A Fideszt a választókorú népesség 26 százaléka támogatja, az MSZP 16, a Jobbik 6, az Együtt-PM 4, a Demokratikus Koalíció (DK) 3, az LMP egy százalékon áll - közölte az Ipsos az október első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származó eredmények alapján.
Az elemzés szerint megállt a Fidesz elmúlt negyedévi „felfelé araszolása”, a szeptemberi 27 százalék után most 26 százalékos a választókorú népességen belüli tábora. A második helyen tartózkodó MSZP valamelyest növelte a támogatottságát, a múlt havi 14-ről 16 százalékra. A Jobbik tartja a harmadik helyet, és híveinek száma sem változott: 6 százalékon áll. Az Együtt-PM tábora az Ipsos szerint némileg bővült, szeptemberben 3 százalékot ért el, most 4 százaléknyian állnak mögötte. A DK támogatóinak aránya az idei évben állandósulni látszó 1 százalékról előbb 2, most 3 százalékra nőtt. Az LMP az előző választások óta eltelt időszak leggyengébb eredményét érte el: jelenleg a szavazásra jogosultak 1 százaléka nevezte meg első számú kedvenceként.
A pártoktól távolságot tartók csoportja 42 százalékos, és magában foglalja a 12 százaléknyi bizonytalant, a 8 százaléknyi rejtőzködőt, valamint a 22 százaléknyi teljesen passzív választópolgárt – állapította meg az Ipsos.
A közvélemény-kutató cég szerint bár a biztos pártválasztók csoportjában még most is viszonylag kevesen (34 százaléknyian) vannak, a választások előtt fél évvel szükségszerű figyelni a körükben mért adatokat. A Fidesz ebben a körben 49 százalékos, az MSZP – némileg erősödve – 28 százalékos. A Jobbik nagyjából azonos szinten állt az elmúlt hónapokban, az aktív körben mért tábora ezúttal is 11 százalékos. A DK a biztos pártválasztók 4 százalékára számíthat, s ezzel közel került az 5 százalékos Együtt-PM-hez. Az LMP az eltökélt választói közegben is mindössze 1 százalékot ér el.
Az Ipsos mérése alapján októberben a magyar választópolgárok 44 százaléka akar kormányváltást. 29 százaléknyian álltak ki amellett, hogy a mostani kabinetnek kellene maradnia. Míg a jelenlegi politikai status quo fennmaradása híveinek nagy többsége (85 százaléka) egyben a Fidesz támogatója, addig a változást kívánók esetében sokkal kisebb az ellenzéki pártok körüli összerendeződés. A kormányváltást akarók hattizedének van pártpreferenciája, négytizedének viszont nincsen.
A kormányváltást szükségesnek tartó, de pártpreferenciával nem rendelkező csoport a teljes választókorú népességen belül 17 százalék, azaz nagyjából 1,4 millió fő. Az aktuális helyzetről való véleményük egy irányba mutat: 92 százalékuk szerint ma Magyarország rossz úton halad, s csak 4 százalékuk gondolja, hogy kedvezően alakulnak a dolgok. E csoport 56 százaléka egyébként már az előző parlamenti választáson sem vett részt.
Nehézséget okozhat a kormányváltásban gondolkodó, de jelenleg pártot nem választók megszerzése az ellenzéki erők számára, mert rendkívül passzívak most is: csupán 36 százalékuk fontolgatja azt, hogy elmegy szavazni. Az Ipsos számításai alapján a kabinet távozását óhajtó, aktuálisan pártnélküli polgárok közül körülbelül félmillió ember – a népesség 6 százaléka – tekinthető potenciális ellenzéki szavazónak. Az átlagosnál nagyobb arányban találhatók ebben a csoportban a negyvenes-ötvenes korosztály tagjai, valamint a társadalom alsóközép-, középstátuszú rétegei.
A választási eredményesség szempontjából az Ipsos szerint nemcsak a pártoktól távolságot tartó szavazópolgárokra kell a kampányt fókuszálni, hanem azokra is, akik már elkötelezettek valamelyik politikai erő mellett. A törzsszavazók, az aktív „kemény mag” megtartása könnyebb, a lazább kötődésű, passzivitásba hajló hívek felrázása, szimpatizánsból voksolóvá alakítása nehezebb feladat.
Az Ipsos szerint a Fidesznek és a Jobbiknak van a legeltökéltebb tábora, az őket támogatók hat-hattizede egy mostani választásra biztosan elmenne és leadná voksát. Nem sokkal maradnak le az MSZP hívei sem, most 56 százalékuk tartja magát biztos résztvevőnek. A DK és az Együtt-PM esetében 43, illetve 45 százalék az aktív támogatói kör aránya. Érdekes eltérésként említi az Ipsos, hogy az előbbi pártnál 36, az utóbbinál 18 százaléknyian, ha nem is biztos, de valószínű voksolónak tekintik magukat.
Minden párt táborában a húszas, harmincas korosztályok és az alacsony iskolai végzettségűek a legpasszívabbak. A Fidesz számára még a megyeszékhelyeken lakó, az MSZP-nek a falvakban élő támogatóik aktivizálása tűnik a legnagyobb kihívásnak – olvasható az elemzésben.