"A Hungarikumok Gyűjteményébe emelték a csabai kolbászt a Hungarikum Bizottság mai ülésén" -adta hírül Békéscsaba önkormányzata. A hírhez mellékelt fotón a csabai kolbász tekinthető meg, amint egy nagy, zsíros légy lakmározik rajta.
A polgármesteri hivatal beszámol arról, hogy "a csabai kolbász születésének története a homályba vész, annyi azonban bizonyos, hogy már a két világháború között annyira kedvelt volt, hogy a termelők védjeggyel védték a hamisítás ellen." Nem említik azonban, hogy a felszínén tapicskoló rovar jelzi a termék jelentős tápértékét, és természetességét.
Annyi mégis kiderül a hivatalos közleményből, hogy a "csabai kolbász egyediségét elsősorban a bőségesen adagolt fűszerpaprika adja. Sehol ennyit nem tesznek kolbászba. Íze jellegzetesen „csabai”, szép, harmonikus kolbászíz, melyben csak a paprika aromája és csípőssége az uralkodó. A csabai kolbászba nem tesznek borsot."
A csabai mellett a hízott libából előállított termékekkel, a tokaji aszúval és a Béres-cseppel bővítette a Hungarikumok Gyűjteményét a Hungarikum Bizottság keddi, székesfehérvári ülésén. A testület kiválasztotta a hungarikum tanúsító védjegy nyertes grafikai pályázatát is.
Bővült a nemzeti értékeket nyilvántartó Magyar Értéktár is, jelentette be a bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke.. Bekerültek:
A bizottság kiválasztotta a hungarikum tanúsító védjegyet is. A védjegy már magában is különleges, mert egyszerre jelent nagyon sok mindent. Például a magyarság csúcsteljesítményeit, a magyar alkotásokat, sőt, a Kárpát-medencében töltött 1100 évet is, derült ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közleményéből