Magyarország egy-két év alatt visszaszerzi a régióban éllovas pozícióját, munkára és kereszténységre építve találja meg helyét az erősödő Keletre épülő új világrendben. Minél több külhoni magyart kell bevonni az „össznemzeti parlament” megválasztásába. Folytatják a a Kőrösi Csoma Programot – derült ki Orbán Viktor beszédéből a Diaszpóra Tanács III. ülésén az Országházban.
„Tizedére csökkent a magyar szervezetek egymás elleni feljelentése" – tudatta a sajátosan örvendetes hírt Orbán Viktor a Parlament Vadásztermében, a Diaszpóra Tanács III. ülésén megjelent külhoni magyarokat képviselő szervezetek vezetői előtt.
Mindez az együttműködési szándékot jelzi, szakítva az „elmúlt 150 év" hagyományával, amikor a magyarok a fogyatkozó forrásokon marakodtak – helyezte történelmi távlatokba az össznemzeti összefogás bizonyítékát a kormányfő.
Ennél már csak az volt örvendetesebb, hogy egyre több szervezet vesz részt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bábáskodása mellett 2011-ben megszületett Diaszpóra Tanács (DT) munkájában: az alapító ülésen még csak 49, ezúttal már 75 szervezet jelent meg.
A látványos gyarapodás miatt nemcsak a szűk terem végében elkerített sajtónak, de a diaszpóra magyarságtudatának erősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Program (KCSP) meghívott félszáz ösztöndíjasának sem jutott ülőhely.
„De jó, ez az én fülkém, gyertek játszani" – búgta sejtelmesen a függöny mögötti ajtóba szorulva a KCSP egyik ösztöndíjasa, megjelenésével is megerősítve a program egyik résztvevőjének beszámolóját, miszerint a kormány csinos lányokat is küldött a távoli magyarokhoz.
Eközben a kormányfő az átalakuló világrendről szólt, száz év alatt az ötödikről: az I. világháború, a gazdasági világválság, a II. világháború és a kommunizmus bukása után ismét megkérdőjeleződnek a korábbi kulturális, gazdasági politikai premisszák – magyarul előföltevések, tette hozzá gyorsan Orbán –, és ingataggá vált több régió, köztük Európa gazdasági pozíciója is.
„Gyerekkoromban, ha nem ettem meg az ebédet, azt mondták, bezzeg a kínai gyerek megenné. Eltelt 20-25 év, nézzük meg mi jut ma eszünkbe Kínáról" – utalt Orbán a milliárdos ország óriási fejlődésére, egyúttal a saját gyermekkorát a 80-as évek végére helyezve.
A kormányfő szerint veszélyes Európa számára abban a hitben ringatnia magát, hogy a válság csak átmeneti, és a kontinens automatikusan visszanyeri pozícióját. „Hosszú távú stagnálás és visszaesés is következhet, miközben mások elmennek mellettünk" – hívta fel a figyelmet Orbán, aki szerint Magyarországon is múlik, hogy ez ne így legyen.
„Az Egyesült Államok döntő szövetségesünk, láthatóan nem törődik bele, hogy vezető helyét elveszítse. Remélem a nyugati civilizáció meghatározó erejeként képes lesz a sikerre" – mondta a kormányfő. A nyugatiak megerősödésének egyik záloga a keleti nyitás, amelyet a franciák, németek és britek után „10 év késéssel" Magyarország is meghirdetett. „Ne csodálkozzanak, ha a hírek a közeljövőben gazdasági vegyes bizottságok megalakulásáról szólnak Kínával vagy Kazahsztánnal" – adta meg az elkövetkező hírek fő csapásirányát a kormányfő.
A kormányfő szerint a kommunizmus bukása és a szovjet hadsereg kivonulása után egyszerű politikai sémákban kellett gondolkodnunk: „Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, nem kell mást tennünk, mint követni a nyugat működő gazdasági, társadalmi modelljét. Én is ezt mondtam akkor" – emlékezett vissza a kormányfő, megjegyezve, hogy a politikai szabadságjogok, a népképviselet elve ma is érvényesek, ám a szociális, gazdasági minták nem követhetők, hiszen Nyugaton sem biztatók a folyamatok. „Egy intellektuális mankót kirúgtak a hónunk alól" – ismerte el a kormányfő, akiről beszéde alatt a mellette ülő Semjén Zsolt le sem vette a szemét. „Van, aki ettől megijedt, van, aki ebben lehetőséget, inspirációt lát" – mondta a kormányfő, egyértelművé téve, hogy ő nincs az ijedezők között. A „magyaroknak van egy sajátos észjárása", amelyre „felhúzhatunk egy másfajta szociális, kulturális, politikai rendszert" – mondta Orbán.
