A ma hatályba lépett új büntető törvénykönyv értelmében vesztegetés elfogadásának minősülhet a hálapénz elfogadása – hívta fel az új kódex egyik eddig észrevétlen újdonságára az Index figyelmét Hollán Miklós, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

A 291. § (1) bekezdése értelmében aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja (...) bűntett miatt három évig terjedőszabadságvesztéssel büntetendő.

A korábbi Btk. megengedőbben szabályozta a hálapénzt – emlékeztet a büntetőjogász: csak az előny kérése számított önmagában is büntetendőnek. Annak elfogadása egyszerű dolgozó esetén abban az esetben volt csak büntethető, ha az érintett azt kötelességszegésért cserébe fogadta el.

Változást jelentett a hálapénz megítélésében 2012-es munka törvénykönyve is, mondja Hollán: annak alapján a hálapénz elfogadása kifejezetten jogellenesnek minősült, ha azt a munkáltató nem engedte meg. Ha a kórház beírta a szabályzatába, hogy el lehet fogadni hálapénzt, az ügy nem járt munkajogi konzekvenciákkal. Így ha olyan orvos bukott le a hálapénzzel, akinek a kórháza nem írta át az SzMSz-t, kirúghatták érte, de büntetőjogi következményekkel a dolog nem járt.

Ez változott meg mától. Ha a kórház megengedi a hálapénz elfogadását, az továbbra sem minősül jogtalan előnynek, azaz vesztegetés elfogadásának. Ha azonban a kórház nem megengedő, a magáról megfeledkező orvos ellen a munkajogi eljárás mellett büntetőeljárás is indítható.