A tankerületi igazgatókat és a gazdasági minisztérium sajtósait éppúgy folyamatosan megfigyelheti a jövőben a titkosszolgálat, mint a Nemzeti Nyomozó Iroda valamennyi dolgozóját. A politikai tanácsadók is a szolgálatok látókörébe kerülhetnek, de például a kormányfő bizalmasaként ismert Habony Árpádnak nincs mitől tartania.
Rászabadítják a titkosszolgálatot a közszolgákra – írtuk május végén annak kapcsán, hogy a fontos állami, bizalmi pozícióban lévő embereket és azok családtagjaikat is folyamatosan megfigyelhetik ezentúl.
Az, hogy a titkosszolgálat ellenőrzi a bizalmi pozícióban ülő közszolgákat, nem újdonság. Az újdonság az, hogy amíg korábban ezt az ellenőrzést a munkaviszony megkezdése előtt végezték és fejezték be, majd legközelebb öt év múlva „repetáztak”, addig ezentúl folyamatos lesz. Azaz bármikor megfigyelhetik az illetőt és a családtagját anélkül, hogy ők erről tudnának.
Egy nemrég nyilvánosságra került kormányrendelet-tervezet pontosította, melyek minősülhetnek majd nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyoknak. A minisztériumokban mások mellett az állami vezetők titkárságán dolgozók, a miniszterek kabinetjében ténykedők, a politikai tanácsadók is folyamatosan ellenőrizhetőek (megfigyelhetőek) lesznek.
Az Orbán Viktor „főtanácsadójaként” számon tartott Habony Árpádnak ugyanakkor nem kell tartania attól, hogy a titkosszolgálat érdeklődik utána, hiszen csak azokat figyelhetik meg, akik szerződésben állnak az állami szervvel. Márpedig Habonynak jelenleg sincs szerződése a Miniszterelnökséggel, hiába tudhat bizalmas információkat Orbán Viktor környezetéből.
Összességében az állami intézmények felső- és középvezetőinek kell vállalniuk, hogy bármikor megfigyelhetik őket, de érintettek még vezető informatikusok, belső ellenőrök, titkos ügykezelők is.
A Külügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium valamennyi sajtómunkatársa a megfigyelhető személyek közé tartozhat majd a rendelettervezet szerint. A gazdasági tárcánál emellett a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály és a Személyügyi Főosztály valamennyi dolgozója érintett.
A Navracsics Tibor vezette Közigazgatási Minisztériumban a társaságfelügyeleti, a program-irányítási, az EU és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős szakterületen dolgozókat ellenőrizheti a titkosszolgálat. A Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumában mások mellett a humánpolitikai főosztály összes munkatársát ellenőrizhetik.
A megyei és a fővárosi kormányhivatalokban dolgozók közül elsősorban a vezetők és azok helyetteseire „utazhatnak” rá, de megfigyelhetik a hivatalok azon munkatársait is, akik a vagyonnyilatkozathoz kapcsolódó munkakörben dolgoznak.
A rendészeti vonalon a Nemzeti Nyomozó Iroda összes dolgozóját megfigyelhetik, de ugyanez igaz a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ valamennyi munkatársára is.
Több állami intézmény is a listán van, így például az iskolák üzemeltetéséért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Utóbbi esetében például az elnököt nem, de helyettesét már bármikor megfigyelheti a titkosszolgálat a rendelettervezet szerint, akárcsak a tankerületi igazgatókat.
Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, a titkosszolgálat emberei lényegében az összes lehetséges eszközt bevethetik, bár néhány dolgot csak korlátozottan tehetnek meg. Egy évben kétszer egy hónapig bírói engedéllyel lehallgathatják az illető telefonjait és átkutathatják titokban az otthonát, sőt, be is poloskázhatják azt. Ugyanígy kétszer egy hónapig felbonthatják a leveleit, elolvashatják az e-mailjeit. Van, amit engedély nélkül, korlátlanul megtehetnek: ezek közé tartozik az adott személy megfigyelése operatív módon (például követéssel), vagy találkozóinak fényképes dokumentálása.
Korábban a bizalmi pozícióra jelentkezők háromféle, „A”, „B” és „C” típusú átvilágításon eshettek át, attól függően, hogy munkájuk során milyen mélységű információkhoz férhettek hozzá. A legszigorúbb átvilágítás a „C” típusú volt, amelynél például olyan intim információkra is kíváncsiak voltak, hogy van-e homoszexuális vagy házasságon kívüli titkos kapcsolata az illetőnek, amivel esetleg zsarolható.
Ez az átvilágítás azonban nem folyamatos volt: 60 nap alatt elvégezték és onnantól kezdve „leszállt” a titkosszolgálat a bizalmi pozícióra pályázó emberről, aki jó esetben megkapta a munkát. (Az „A” és „B” típusú ellenőrzésnél ennél rövidebb volt az ellenőrzés időtartama.) A mostani módosítás értelmében a jövőben csak egyfajta átvilágítás lesz, ami mélységét tekintve leginkább a „C” típusúra hasonlít majd, a közszolgát pedig akár a teljes jogviszonya alatt megfigyelhetik.