Nagy hiba volt Orbán szerint, hogy az EU-s alapszerződésből kimaradt a keresztény gyökerekre való hivatkozás. Ezzel szemben Magyarország hangsúlyozza alaptörvényében keresztény hagyományait, „rögzíti a Szent István-i alapelveket", és azt, hogy munkára épülő gazdaságot akar.
Orbán úgy látta a nyugati magyarság meghívott képviselői előtt nyilatkozva, hogy Európa könnyen eltévedhet, ha megtagadja keresztény hagyományait. Magyarország választása viszont már beért: „olyan sikereket értünk el, amelyeket ellenfeleink is elismertek az utóbbi hónapokban" – vont mérleget a kormányfő, bár hozzátette, hogy a gazdaságról szóló napi információt nem szabad összetéveszteni a történelmi távlatokkal.
„Csupán öt olyan EU-s tagország van, amely csökkenteni tudja az államadósságát, az egyik mi vagyunk" – szolgált bizonyítékkal Orbán, nem szólva arról, hogy a mutató a forint árfolyamának változása miatt is ingatag: az elmúlt három évben többször volt már alacsonyabb a mostaninál, a GDP 81,6 százalékánál – két éve 78,45 százalékon állt – bár kétségtelen, hogy az adat 2010 nyarán volt a legnagyobb, 85,34 százalék. Igaz, ez épp akkor ugrott meg, amikor a frissen megalakult Fidesz-kormány vezetői a göröghöz mérhető magyar gondokról beszéltek, jócskán 300 forint fölé lökve a forintot az euróval szemben.
„Magyarország jobban teljesít, mint az átlag" – vont mérleget Orbán, megemlítve, hogy Magyarország képes 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, és a jelek szerint a most megindult növekedés 2015-re csak gyorsulni fog.
„Előbb visszafizettük a hitelt az IMF-nek, bevontuk a bankokat és a nagy cégeket a terhek közös viselésébe, miközben 30 világcéggel stratégiai megállapodást kötött a kormány" – sorolta a sikereket a kormányfő, remélve, hogy ezzel Magyarországon lezárul a vita az alapokról, mert mindenki elismeri, hogy lényegében jó irányba halad az ország. Legfeljebb a választási kampány fog másról szólni, „de mögötte mindenki érzi" majd, hogy az alapkérdésekben egyetértése – húzta ki a talajt az ellenzéki retorika alól a kormányfő.
Orbán szerint tíz éve még lehetetlen volt, hogy fontos nemzetpolitikai kérdésben egyetértés legyen, ma viszont 80-90 százalékos támogatottsággal bír a parlamentben egy-egy fontos nemzetstratégiai elképzelés. „A kettős állampolgárságot 90 százalék támogatta, a jobb- és baloldal egyaránt kiállt a székelyek menetelése mellett" – hozott a példákat a nemzeti egyetértésre a kormányfő.
„2010 óta a gyenge és kiszolgáltatott országból elismert, a maga útját járó ország lett" – mondta Orbán. „Még nem élünk jól”, ez „még nem Németország”, de Magyarország a régióban képes lesz „visszaszerezni az éllovas pozícióját egy-két év alatt". Ez azért is fontos, vélte a kormányfő, mert a sikerek révén könnyebb lesz erősíteni a nemzeti öntudatot és növelni az önbecsülést.
Mivel az egyszerűsített honosítási eljárás révén a külföldre szakadt magyar állampolgárok is szavazhatnak, a következő parlament „össznemzeti" lesz – mondta Orbán, érzékeltetve ezzel az elmúlt évtizedek parlamentjének csonkaságát. A kormányfő arra kérte a megjelenteket, hogy sarkallják arra a külföldön élőket, hogy közjogilag is kapcsolódjanak be az ország sorsának alakításába.
„Láttunk már jó forrásból eredő, de végül félresiklott kezdeményezést" – tért rá a DT egyik fő témájára Orbán. A Kőrösi Csoma Sándor Program azonban a kormányfő szerint annyira sikeres volt, hogy jövőre az idei 500 millióról egymilliárdra növelik a költségvetését. A 47 résztvevő közül többen beszámolót is tartanak a DT szerdai ülésén arról, milyen munkát végeztek a program során világ számos régiójában eltöltött öt hónap alatt. „A program folytatásra méltónak ítéltetett” – mondta a kormányfő, akiről ekkor végre levette tekintetét Semjén és határozottan a közönség felé fordult.