Az Alkotmánybíróság keddi döntése nyomán augusztus elsejétől mégsem figyelhetnek meg a nemzetbiztonsági szolgálatok több ezer közszolgát. A fideszes Kocsis Máté és Csampa Zsolt által beterjesztett törvénymódosítás, amelyet májusban fogadott el a parlament, lehetővé tette volna, hogy a vezető beosztású közszolgákat folyamatosan megfigyeljék, évente kétszer harminc napig pedig titkosszolgálati eszközöket is alkalmazzanak a szemmel tartásukra. Mindezt bármilyen gyanú nélkül tehették volna meg a hatóságok.

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a törvény egyelőre nem lép hatályba, mert a testület ezt felfüggesztette. Az AB ugyanis, ha az alkotmányossági vizsgálat több időbe telik, mint ami a hatálybalépésig hátra van, felfüggesztheti a törvény hatálybalépését. Az ombudsman június 24-én fordult beadvánnyal a testülethez, a megfigyelést lehetővé tevő törvény pedig augusztus elsején lépett volna hatályba. Ezt az időt tolta ki az AB addig, amíg nem döntenek a törvény alkotmányosságáról, de legkésőbb jövő március végéig.

A mostani döntés tehát nem mondja ki a törvény alkotmányellenességét, de a hatálybalépés felfüggesztéséhez az alaptörvény-ellenesség valószínűsége kell, amit a testület megállapított.

Az AB szerint alkotmányossági szempontból aggályos, hogy a titkosszolgálat olyan adatokat gyűjthet, „amelyek feltárják a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy magánszférájának legbensőbb területeit, korlátozva a magánlakás és a magántitok sérthetetlenségét is.” „Mindez oly módon történik, hogy az érintett az információgyűjtés irányairól, mélységéről, konkrét céljáról, részleteiről sem szerezhet tudomást”, írta az Alkotmánybíróság.

Az ombudsman beadványában kifogásolta, hogy nincs külső kontrollja a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek. A törvény nem teszi lehetővé, hogy bíró ellenőrizze a nemzetbiztonsági ellenőrzés pártatlanságát, tisztaságát, mindez pedig sérti a jogállamiság elvét.

A TASZ korábban tiltakozott a módosított törvény ellen, szerintük ez túlzó mértékű megfigyelést tett volna lehetővé, különösebb indok, vagy gyanú nélkül. A Transparency International „egyelőre várakozásteljes bizalommal" tekintett az új rendszer elé, mert ez valóban csökkentheti a korrupciót. Hiányolták viszont, hogy ha a megfigyelés valamilyen kockázatot, például korrupcióra utaló jeleket tapasztal, akkor sem kötelező feljelentést tenni az alkalmazott ellen. Ez a rendszer így a belülről való zsarolhatóság lehetőségét teremti meg.