalmas lehet, hogy közfelháborodást keltve, másokat megbotránkoztatva olyan indulatot gerjesszen, amely a köznyugalom megzavarásához vezethet.

Az AB tehát kimondta, hogy szükséges és arányos mértékű korlátozása a szólásszabadságnak a szóban forgó tiltó rendelkezés.

A határozathoz Balogh Elemér, Salamon László, Szalay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.