Az MSZP és az LMP elutasította, a Jobbik – három nemmel szavazó képviselőjén kívül – tartózkodott, így csak a Fidesz támogatásával elfogadta a parlament, hogy ezentúl szabálysértést követ el az, aki világörökségi területeken az utcán él. Az önkormányzatok pedig ismét kijelölhetik azokat a városrészeket, ahol nem tartózkodhatnak életvitelszerűen hajléktalanok. A második nekifutásra az utóbbi esetben azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a hajléktalanok kitiltását. A döntést azonban felülírta az alkotmány negyedik módosítása, amely lehetővé tette, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősíthesse az utcán élést. Ezután a szabálysértő közmunkára kötelezhető, második alkalommal pedig már elzárással is büntethető lesz.
Egy kiegészítés révén pedig szabálysértést követ el az is, aki jogosulatlanul árusít közterületen. Emiatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot. A törvény a kihirdetés utáni nyolcadik napon lép hatályba.
238 igen, 38 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett elfogadta a parlament a Normafa Park fejlesztését lehetővé tevő törvényt. A kormány szándéka szerint megalapozza egy európai színvonalú sportkomplexum kialakítását, de nem változtatja meg országos érvénnyel a természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályokat, csak kifejezetten a Normafa területére enged eltérést. A szánkó és sípályák különválasztását, új liftek építését, parkolók kialakítását ígérő átfogó terv ötmilliárd forintból valósulna meg. A kormány szerint a törvény megteremti a lehetőségét a műemléki védettségű Fácán Vendéglő felújításának és legfeljebb 10 százalékos bővítésének, valamint egy új, legfeljebb 500 négyzetméteres, „hitéleti rendeltetésű épület" felépítését Anna-réten. Az LMP és az Együtt-PM korábban közösen tiltakozott a Pokorni Zoltán vezette XII. kerületi önkormányzat beruházási terve ellen.
A hajléktalantörvény elfogadásához hasonlóan döntöttek a frakciók a Kandrács Csabáról szóló szavazáson is. Itt is csak kormánypárti szavazatok révén ülhetett az MNB csúcsszervébe – ötödik kültagként – a 32 éves, közgazdasági tapasztalatokkal nem rendelkező jogász, aki páratlanul gyors karriert futott be a pénzügyminisztériumtól indulva, megjárva a Rogán Antal vezette V. kerületet is.
A monetáris tanács külső tagjait hatéves időtartamra választja a parlament. A tanácsnak jelenleg három belső tagja - Matolcsy György MNB-elnök, Balog Ádám és Gerhardt Ferenc alelnökök - és négy külső tagja van: Bártfai-Máger Andrea, Cinkotai János, Kocziszky György és Pleschinger Gyula.
A kétharmad magányában döntött a kormánypárt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjairól is. Az LMP és a Jobbik nemmel szavazott, az MSZP frakciója nem is vett részt a szavazáson. A Fidesz döntése nyomán kilenc évre választották meg az államfő által kijelölt hét tagot és a testület póttagjait. Az esti alakuló ülésén az NVB tagjai közül megválasztotta elnökének Patyi Andrást.
Rajta kívül Bozsóki Évát, Sasvári Róbertet – mindketten tagjai voltak az Országos Választási Bizottságnak (OVB) – , valamint Boda Pált, Csenterics Ferencet, Fábián Adriánt és Tóta Áronnét szavazta meg a parlament állandó tagoknak, míg póttaggá Rádi Péter, Bodnár Eszter és Lugossy-Sági Krisztina lehetett.
Újdonság, hogy az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok delegáltjai is helyet kapnak a bizottságban, de ők csak az őket érintő ügyekben szavazhatnak.
Az NVB megalakulásával megszűnt az OVB tagjainak mandátuma.