„Már a gimnázium utolsó évének első felében eldöntöttem, hogy az ELTE jogi kara lesz az első helyen a felvételi listámon. Ehhez emelt szintű történelem érettségi kellett, és január végén az is kiderült, hogy az állami képzésnél nagyon magas lesz a ponthatár. Kiszámoltam, hogy minimum 92%-os emelt szintű történelem eredményre lesz szükségem, és akkor 467 pontom lesz, ami kettővel több, mint az államilag kiadott ponthatár. Napi 6-8 órákat tanultam, előkészítőre jártam. Májusban az írásbeli 90 pontjából 83 pontom lett, ami azt jelentette, hogy elértem a 92%-ot” – meséli Bori.

Az emelt szintű történelem szóbelin a kedvenc tételét húzta: Magyarország 1939 és 1941 közötti revíziós törekvéseiről és Teleki Pál első miniszterelnökségéről kellett beszélnie. Utólag, a fellebbezés miatt kikért jegyzőkönyv szerint mindössze hat percet hagyták beszélni. „A három nőből az egyik elé kellett leülnöm, azt mondták, neki beszéljek. Belekezdtem határozottan, elmondtam, és csak annyit láttam, hogy bólogatnak mind a hárman, mosolyognak. Kérték, hogy mutassak meg egy helyet az atlaszban, aztán azt mondták, hogy "Köszönjük szépen, látjuk, hogy ezt a témát milyen jól tudja, elég lesz.". Ezután feltettek még két kérdést, amikre jól tudtam a választ, és már mehettem is” – mondja Bori, és a szóbeli után boldogan ment haza, úgy érezte, sikerül a terve, és a szóbelin is eléri a 92%-ot.

Pár nappal később derült ki az eredmény, 60-ból 48 pontot kapott, ami csak 80%, tehát elveszett az esélye az államilag finanszírozott jogi képzésre. A költségtérítés ezen a szakon félévente 247 ezer forint.

A fővárosi kormányhivatalnál fellebbezett, kikérte a pontozólapokat, amelyeket az Indexnek is eljuttatott. Ezeken látszik, hogy a három tanár közül csak egy volt, aki lepontozta teljesítményét. A vizsgáztatók hat szempont szerint pontoznak, mindegyikre adnak részpontszámot a szóbeli érettségin. Összesen 60 pont adható, egyikük 58, másikuk 55, a harmadik tanár viszont csupán 38 pontot adott.

Bori fellebbezését arra hivatkozva utasították el, hogy a vizsgán nem történt jogszabálysértés. A fellebbezés lehetőségét a nemzeti köznevelésről szóló törvény és az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló kormányrendelet nagyon alaposan szabályozza. Jogszabálysértésnek minősül például, ha 20 percél tovább feleltetnek valakit, ha nem adnak elég felkészülési időt, vagy ha nincs jelen mind a három vizsgáztató.

2013-ban Budapesten mindössze 30 érettségiző fellebbezett, közülük 22-t elutasítottak, négy esetben megszűnt az eljárás, mert visszavonták a panaszt, és további négy esetben adtak igazat az érettségizőnek. Ők újra vizsgáztak.

„Az elutasított kérelmekben rendszerint nem jelöltek meg jogszabálysértést, általában érdeksérelmeket fogalmaztak meg, például, hogy csak egy pont hiányzik egy adott jegyhez, a felvételihez, vagy hogy mosolyogva biztatták a diákot, az eredményben pedig ezt nem tükrözték, ezek viszont szakmai/szaktárgyi eredetűek voltak, melyek vizsgálatára a vonatkozó jogszabályok nem adnak lehetőséget” – mondta Szivák Bernadett, a fővárosi kormányhivatal sajtófőnöke.

Kérdésünkre a kormányhivatalnál Bori esetéről nem nyilatkoztak, de általánosságban azt mondták, hogy a pontozólap egyéni jegyzetnek tekinthető, a végeredményt a három tanárnak egyeztetnie kell. Egy Boriéhoz hasonló esetben, amikor nagyon eltérőek a pontozólapon szereplő pontszámok, akkor a tanárok megbeszélik a feleletet, és meggyőzik egymást. „A vizsgakövetelményeknek való megfeleltetést egyezteti ilyenkor a három szaktanár” – mondták a kormányhivatalnál.

„A források használata és értékelése szempontnál az egyikük 12/12 pontot adott, a másik 10-et, és a harmadik 6-ot. Érthetetlen számomra, hogy miért ennyire eltérőek. Szüleimmel beszélgetve rengeteg hiba felmerült, ami ezt az egész érettségi rendszert jellemzi. Szubjektív az egész” – mondta erre Bori.

Mivel a szóbeli vizsgánál javítókulcs sincs, egy elutasított fellebbezés után harminc napon belül kérheti a jogerős hatósági határozat bírósági felülvizsgálatát.