Stoplámpa, Miniszter, Szemét, Rendőrség, Facebook, Központi Kórházellátó Raktár 13 – néhány külföldi személynév, amelyet adott országban engedélyeztek, annak ellenére, hogy más helyeken ezeknél sokkal kevésbé furcsa nevek is megbuktak a hatósági szűrőkön. Ilyen volt a Lucifer, de az Ikea, Metallica, Q, Megane Renaud, Osama bin Laden és a Hitler is. A névadásra vonatkozó szigorú szabályok ellen Svédországban egy felnőtt a Brfxxccxxmnpcccclllmmnprxvclmnckssqlbb11116 névvel tiltakozott volna, de természetesen ő is hiába próbálkozott. Hülyeségét viszont nekünk magyaroknak sem kell átlépnünk a határon.
Hortobágyi-Csikós Betyár, Babó, Bogyóca, Öcsi, Leány, Bölöjte, Négyőke – néhány azok közül a nevek közül, amelyet magyar szülők a gyerekünek szántak volna, ha azt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára megengedi. De Raátz Juditék persze nem javasolták.
Régen még voltak divatnevek, amelyeket a szülők hirtelen felkaptak, aztán egy újabb generációval ezek megint háttérbe szorultak. A hetvenes, nyolcvanas évekig a születő gyerekek fele ugyanazon tíz-húsz néven osztozott. Armandó, Izaura, Linda. A neveknek van, illetve volt kora. A Mária például az előző század elején futott, most a Jázmin, Bodza, Hanna számít fiatal névnek. Az Anna viszont soha sem megy ki a divatból.
Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint most az egyéniségek korát éljük. „Ez a tendencia olyan, amilyen maga a világunk, mindenki szeretne valamiben kitűnni.” Eszerint most az a trendi, hogy olyan nevet kapjon a gyerek, amilyet még soha senki, vagyis a szülőknek gyakran nem sikerül választaniuk az engedélyezett több mint 3500 magyar utónév közül. Ilyenkor jön a kérvényezés, ilyenkor kap munkát Raátz Judit.
Új szelek, régi-új nevek
Az új név kérvényezésének hivatalos módja, hogy a szülők az anyakönyvvezetőhöz fordulnak, aki felveszi a kapcsolatot a KIM-el, amely pedig az MTA-tól kér javaslatot. Sokszor azonban maguk az anyakönyvvezetők sem ismerik a hivatalos eljárási rendet, ezért az is jó, ha a szülő közvetlenül a KIM-nek címezi kérvényét. Ilyen kérvényekből összesen annyi van, hogy az online utónévkönyv havonta átlagosan 15 névvel bővül.
„Mi itt az extrém esetekkel foglalkozunk” – mondja Raátz, aki egyszer kiszámolta: a magyar szülők 0,15-a fordul hozzájuk kérvénnyel. A szülők fantáziája mérhetetlenül gazdag, és jó táptalajai a filmek, mesék, sportolók, énekesek, de hoznak ötleteket külföld útjaikról is. Utóbbi ötleteket sokszor hallás alapján próbálják leírni, kiejtés szerint. Anakin, Amidala, Frodo, Herri, Gandalf, Kisherceg. Raátz Judit saját felmérései szerint nem számít már a jelentés, a névnap, a hagyománytisztelet vagy a névörökítés sem. Habár most is használatban vannak még a hetvenes évek slágernevei, mondjuk a Zsolt, a Krisztián vagy az Andrea, de a lányoknál most is ritkább a névörökítés, ahogy századokkal ezelőtt is ritkább volt. Az egyedi neveknél most a jó hangzás a mérvadó.
Az individualizmus korának legújabb találmánya pedig talán éppen az emigrációs hullámnak köszönhető: az utóbbi hónapokban egyre többen kérik, hadd anyakönyvezzék gyereküket régóta használatban lévő névre, de ékezet nélkül. Monika, Aniko, Ildiko, Peter tobzódna az oviban, ha az MTA nem utasítaná el ezeket a kéréseket is. „A szülők ilyenkor azzal érvelnek, hogy a gyerek külföldön fog élni, de ha a gyerek külföldre megy, úgyis az ékezeteket veszíti el először” – mondja Raátz.
