Az agg kommunista politikus az első, aki volt pártállami vezetőként a vádlottak padjára kerül az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt.
Budapesti Nyomozó Ügyészség a Biszku Béla ellen indult bűnügyben háborús bűntett és más bűncselekmény miatt a mai napon vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez – közölte szerda reggel Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész. Biszku Béla szeptemberben múlt 92 éves.
A vádirat lényege szerint az 1956-os forradalom, majd szabadságharc leverését követően Biszku az 1956. november elején megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt központi, irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek –, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt.
A tényleges hatalmat gyakorló, az állampárt szerepét betöltő MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága „karhatalom” elnevezéssel fegyveres alakulatot hozott létre azzal a céllal, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után az fenntartsa a rendet, illetve fellépjen a polgári lakosság ellen. A bizottság közvetlenül irányította a karhatalmat vezető Katonai Tanácsot.
A karhatalmi alakulatok a polgári lakosságra leadott sortüzekkel szándékos emberöléseket követtek el az ország területén: így 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari ún. „vörös-zászlós” tüntetésen, ahol 3 ember halt meg, majd 1956. december 8-án Salgótarjánban, ahol összesen 46 ember – köztük nők és gyerekek – vesztették életüket.
A vádirat szerint 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom tagjai Martonvásárra érkeztek, hogy egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. A gyanús emberek között volt a Magyar Tudományos Akadémia forradalom eseményeiben részt vett 3 kutatója, akiket a házkutatások megtartása után letartóztattak, majd súlyosan bántalmaztak. Az egyik sértett 8 napon túl – több hét alatt – gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.
Biszku Béla tudott ezekről a bűncselekményekről: a róluk szóló hivatalos jelentést 1957. április 9-én megmutatták neki, ő azonban az akkor hatályos törvényi rendelkezések ellenére nem kezdeményezett büntetőeljárást, és a dokumentumokat az irattárban elfektette. Az ügyészség szerint azért, mert a kíméletlen leszámolás keretében történt bűncselekményekre az ő és társai utasítására került sor.
Az ügyészség szerint Biszku tette az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett, polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezményben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettnek minősül. Vagyis mivel Biszku tette az elkövetéskor is bűncselekménynek minősült, azt az akkor hatályos büntetőkódex alapján kell megítélni.
Az ilyen cselekményekért az 50-es években halálbüntetés is kiszabható volt, ám ez a szankció ma már alkotmányellenesnek minősül, és a rendszerváltáskor kikerült a büntetőjog szankciórendszeréből. A most hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) szerint kiszabható legsúlyosabb ítélet, a tényleges életfogytiglan viszont a tettek elkövetésekor még nem létezett, ezért Biszkut legfeljebb életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélhetik.
Az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat belügyminiszterként irányító Biszku a nyomozás során nem tett vallomást, és valamennyi terhére rótt bűncselekmény elkövetését tagadja. A sortüzekkel kapcsolatban korábban azzal védekezett, hogy mivel nem volt ott, nem is adhatott azokra parancsot.
Biszku őrizetbe vételekor Ibolya Tibor kijelentette, hogy ha élnének az Ideiglenes Intéző Bizottság egykori tagja, Biszkuhoz hasonlóan őket (például Kádár Jánost, Apró Antalt, Marosán Györgyöt) is meg kéne gyanúsítani.
Biszku Béla ellen a lakásán 2012. szeptember 10-én, az őrizetbe vételekor tartott házkutatás során lefoglalt 11 darab lőszer engedély nélküli tartása miatt is vádat emeltek. Az agg politikust később egy rövid ideig kórházban kezelték, azóta lényegében folyamatosan házi őrizetben van.
Biszku az elmúlt években többször is kifejtette, hogy az 1956 után történtekkel kapcsolatban nem bánt meg semmit, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig „megérdemelte a sorsát”. 2010-ben feljelentést tettek ellene a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek tagadását tiltó új Btk.-cikk alapján, és Biszku ellen emiatt büntetőper indult. A bíró aggályai nyomán az Alkotmánybíróság idén júniusban alkotmányosnak nevezte a vád alapját képező jogszabályi részt. Ítélet egyelőre nem született.