Olyan kompromisszumos módosító javaslatot szavazott meg kedden Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése Magyarországgal kapcsolatban, amely a megfigyelési (monitoring) eljárás helyett azt javasolja, hogy "szoros figyelemmel" kísérjék a helyzet alakulását.
Magyarország jogállamiságára vonatkozó megállapítások önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amit a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése kísér. Ez szerepel az Európa Tanács (ET) ma elfogadott nyilatkozatában, amely kimondja: "szoros figyelemmel kísérik" a helyzet alakulását.
Az elfogadott dokumentum több ponton támaszkodik az ET alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban tett megállapításaira. Felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a vallásszabadsággal és az egyházak jogállásával, a parlamenti választásokkal, az alkotmánybírósággal, az igazságszolgáltatási ágazat függetlenségével, valamint a médiával kapcsolatban a jogi szabályozást hozza összhangba az európai testületek által hangsúlyozott szempontokkal.
Az ET eredeti javaslata még keményebben fogalmazott, ezt azonban néhány ponton módosították.Az eredeti előterjesztés annyira aggályosnak minősítette a jogállamiság magyarországi helyzetét, hogy - EU-tagország vonatkozásában mindeddig példátlan módon - hivatalos megfigyelési eljárás megindítását kezdeményezte.
Különböző országokhoz tartozó és különböző pártállású képviselők azonban olyan módosító indítványt adtak be - és végül fogadtattak el 135 szavazattal, 88 ellenében, 6 tartózkodás mellett -, amely ehelyett a további magyarországi fejlemények szoros figyelemmel kísérését, majd - időhatár nélkül - a Magyarországnak tett javaslatok megvalósításának áttekintését helyezi kilátásba. Az egész előterjesztés végszavazásakor 149-en voksoltak igennel, 38-an nemmel, 24-en pedig tartózkodtak.
Az elfogadott módosító indítvány mellett a benyújtók egyike, Mike Hancock brit liberális képviselő egyfelől azzal érvelt a vitában, hogy a dokumentum egyetlen szóval sem tér ki arra, mi lenne a megfigyelési eljárás megindításának a várható haszna. Hancock és mások úgy vélekedtek, hogy a magyarországi helyzet nem indokolja ennek a súlyos, az országot megalázó lépésnek a megtételét.
A másik tábor azt hangoztatta, hogy a monitorozás nem tekinthető büntetésnek. Kerstin Lundgren svéd liberális képviselő, az eredeti előterjesztés jelentéstevője azt is megjegyezte: a "monitoring" nem mást jelent, mint szoros figyelemmel kísérést.
Strasbourgi forrásaink szerint a kompromisszumos javaslat valójában politikai taktika része. A javaslat megfogalmazói fél szemmel már a jövő heti Európa Parlamenti szavazásra figyelt, amelyben a Tavares-jelentés a téma. Az ET a negyedik alkotmánymódosítást elmarasztaló jelentés elfogadását könnyítené meg azzal, hogy most nem fogalmaz meg sarkos véleményt, így nem riasztja el a néppárti képviselőket.
A negyedik alkotmánymódosítást bírálók ellen időközben kampányba kezdett a kormány: az általuk terjesztettlevél alapos vizsgálatából azonban kitűnik, hogy a magyar kormány mellett aláírók a számos pontból csak egyet ismertek, és a házasság fogalmát boncolgató kérdés is leginkább csak dél-amerikai országokat mozgatott meg.