Egy másik trend a magyar vagy magyarnak vélt nevek felújítása. „A leendő szülők állítólagos ősmagyar neveket szednek elő nem tudományos írásokból, például az Arvisurából, de hát ezek butaságok” – nevet Raátz, aki csak hiteles források alapján javasolhat. Szintén felkapott települések után elnevezni a gyerekeket, de ezt is csak akkor lehet, hogyha az a település egy személynévből eredően kapta a nevét. Így lesz a Lajosmizse után Mizse a gyerek, még ha a családnak nincs is köze a városhoz. Apaj esetében legalább az apa kötődött a községhez, meg jól is hangzott a szó, és szintén személynév volt az alapja. Nem ment át viszont a Gyimes, mert hiába jelenti a gyimes szó a gímszarvassal teli területet, ez nem személynévi eredetű.
Örökéletűek a Bibliai nevek is, de ezeknek is megvan a modern változata. A Jászon például jobban tetszett volna a szülőknek magyaros amerikaiasan, Dzsézönként. „De hát ez is nagyon furcsa, mert ez senkinek nem mond semmit, ráadásul leírni, elolvasni, és kiejteni is nehéz.” Sokan kérik a magyarosan írott nevek eredeti verzióját is, Johhnyt, Mayát, Jessicát, de ezt a magyar törvény nem engedi.
Az utónévválasztásról alapvetően három jogszabály rendelkezik, és ezek határozzák meg azt is, hogy mire bólinthat rá a Nyelvtudományi Intézet. Ezek kimondják, hogy a magyar utóneveket kizárólag a magyar helyesírás szabályai szerint szabad anyakönyveztetni; hogy egy személy legfeljebb két keresztnevet viselhet (a hivatalos iratokban mindegyiket használnia kell); és hogy fiú csak fiú, lány pedig csak lánynevet kaphat. Uniszex név Magyarországon nem használható. Ezeken kívül 11 alapelv irányítja még Raátzék munkáját.
Persze kiskapuk itt is vannak. Például ha az egyik szülő nem magyar állampolgár, akkor az ő szülőhazájában használatos nevek közül is választhat nevet gyerekének. Ezen kívül a vékony Magyar utónévkönyv mellett bátran lapozgathatják a magyarok az itt élő kisebbségek karvastagságú névgyűjteményét is, ugyanis ebből is lehet válogatni. Hogyha csak a kisebbségiek között sikerül szép nevet találni, az sem baj, ugyanis általában senki sem ellenőrzi, hogy adott család a kisebbséghez tartozik-e, ezt elég szóban igazolni. Ha viszont a szülők ezek között sem találják meg, amit keresnek, a kisebbségi önkormányzatnál kérvényezhetik az idegen név felvételét. „Sokan abban bíznak, hogy az önkormányzatok engedékenyebbek lesznek, főleg a roma hivataloktól várják ezt, de ha nem roma a név, amit kitaláltak, akkor ott sem fog átmenni.”
A névtörvény utoljára 2004-ben, az EU-s csatlakozással változott. Azóta a feleségek felvehetik férjeik vezetéknevét úgy, hogy közben sajátjukat is megtartják. Így aztán kitölthetik a bankkártyát akár Nagyné Horváth-Kovács Annamária Dóra hosszúságú nevekkel is. Ha viszont a kettős vezetéknevet viselő nő szeretné felvenni kettős vezetéknevet viselő férje nevét, két vezetéknevet el kell hagynia a négy közül.
Egy másik kiskapu, hogy a hatályos jogszabályok szerint, ha magyar anya külföldön szül, akkor az ottani neveket is bejegyeztetheti, akár helyi helyesírási szabályok alapján is. Mivel a körülöttünk lévő országokban sok mindent be lehet jegyeztetni, ha valakinek az tetszene, Romániában Mellbimbónak, Szemétek, vagy Stoplámpának is elnevezhetné gyerekét. Amerikában magyar szülők lánya így lett Dzsennifer helyett Jennifer, habár csak hosszú és bonyolult procedúra után. És e szabály alapján lett volna egy magyar kislány neve Kadarka, miután az anyuka Ausztriában szült. A szőlő- és borfajta ötletére azonban az osztrák anyakönyvvezetők magyar igazolást kértek, amit a KIM Raátz Judit javaslatára elutasított.
