Az idei felvételiken szinte az összes népszerű szakon alacsonyabb a felvételi ponthatár mint tavaly. Kilenc olyan szaknál is csökkent a bejutási küszöb, amelyen korábban központi limitet állapítottak meg. Ez részben annak köszönhető, hogy idén 15 ezerrel kevesebb jelentkező volt, mégis ugyanúgy 55 ezren kapnak tandíjmentes helyet mint tavaly. A legtöbb pontot, 474-et az ELTE angol-latin tanárképzésén kellett elérni. A minimális 240 ponttal lehetett bejutni több mérnökszakra, így a kecskeméti Mercedes járműmérnöki képzésére is.
A maximálisan elérhető 500-ból tavaly a legmagasabb ponthatár 482 volt a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán, idén erre már 460 ponttal be lehetett jutni tandíjmentes képzésre. Ebben az évben a rekord az ELTE új angol-latin osztatlan tanárképzésén volt: 474. A 465 pontos központilag meghatározott ponthatárt három szakon kellett elérni, a gazdaságelemzés, a nemzetközi tanulmányok és az alkalmazott közgazdaságtan szakokon.
Csökkentek a ponthatárok az általános orvosi képzéseken is. Míg ezekre tavaly 415-435 pont kellett, idén csak a Semmelweis Egyetemen volt 400-nál magasabb a határ az orvosira (423), Debrecenbe 395, Pécsre és Szegedre 383 pont kellett.
A felvételi ponthatárok és a részegségbe hajló örömmámor percről percre>>>
A legnagyobb meglepetést az idei felvételin okozta, hogy csökkentek a korábban előre kitűzött ponthatárok azokon a népszerű szakokon is, amelyeken eredetileg csak önköltséges helyeket akartak meghirdetni. Mint korábban megírtuk, a tavalyi nagyon heves diáktüntetéseket az váltotta ki, hogy a kormány eredeti koncepciója szerint 55 ezerről 11 ezerre akarta volna csökkenteni a teljesen ingyenes helyek számát a felsőoktatásban (a többség csak részösztöndíjas lehetett volna). Később azzal is próbálkozott a kormány, hogy 16 népszerű szakon csak önköltséges helyeket hirdettek volna meg, csakhogy ezek épp azok a képzések voltak, amelyekre a felvételizők fele általában jelentkezik.
Sokat enyhült a kormány egyik vesszőparipájának számító hallgatói szerződés intzéménye is. Akit most állami képzésre vesznek fel, annak hallgatói nyilatkozatot kell aláírnia. Ebben azt vállalja, hogy a diploma megszerzése utáni 20 éven belül az ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező ideig Magyarországon dolgozik. Egy hallgatói félév 5 hónapnak, kb. 150 napnak felel meg, ami például egy 6 féléves alapképzés esetében 900 napot, azaz kb. két és fél év hazai munkaviszonyt jelent. Aki nem dolgozik ennyit Magyarországon, annak a már „ledolgozott” napokkal csökkentett ösztöndíjnak az évente a KSH által megállapított éves átlagos infláció mértékével növelt összegét kell visszafizetnie. Fizetni kell akkor is, ha a diák a megszabott időn, azaz a képzési idő másfélszeresén túl szerzi meg oklevelét vagy egyáltalán nem szerez oklevelet.
Végül a diáktüntetések és a tárgyalások eredményeképpen ezeken is biztosítottak állami helyeket, ezekhez azonban maximálishoz közeli küszöböt határoztak meg. Végül ebből a 16 szakból kilencnél most lejjebb vitték a határt. Erre valószínűleg azért volt szükség, mert korábban a HÖOK abban állapodott meg a kormánnyal, hogy a felvettek 10-20 százaléka ezeken a szakokon is tandíjmentesen tanulhat.
