Jóváhagyta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás tervezetét az ukrán kormány szerdai ülésén. Ukrajna ezzel közelebb került ahhoz, hogy az EU-val kössön gazdasági megállapodást Oroszország helyett, akik az orosz–fehérorosz–kazah vámunióba szeretnék becsábítani Ukrajnát. Mind az EU, mind az oroszok kizárták, hogy Ukrajna egyszerre egyezzen meg a két szervezettel, bár a kijevi vezetés több nyilatkozatából úgy tűnt, szeretne minden kaput nyitva hagyni.
A szerdán elfogadott megállapodástervezet a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítésének feltételeit hivatott megteremteni, amelyek által Ukrajna fokozatosan integrálódik az EU belső piacába. Az ukrán kormányfő leszögezte, hogy Kijev csatlakozni kíván „a demokrácia és az emberi jogok modern alapelveit" képviselő közösséghez.
A miniszterelnök felszólalásában az Európai Uniót, nem pedig Oroszországot nevezte meg Ukrajna legnagyobb gazdasági-kereskedelmi partnereként, ezzel valószínűleg Putyinnak üzent a kormányfő.
Kijev reményei szerint a november 28–29-i vilniusi EU-csúcson írják alá a társulási megállapodást. Ugyanakkor Ukrajna nem mondott le arról az elképzeléséről, hogy a Moszkva irányította vámunióval, illetve annak tagjaival külön megállapodásokat kössön a jövőben anélkül, hogy belépne a szervezetbe. Moszkva viszont ezt Ukrajna teljes értékű vámuniós tagsága nélkül elképzelhetetlennek tartja. Ha pedig a vámunióhoz csatlakozik Ukrajna, akkor az EU-val nem tud szerződni. A Kreml szigorú kereskedelmi korlátozások bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha Kijev megköti a szabadkereskedelmet is lehetővé tevő társulási megállapodást az EU-val.
Ukrajna számára az egyik legérzékenyebb pont az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatokban a földgáz ára. Kijev többször szerette volna felülvizsgálni a 2009-ben Julija Timosenko és – a két elnöki ciklusa között épp kormányfői poszton lévő – Vlagyimir Putyin által aláírt megállapodást. (A kijevi vezetés szerint a szerződés előnytelen volt Ukrajna számára, és Timosenko nem is volt jogosult annak aláírására, a volt kormányfő hivatalosan épp ezért tölti tavaly kiszabott hét éves börtönbüntetését.)
Kijev igyekszik mind jobban visszaszorítani orosz gázimportját – az elmúlt évtizedben 55 milliárd köbméteres volt a csúcs, az idei terv ennek harmada –, és ezt nem csak a fogyasztás csökkentésével, de új forrásokkal is igyekszik elérni. Moszkva kedélyeit alaposan felborzolta az a tavalyi megállapodás, amelyet az ukrán Naftogaz kötött a német RWE-vel. Ennek alapján idén év elejétől Lengyelországon, áprilistól pedig Magyarországon keresztül is „német" – részben valójában olcsóbban vásárolt orosz – földgázhoz jut. A múlt héten az ukrán állami cég újabb szerződést kötött a német vállalattal. Míg a Gazprom ezer köbméterenként 417 dollárt, addig az RWE 397 dollárért kér a földgázért Ukrajnától.
Emellett a Royal Dutch Shellel jött létre egy egyezmény, amely alapján a világcég palagáz-kitermelésbe kezdhet az ország délkeleti részén. Optimális esetben a jelenlegi 20 milliárd köbméter éves termelést Ukrajna megkétszerezheti, ezzel lényegében önellátóvá válna a gázfogyasztás területén.