Ma már főleg azokat a neveket jegyezik be, amelyeknek van valós névalapja, vagy hagyománya a névrendszerünkben. Növénynevek, így a virágnevek, illetve az összetett nevek Anna vagy Hanna elő- vagy utótaggal mehetnek át, például Annadóra, Annakata, Annaliza, Hannadóra. Karakterkorlát nincs. „Az nem működik, hogy a hasamra ütök, és kitalálok valamit, de a világon ma már annyi név van, hogy mindig talál az ember egy helyet, ahol az elfogadott, tehát van valós névalapja.”
Azért néha Raátzék is engednek a nyomásnak, éppen ezért hiába kéri a Minisztérium, az elutasított nevek nem kerülnek fel az MTA honlapjára. Példaként a Barátom Bonca című könyvből is ismert Bonca nevet hozta, amely újra és újra előkerült az elmúlt években, az MTA mégis mindig elutasította. Aztán rájöttek, hogy a Bonca egy régi személynév képzős alakja, és később mégis átment a rostán. Ugyanígy járt a Bóbita, amely csak sok elutasított kérés után fért bele az írói névadás kategóriájába, és így az utónévkönyvbe is.
Böszörményi Gyula tündére, Büvellő azonban már nem bizonyult elég ismertnek ahhoz, hogy hivatalos névvé váljon, ráadásul Büvellő a történet szerint boszorkány, ami megint csak egy fekete pont Raátzéknál. Persze a legfőbb baj az, hogy a Büvellő nem személynév eredetű. Gézengúz esetében Koncz Zsuzsa dalával érveltek a szülők, de Raátz Judit kénytelen volt rávilágítani, hogy Pistikéből a dalszöveg szerint is István lett, ez a szegény gyerek viszont örökre Gézengúz maradna, ha a bizottság bólintana.
Novemberben, a Magyar Tudomány Napján mutatják be az MTA névkereső rendszerét, amely az intézmény szerint megkönnyíti majd a szülők dolgát. Ebbe ugyanis beírhatják például, hogy olyan német, kéttagú nevet akarnak adni a gyereknek, amelyben öt mássalhangzó van, és máris látni fogják lehetőségeiket. Vagy szűkíthetik a több ezres halmazt virágnevekre, és akkor válogathatnak a Jácint, Ibolya, Viola, Kamilla, Nárcisz, Margaréta, Rózsa között. De kereshetnek olyan fiúneveket, amelyeknek februárban van a napja, és a szürők listája még hosszú
Emellett az MTA-nál régóta működik a telefonos és emailes névtanács szolgáltatás, ahol a szülők kikérhetik a szakértők véleményét. Elküldhetik, milyen nevet szeretnének adni, és az MTA munkatársai kielemzik, harmonizál-e az a családnévvel, mit jelent, milyen a hangzása, milyen egyéb hasonló lehetőségek vannak még. Raátz Judit szerint az elmúlt négy évben összesen körülbelül ötször kérték ki a véleményüket ilyen módon.
Szintén népszerűek a különböző természeti jelenségek, például a Szivárvány, Felhőcske, Zápor. Legalábbis népszerűek lennének, ha az MTA engedné. „Volt olyan afrikai tanítványom, aki úgy kapta a nevét, hogy születése után az apja végignézett a tájon, és amit látott, az alapján nevezte el. De hát nálunk ennek nincs hagyománya” – mondja.
A helyesírás helyi szabályait Ausztriában és Németországban is szigorúan követni kell, és ezekben az országokban az anyakönyvvezető egyébként is megtagadhatja a nevek bejegyzését, ha az szerinte nem alkalmas a használatra, rossz hangzású vagy dehonesztáló. Így Németországban megtagadták már a Pumukli, vagy a Möwe (sirály) név használatát, északon ugyanis sokan utálatos állatnak tartják ezt a madarat. Ráadásul a német anyakönyvvezetők nemcsak a keresztneveket figyelik, hanem a vezetéknevet is figyelembe veszik, mielőtt engedélyt adnának.
Míg ma Magyarországon 2010 női név van és közel 1600 férfinév, Németországban az utónévkönyvben több mint 66 ezer név szerepel. A Ladó-féle Magyar utónévkönyvből leggyakrabban 400 lánynevet használunk, fiúnévből pedig még kevesebbet. Ahogy csökken a születésszám, úgy nő a választható nevek száma.
