Hiába mondja ki az Alaptörvény, hogy mindenkinek joga van a tulajdona elleni jogtalan támadás elhárításához, nem lenne könnyű dolga annak, aki a tolvajok garázdálkodását megelégelve fagyállót önt a borába. A megelőző jogos védelembe nem fér bele olyan védelmi eszköz, ami halált tud okozni, a bor megmérgezése pedig már akkor is büntethető, ha nem is iszik senki sem belőle. A vácszentlászlói gazdát hivatalosan egyelőre nem gyanúsítják, a rendőrség ismeretlen tettes ellen, de emberölés miatt nyomoz.
Hivatalosan még nem lett gyanúsított abból a vácszentlászlói férfiból, aki a HavariaPress hírügynökség vasárnap híre szerint fagyálló folyadékot öntött a hordóiba, mert rendszeresen lopták a borát. A HavariaPress azt írta: a tolvaj, aki árulta is a lopott bort, meghalt, öt másik embert pedig kórházban kezelnek. A hírügynökség úgy tudta, hogy a rendőrség emberölés kísérletével gyanúsítja a meglopott gazdát, de ez – most legalábbis – nem igaz.
A rendőrség tényleg nyomoz emberölés (és nem emberölési kísérlet) bűntette miatt, de ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás, közölte Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az Index megkeresésére. A rendőrség hivatalosan nem erősítette meg, hogy az áldozat tolvaj lett volna, és azt sem, hogy borban volt a méreg.
A rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint hozzájuk október 29-én érkezett bejelentés arról, hogy Vácszentlászlóról több fiatalt kórházba szállítottak mérgezés gyanújával, ők a szakértő elsődleges véleménye szerint fagyállótartalmú italt ihattak. Egyikük, egy 30 éves férfi állapota életveszélyes volt már a kórházba szállításkor is. Ő november 3-án a kórházban meghalt. „Az ügyet szakértők bevonásával folytatja a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya” – írta a szóvivő, aki más részletre nem tért ki.
Az Origónak hétfőn több vácszentlászlói is azt mondta telefonon, hogy az áldozatnak nagyon rossz híre volt, az egész falu tudott róla, hogy lopásokból élt.
Az, hogy egy ilyen esetben a saját borát megmérgező gazda felelősségre vonható, sokak igazságérzetét sérti. Az Index Facebook-oldalán, miután felkerült a hír, rengeteg felháborodott hozzászólás született, és központi kérdéssé vált: mit tehet az ember, ha meg akarja védeni a jogos tulajdonát.
A védekezés jogát az Alaptörvény garantálja. Az V. cikk szerint:
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
A büntető törvénykönyvben (Btk.) pedig a jogos védelem címszó alatt az áll:
21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
Tehát ahhoz, hogy valaki ezen a címen megússza a felelősségre vonást, három kritériumot kell teljesítenie a védelmi eszköznek.
2009 óta már ezeket a kritériumokat sorolja fel a törvény, ebben nem hozott lényeges változást az új, július óta hatályos Btk. Az ahhoz tartozó, jogászok által készített és Polt Péter legfőbb ügyész által szerkesztett magyarázó kommentár viszont hoz néhány érdekes példát. Védelmi eszköz eszerint lehet például farkasverem, medvecsapda, idomított házőrző állat.
Az első két feltételről nem lehet vita a bíróságon, ezek a magyarázó kötet szerint „objektív, kimentést nem tűrő″ kritériumok, de a harmadik már bírói mérlegelés dolga. Néha azonban nem olyan egyszerű eldönteni azt sem, hogy valami alkalmas-e élet kioltására, vagy sem. A Btk.-kommentár szerint óriási a rizikó, mert más okozhatja a halálát a hatéves paradicsomot lopó gyereknek, és más a 120 kilós kazánfűtőnek, a villanyszerelőnek és a szívritmus-szabályozót viselő postai kézbesítőnek.