Államilag finanszírozott kommunikáció és médiatudomány szakra így az eredetileg kitűzött 470 helyett 455 ponttal be lehetett most jutni, és az állami jogászképzésnél is adtak egy pont kedvezményt: 465 helyett 464-gyel be lehet kerülni. Hasonlóképpen csökkent a központilag kitűzött határ az andragógia, az emberi erőforrások, az igazságügyi igazgatási, a kereskedelem és marketing, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, a pénzügy és számvitel és a turizmus-vendéglátás alapképzési szakokon.
A tavalyi diáktüntetések lecsendesítésére tavaly decemberben Orbán Viktor azzal az ötlettel állt elő, hogy aki eléri a 240 pontot, azt felveszik államilag finanszírozott szakra. Már akkor is tudható volt, hogy ez nem teljesíthető mindenhol. A mostani felvételin ilyen alacsony pontszámmal csak azokra a szakokra lehetett bejutni, amelyekre eleve kevesebben jelentkeztek a meghirdetett helyeknél. Ilyen szak például Debrecenben az ápolás és betegellátás, a védőnő, az egészségügyi szervező vagy a természetvédelmi mérnök szak, a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnök, mérnök-informatikus vagy műszaki menedzser szakja, az egri földrajz szak, az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnök szakja vagy a Mercedes gyár utánpótlását biztosító kecskeméti járműmérnök szak.
Az csak csütörtökön derül ki, hogy a lejjebb szállított ponthatárokkal a kormány be tudja-e tartani ígéretét, amely szerint tavalyhoz hasonlóan 2013-ban is 55 ezer diák juthat be államilag finanszírozott képzésre. Idén minden felvételizőnek jobbak voltak az esélyei, hiszen míg tavaly 110 ezren jelentkeztek, idén csak 95 ezerből kell kiválasztani az 55 ezer állami ösztöndíjast.
Aki úgy látja, hogy a felvételin jogsérelem érte, például hibás volt a pontszámítása, az 15 napon belül nyújthat be fellebbezést az emberi erőforrások miniszterének címezve, az Oktatási Hivatal postacímére.
Akinek most nem jutott hely, az még próbálkozhat a pótfelvételivel, amelyen az üresen maradt helyeket hirdetik meg. Erre ismét jelentkezni kell. A feltételeket pénteken hirdetik meg a felvi.hu-n. A pótfelvételik eredményét augusztus 29-én hozzák nyilvánosságra, így szeptemberben a képzések elkezdhetők.
| A tavalyi legmagasabb ponthatárú szakok és a legnépszerűbb szakok ponthatárai 2013-ban | |||
| Intézmény | Szak | Ponthatár 2012 | Ponthatár 2013 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | nemzetközi gazdálkodás | 482 | 460 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | alkalmazott közgazdaságtan | 479 | 465 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) | 478 | 460 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | gazdaságelemzés | 477 | 465 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | nemzetközi tanulmányok | 473 | 465 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | politológia | 461 | 402 |
| Budapesti Corvinus Egyetem | kommunikáció és médiatudomány | 454 | 455 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | mechatronikai mérnöki | 468 | 441 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | mérnökinformatikus | 370 | 370 |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar | gépészmérnöki | 391 | 385 |
| Budapesti Gazdasági Főiskola | turizmus-vendéglátás | 293* | 428 |
| Budapesti Gazdasági Főiskola | nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) | 463 | 460 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | nemzetközi tanulmányok | 463 | 465 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | pszichológia | 449 | 439 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | programtervező informatikus | 302 | 305 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | kommunikáció és médiatudomány | 449 | 455 |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | jogász | 467 | 464 |
| Pázmány Péter Katolikus Egyetem | jogász | 455 | 464 |
| Semmelweis Egyetem | általános orvos | 435 | 423 |
| Debreceni Egyetem | általános orvos | 415 | 395 |
| Pécsi Tudományegyetem | általános orvos | 415 | 383 |
| Szegedi Tudományegyetem | általános orvos | 421 | 383 |
| Nemzeti Közszolgálati Egyetem | bűnügyi igazgatási-bűnügyi szakirány | 416 | 404 |
| | | | |
| * csak költségtérítéses formában indult | | | |