Raátz 2010 és 2011-es statisztikai adatok alapján végzett kutatást a világtrendekről, és arra jött rá, hogy adott időszakban a világon szinte mindenhol ugyanazok a nevek kedveltek, természetesen mindenhol mindegyiknek a helyi megfelelője. Egyedi férfinévből Magyarországon van a legtöbb, mert nálunk a tíz leggyakoribb férfinév között a szinte mindenütt megtalálható Ádám, Máté, Dávid, Péter mellett ott van a Bence, Levente, Balázs, Gergő is. A női nevek esetében az egyedi alakok gyakoriságában Olaszország vezet.
Sohasem késő, és jobb később, mint soha alapon életünk során bármikor névváltoztatásra szánhatjuk magunkat. Ilyenkor azonban ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a névadásnál, tehát szintén csak az utónévlistából válogathatunk, illetve az új név bejegyeztetésére is csak azonos feltételek mellett lesz esélyünk.
Raátz Judit tapasztalatai szerint az ötven év körüli nők gyakori alanyai a névváltoztatásoknak. Ők sokszor évtizedek óta használt beceneveiket akarják okmányaikra íratni, és állítják, boldogabbak lennének, ha az igazoltató rendőr rögtön Babszinak, Babának, Bettykének vagy Ditkének szólítaná őket. De van olyan is, akinek egy állatfaj a beceneve, és azt szívesen vállalná keresztnévként.
A fiatalok között előfordul olyan is, aki teljes identitáscserére vágyik, és a családi, illetve a keresztnevét is megváltoztatja. Aztán vannak a „még nem csinált semmit, de már művésznek érzi magát” művészek, akik művésznevet szeretnének fölvenni. Raátz Judit ilyenkor Presszer Picire és Cipőre hivatkozik, akiket mindenki így ismert, a zenésznevüket mégsem jutott eszükbe soha bejegyeztetni. „Sokszor el kell magyaráznunk, hogy a születési anyakönyvi kivonat, a hivatalos okiratok és a későbbi halotti bizonyítvány is csak hivatalos papírok, oda hivatalos név kell, de a mindennapi életben mindenki olyan nevet használ, amilyet akar.”
És vannak azok, akik csak a vezetéknevüket változtatnák meg, habár ennek is szigorú szabályai vannak. Viszont a Programozó név egyszer már bekerült a rendszerbe, a Szabó, a Szűcs, a Takács, meg a többi szakma közé, úgyhogy akár a Menedzserek is jöhetnek. Akad már olyan is, aki azt kérdezte az MTA-tól, számot adhatna-e magának név helyett, és habár nem létezik ezt kizáró jogszabály, az illető valószínűleg csak viccelt.
Magyarországon akadt olyan szülőpár, akik az ombudsmanig mentek, hogy Vackor lehessen a gyerekük. Az ombudsmannál egyébként csak ritkán járnak sikerrel a szülők. A bíróságig viszont még ennél is kevesebben mennek el, habár erre is volt már példa: akik a bíróság előtt bizonygatták a Csikó név létjogosultságát, sikerrel jártak. A Szöcske viszont még az MTA előtt megállt.
„Ahol tudunk ellenállunk, de a német hatóságokkal ellentétben mi a családnévvel való harmonizációba nem szólhatunk bele.” Így nőhet fel Végh Béla, Cserepes Virág, Karácsonyi Ajándék, Vörös Hajnal vagy Zöld Pálma, esetleg Gábor Gábor. Vagy így lehet az ikerpár egyik tagja Eper, míg a másik Szeder. „A névadásra vonatkozó törvények nálunk a gyereket nem védik, és ez a legnagyobb fájdalmunk” – mondja Raátz.
Raátz Judit alapvetően örül, hogy színesedik a névrendszer. „Nagyon jó, hogy nem mindenki István, János és Mária” habár lehet, hogy ma már ezek is ritka névnek számítanának. Neki is megtetszett már pár újítás, ilyen a Nóra becézett alakja, a Norka, és a Gizella becézése, a Zelka, de azt mondja, a fiúnevek között is találkozott már pár széppel. Raátz szerint biztos, hogy folytatódni fog az egyediesedési folyamat, de talán sohasem jutunk majd el a németek több mint 66 ezer nevet számláló gyűjteményéig.