A leghíresebb hasonló eset, amelyben mindhárom kritériumnak nagy jelentősége volt, a kesznyéteni gazdáé, Szoboszlai Barnáé. Ő volt az, aki 2008 nyarán a tolvajok ellen védekezve áramot vezetett a kerítésébe. Három helybéli uborkát akart lopni tőle, és az egyik tolvaj belehalt az áramütésbe. Szoboszlait népszerűvé tette az ellene indult eljárás. A férfi a 2010-es választáson az Összefogás Párt miniszterelnök-jelöltje volt, miután összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlószelvényeket.
A férfit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2010 novemberében egyévi felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte, de másodfokon a Debreceni Ítélőtábla enyhítette az ítéletet megrovásra.
A gazda nem rögtön árammal próbálkozott. Az ítélet megemlékezett arról, mi mindennel kísérletezett korábban a veteményes védelmére. Kutyákat szerzett, de azokat megmérgezték. Kerítését szögesdróttal erősítette meg, de azon átmásztak a tolvajok. Akkumulátorról üzemeltetett villanypásztort létesített, de ellopták belőle az akkumulátort, ezért a villanypásztor hatástalanná vált.
Az áram vétlen embert nem rázhatott meg, mert nem a külső kerítésben volt. Ahhoz, hogy valaki odajusson, már át kellett másznia a külső szögesdróton. A gazda még figyelmeztető táblát is kitett, de azt is ellopták. A férfi ráadásul nem tudta, hogy a kerítésébe vezetett áram ölhet is. Ő maga is megfogta kipróbálásképp kesztyűben a vezetéket, és neki csak bizsergető érzést okozott. Csakhogy ő száraz időszakban tette ezt, a halálos áramütéskor viszont esett. A tolvajnak, aki meghalt, gyenge volt a szíve, korábban volt már egy infarktusa.
Az ítélet szerint hanyag gondatlanság volt, hogy a gazda nem számolt az eső hatásával az áramvezetésre, sem azzal, hogy idősebb, keringési beteg embereknél halált okozhat az áram, amit használt. A gazda esetében tehát a három kritériumból az első nem teljesült, és az is csak azért nem, mert a gazda ténybeli tévedésben volt, amit a hanyag gondatlansága idézett elő. A gazda tehát bűnös lett, de az ítélőtábla beérte megrovással, mert még a törvény által kiszabható legkisebb büntetést is szükségtelennek találta.
Jogerősen két év börtön lett viszont annak a tiszalúci férfinak a büntetése, akit két gyerek megsérülése miatt emberölés kísérlete címén ítélt el a Debreceni Ítélőtábla tavaly januárban. Ő is áramot használt, de nála a jogos védelem egyetlen elemét sem találta megállapíthatónak a bíróság. Az ítélet szerint nem volt olyan jogtalan támadás, ami indokolt volna ilyen jellegű védekezést, az áram alkalmas volt élet kioltására, és gyerekek szenvedtek életveszélyes áramütést, nem pedig jogtalan támadók.
A bort egyébként nem lett volna szabad megmérgezni akkor sem, ha a gazda nem számít tolvajok felbukkanására. A Btk.-ban külön tényállás a „méreggel visszaélés”. Már akkor is bűncselekményről beszélünk, ha a mérget senki sem eszi, issza meg, senkinek nem árt. A törvény azt mondja:
Aki mérget jogosulatlanul készít, tart, felhasznál vagy forgalomba hoz, illetve aki a mérgek visszaélésszerű felhasználásának megakadályozására vagy más személyek veszélyeztetésének kizárására előírt intézkedések megtételét elmulasztja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
A háttérben ott van a kémiai biztonságról szóló törvény. Ez rendelkezik arról, hogyan kell feliratozni, címkézni a veszélyes anyagokat. Az egyik szabály például, hogy a csomagoláson látszania kell a veszélyt jelző narancssárga-fekete szimbólumnak. A bolti fagyállós flakonokon van is ilyen.
A törvény konkrétran azt is kimondja, hogy a veszélyes anyagot eredeti csomagolóeszközből tárolás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet, még magáncélú tevékenység során sem. Ha a boroshordón nem látszik, hogy fagyálló van benne, sőt, a gyanútlan embernek minden oka megvan rá, hogy bornak higgye a tartalmát, az tehát törvénybe ütközik.