2,4 milliió eurót már biztosan hozott az a Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozás, amely Kínában és Vietnamban üzletelhet magyar államkötvényekkel a Befektetési Célú Tartózkodási Engedély Program keretében.
A Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) 2013 márciusában kötött keretszerződést az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK), elsőként azok közül a zömmel ofshore cégek közül, amelyek részt vehetnek a programban. A HSSDF-en kívül azóta egy magyarországi és öt, Cipruson, Liechtensteinben, Máltán és Szingapúrban bejegyzett, meghatározott területi illetékességgel rendelkező befektetési cég állapodott meg az ÁKK-val.
„Bár még a kiépítési fázisban vagyunk, háromhónapos szervezés és kéthónapos marketingmunka után eddig 179 befektető jelezte kötvényvásárlási igényét" – közölte Hongkongból bejelentkezve tartott budapesti sajtótájékoztatóján Liam Wang. A HSSDF igazgatója elmondta: eddig 60 fő fizette be a 250 ezer eurós névértéken kiállított kötvényért járó összeget, harmaduk pedig már az ezzel járó tartózkodási engedélyt is megkapta.
Újságírói kérdésre azt ugyan nem árulta el Wang, hogy a HSSDF mennyit költött eddig a programra – az ügynökségekkel kötött szerződésekre, a termék reklámozására – a vállalkozás honlapján fellelhető feltételekből azonban kiderül, hogy mennyi bevételt hozhatott eddig a „letelepedési kötvény”: fejenként 40 ezer eurót kell a HSSDF számlájára befizetnie a tanácsadásért és a folyamat lebonyolításáért a jelentkezőknek.
A pénz a cégnél azonban csak akkor marad, ha a kötvényvásárlását jóváhagyja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), ellenkező esetben azt visszautalják az ügyfélnek. A kötvényt már megvásárló 60 főre számítva ez az összeg 2,4 millió euró. Nem számítva a kötvényből származó további bevételeket.
Wang szerint az év végéig négyszázra emelkedhet az igénylések száma. Ezek azonban még nem jelentenek biztos ügyfelet, tekintettel a BÁH szerepére. „A döntés joga a magyar hatóságnál van. Mi a nemzetközi sztenderdek szerint összegyűjtjük az igénylőkről adatokat és továbbítjuk azokat. Erről tájékoztatjuk az ügyfeleket is" – mondta Wang
A közvetítő cég haszna később még nagyobb lehet: az ÁKK ugyanis 221 ezer euróért adja a 250 ezres névértekű államkötvényt, a beváltáskor pedig a vevő a névértéken kapja az értékpapírokat.
A vevő a jóváhagyás után sem juthat az ÁKK szóban forgó államkötvényéhez. Az ügyletben a valójában 221 ezer euróért megvett állampapír a HSSDF-é lesz, míg a vevő a cég által kibocsátott értékpapírt kapja meg – ettől öt éven át nem is válhat meg –, plusz a gyorsított eljárásban kiadott magyarországi tartózkodási engedélyt. Az már a közvetítő cég saját döntésén múlik, hogy milyen kamatot kínál az általa kiadott papírra.
A vállalkozás tehát az említett 40 ezer euró mellett további 29 ezret foghat ügyfelenként. A működés három hónapja alatt – ismét csak az már jóváhagyott 60 vásárlást számítva – így további 1,74 millió euró bevételhez juthatott a HSSDF, összesen tehát 4,1 millió euró felett jár.
Wang szerint a pénzügyeket kevésbé értők is tisztában vannak azzal, hogy az államkötvény a vállalkozás tulajdona, megoldás senkiben nem ébreszt bizalmatlanságot. Már csak azért sem, mert a végső vásárló a HSSDF tulajdonosa is lesz a céges kötvényen keresztül, és mint ilyen, lényegében mégis közvetlenül birtokolja az államkötvényeket.
