Több szempontból is szokatlan volt a 2006 ősze miatt megvádolt 14 rendőri vezető büntetőperének első tárgyalási napja kedden. Tüntetők várták a vádlottakat, a hallgatóság soraiban feltűnt Gyurcsány Ferenc, a reggel kilencre kiírt kezdés majdnem egy órát csúszott, a vádirat pedig annyira hosszú volt, hogy a teljes napot kitöltötte. Hosszú lesz maga a per is: száz tárgyalási napot tűztek ki, és lehet, hogy 2015-ig kell várni arra, hogy kiderüljön: mit érdemel a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa szerint Bene László, Gergényi Péter és a többi vádlott.
Az őszödi beszéd kiszivárgásának hetedik évfordulója, Gergényi Péterék perének első napja mozgalmasabban alakult a tárgyalótermen kívül, mint a tárgyalóteremben, a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa előtt. A bíróság Fő utcai épülete előtt tüntetők várták a tizennégy rendőri vezetőt, akiket a 2006-os őszi események miatt készülnek felelősségre vonni. A tüntetők keveselték a vádat, államilag jóváhagyott terrorizmusnak nevezték a hét éve történteket, és hiányolták a vádlottak közül Gyurcsány Ferencet. Egyikük arcon köpte Gyurcsányt, amikor a volt miniszterelnök váratlanul felbukkant a bejáratnál.
A tüntetők az épületbe már nem jöhettek be, csak a szónokaik, Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina. Gaudiról a tárgyalóteremben kiderült, hogy ügyvédként, sértetti képviselőként szeretne bekapcsolódni a perbe. Miután 55 perces, technikai nehézségekkel magyarázott késés után végre elkezdődött a tárgyalás, Gaudi kapott szót elsőként. Be akarta nyújtani a meghatalmazását, amelyet a rendőri erőszak három sértettjétől kapott.
Se az ügyész, se a védők nem támogatták, hogy Gaudi eljárhasson az ügyben. Az volt az ellenérv, hogy a rendőri vezetőket elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják, ennek a bűncselekménynek pedig nincs sértettje. A bíró végül úgy döntött, hogy Gaudi nem járhat el sértetti képviselőként. Ez a döntés még nem jogerős, Gaudi fellebbezett, így a dolog a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elé kerül. Gaudi a fellebbezés bejelentése után kiment, de elmenőben még volt ideje kimondani: „az igazság győzni fog".
A jelenetet az újságírók karzatjáról Gyurcsány Ferenc és a mellette ülő Vadai Ágnes is figyelte. A terem első két széksorát a vádlottak foglalták el: tizennégy öltönyös vagy rendőr egyenruhás férfi, attól függően, hogy állományban van-e még az illető, vagy már nem. A tizennégy vádlottból csak négyen járultak hozzá, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róluk. Közöttük volt a három legismertebb egykori főrendőr: az elsőrendű vádlott, Bene László volt országos főkapitány, a másodrendű vádlott, Gergényi Péter volt budapesti főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka.
A bíró kezdésként megtiltotta, hogy a tárgyalóteremben bárki kifejezze világnézetét, párthoz tartozását, így például nem hozhat magával senki zászlót, nem viselhet jelvényt. Ezután elmondta: mire lehet számítani a maratoni tárgyalássorozaton. Száz tárgyalási nap várható és száztizenöt tanú. Tényállási pontonként fog haladni a bíróság, vagyis gyakorlatilag témakörökként, egy blokkban foglalkozik majd például a székházostrommal, aztán külön a bántalmazásokkal, külön a tömegoszlatással, külön az azonosító jelvények kérdésével.
Tanúként fogják kihallgatni azokat, akik 2006 őszén rendőri bántalmazást szenvedtek el, és feljelentést tettek emiatt. Tanúskodni fognak az Ignácz-, az Árvai- és a Morvai-jelentések készítői. Behívják majd tanúnak a 2006 őszén hivatalban lévő kormány tagjait, az országgyűlés illetékes bizottságainak elnökeit és alelnökeit. Az első szünetben, még a vádirat felolvasásának elkezdődése előtt Gyurcsánynak el is kellett hagynia emiatt a termet, hiszen ő is tanú lesz.
Az első hét vagy nyolc tárgyalási nap csak a vádlottak vallomásaival fog eltelni. A kilencedik naptól jönnek majd a tanúk. Páratlan heteken két, páros heteken egy tárgyalás lesz, így érhet véget az elsőfokú per majd 2014 végére, de a bíró szerint az sem kizárt, hogy csak 2015 elején lesz ítélet.
A keddi tárgyalási nap ezek után azzal telt el, hogy az ügyész felolvasta a terjedelmes vádiratot. Rövidebb szünetekkel, de összességében így is vagy három órán keresztül beszélt.
Két kivétellel az összes rendőri vezető ellen elöljárói intézkedés elmulasztása a vád. Az egyik kivétel M. Gábor, a Szabadság tér helyszíni parancsnoka, a negyedrendű vádlott, akit parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntettével vádolnak. Ő volt az, aki a tévészékház ostromakor az ügyészség szerint nem volt képes ellátni a feladatát, széttárta a kezét, tehetetlenkedett. Az ügyész például azt mondta, hogy M. az ostrom alatt a székház épületében "bolyongott", és olyan szintű utasításokat adott az embereinek, hogy oltsák el a tüzet, amit nyilvánvalóan az ő parancsa nélkül is képesek lettek volna megtenni. A tévéostromkor 246 rendőr sérült meg, hangzott el.
A másik kivétel M. Zoltán, az ötödrendű vádlott, a tévészékház rendőri védelmének műveletirányítója. Ellene elöljárói gondoskodás elmulasztása a vád. Az ügyészség szerint az ő hibája az volt, hogy tudta: a tévét védő rendőrök védőfelszerelése hiányos, többeknek nem volt pajzsa, sisakja, mégsem tett semmit, nem próbálta pótolni a hiányt.
Az ügyészség összesen tizenöt vádpontot szedett össze, ebből tíz vádpontban bántalmazásos, túlkapásos esetekről van szó. Az ügyész egyesével felidézte, mikor, hogyan, kiket ütlegeltek, vertek, rúgtak a rendőrök 2006 őszén. Az esetek nagy részében hiába volt feljelentés hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt, soha nem derült ki, kik voltak a brutális rendőrök, az eljárásokat így megszüntették. A most megvádolt parancsnokokat azért vonják felelősségre, mert nem akadályozták meg alárendeltjeik brutalitását, és utólag nem is jelentették azt.
A következő tárgyalási napon, csütörtökön kezdődik a vádlottak kihallgatása. Ezen a napon tehet vallomást az első öt vádlott, köztük Bene, Gergényi és Dobozi.