Kétszáz könyvet osztottak szét a Kálvin téren az arra járók között szerda reggel azUtazó Olvasó és a Slow Budapest aktivistái azért, mert olvasni jó. A könyvek alig tizenöt perc alatt elfogytak, és és a tér megtelt az ajándékukat izgatottan lapozgató, a munkába igyekvésről teljesen megfeledkező emberekkel.

„Az elején nagyon megijedtünk. Amikor megérkeztünk a térre, láttuk, hogy sok ember lézeng, és amikor elkezdtünk kipakolni, hirtelen bezárult körülöttünk egy kör. Nem számítottunk ennyi emberre, úgy képzeltük, hogy majd oda kell menni a járókelőkhöz, hogy »hello, kérsz egy könyvet?«” – mondta az Indexnek Takács Eleonóra, az esemény egyik szervezője. A dolog tényleg úgy festett, mint a Szigeten egy nagyszínpados koncert első két sora: az emberek tülekedtek, de egymás helyett a könyveket adogatták a fejük felett, kiabálva a címeket és a szerzőket.

„Én Eric Frommtól kaptam a Szeretet Művészetét. Nem szoktam ilyen pszichológiai témájú könyveket olvasni, de jó lesz valami újat kipróbálni” – mondta Éva, aki ugyan egy könyvesboltban dolgozik, de újdonságokra vadászva munka előtt elnézett a Slow Budapest akciójára. „Manapság nem két fillér egy könyv, úgyhogy nagyon örülök” – mondta egy másik lány, aki Malcolm Galdwell A kutya szemszögéből című könyvét szorongatta a kezében, illetve Andrassew Iván egyik kötetét, amit azonban becsületesen tovább is adott.

„Én egy könyvkiadóban dolgozom, és így a kapcsolatrendszeremet kihasználva különböző kiadóktól szedtük össze a könyveket . Ez nekik is jó promóció” – magyarázta Eleonóra, és arról is biztosított, hogy lesz még ilyen akció. Ami már csak azért vigasztaló érzés volt, mert míg vele beszélgettem, természetesen lemaradtam a könyvekről. Többen jártak hozzám hasonlóan, ők a szintén a helyszínen osztogatott magazinokkal vigasztalódtak, de azt mondták, nem csalódottak, mert így is lesz mit olvasniuk a BKV-n.

Az akció másik szervezője Juhász István az Utazó Olvasó fotósa. A blog azt a kukkolás-szerű élményt eleveníti fel, ami minden gyakorló BKV-zónak ismerős lehet: amikor valaki egy érdekes könyvet olvas melletted a buszon, metrón vagy villamoson, és te megpróbálsz beleolvasni, kideríteni a címét, megjegyezni a borítóját.

Ő egyszerűen fényképet készít az emberekről, és aztán az olvasott könyv szerzőjét és címét feltüntetve kiteszi a blogra. „Szeretek olvasni és szeretek fotózni. Így született a blog. Jó vizuális megfogalmazással talán könnyebben bele lehet  könyvet ajánlani az embereknek”.