Bár a Kajmán-szigetek az off shore cégek egyik legnépszerűbb célpontja, Wang szerint nem sérül az átláthatóság. „Minden irat a magyar állam különböző szerveinél van, a tényleges tulajdonosok és a 25 százaléknál nagyobb részesedést szerzett befektetők teljes névlistája is a rendelkezésükre áll" – közölte Wang.
A Kínában működő, magánbefektetőket célzó alapok javát többnyire a Karib-tengerben fekvő szigeteken jegyzik be, közvetlenül nem is működhetnek nemzetközi alapok az 1,3 milliárdos országban.
Az üzletember szerint ezt indokolja az is, hogy a kötvényt Kínában és Vietnamban is forgalmazzák, ami párhuzamosan nehezebben menne, ha a cég a két ország egyikében lenne bejegyezve. Wang az előnyök közé sorolta a kedvező adózási és adminisztrációs rendszeren túl azt is, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett alapok jegyezhetők a hongkongi tőzsdén is.
Wang szerint a vállalkozás közvetítő szerepet tölt be a magyar állam és a befektető magánszemélyek között, emellett koordinátorként lép fel a bel- és a külügyminisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium között. „A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) nem alkalmas arra, hogy kínai befektetők számára forgalmazzon kötvényeket. Szükség van helyismeretre és a kínai üzleti környezet ismeretére is" – érvelt a fennálló rendszer mellett a kínai üzletember. Elismerte, hogy az érdeklődők alapvetően kínaiak, Vietnamban még folyamatban van a helyi hatóságokkal folyó egyeztetés.
Szerinte fontos szempont az is, hogy a magyar államnak így nem kell reklámra költenie, nem visel pénzügyi kockázatot a programmal. Ezt a HSSDF viseli, amely csak akkor látja viszont eddig befektetett – közelebbről nem részletezett mértékű – pénzét, ha elég ügyfelet szerez. Wang ezer vásárlóval már elégedett lenne. (Ez a fenti adatok alapján 69 millió euró bevételt jelentene. A magyar állam ezért 221 millió euróra tenne szert, amiért öt év múlva 250 milliót fizetne vissza.)
A kínai üzletember elmondta, több mint hetven ügynökségen keresztül ismertetik meg a befektetőkkel a magyar államkötvényben rejlő lehetőségeket. Példaként az egyik legnagyobbnak mondott Global Visa ügynökséget említette. Wang szerint a cég kanadai, új-zélandi, ausztrál és amerikai kötvények értékesítésében szerzett tapasztalatokat, jelenleg kizárólag a magyar kötvényekre koncentrál. A céget a netenpróbáltuk felkutatni, de nem találtunk semmit.
„A program többet jelent egyszerű befektetési lehetőségnél” – hangsúlyozta Wang, aki szerint a letelepedési kötvény akkor is alkalmas országimázs építésére, ha végül az érdeklődő mégsem vesz részt a programban. „Utánajárva a kötvényes óhatatlanul megismeri az országot, informálódik az üzleti, turisztikai, kulturális lehetőségekről. Magam is számos ismertetőn vettem részt, amely nem annyira a programról, mint inkább Magyarországról szólt. Ez egyfajta láthatatlan haszon" – mondta a HSSDF vezetője.
Bár elsődleges szempont, hogy minél több ügyfelet szerezzen a cég, Wang szerint az is fontos, hogy a kötvénybe fektetők, aktívan is hozzájáruljanak a gazdasági, turisztikai és egyéb kapcsolatok fejlesztéséhez Kína, Vietnam és Magyarország között. „Jobb ezer sikeres, aktív befektető, mint pusztán háromezer vevő" – jelentette ki, hozzátéve, hogy természetesen nem utasítják el azt az érdeklődőt sem, aki a 250 ezer eurós befektetésen túl egyéb hozzáadott értékkel nem járul hozzá a kapcsolatok fejlesztéséhez. „Már azzal is tesz valamit, ha megismeri a tokaji bort és beszél róla kínai ismerőseinek" – mondta Wang.