Elégedetlen a demokrácia állapotával, de közben utálja a politikusokat. Az átlagnál tanultabb, mégis szorong a munkanélküliségtől. A brit Demos és a Political Capital felmérte, mit gondolnak magukról és a világról az új ellenzék Facebook-követői, amiből Bajnaiéknak van a legtöbb és a 4K!-nak a legkevesebb.
Az új ellenzéki erők Facebook-követőinek „profilját” rajzolta le a brit Demos UK és a hazai Political Capital közös kutatása. Az elemzők az LMP, a Milla, az Együtt 2014, a Hallgatói Hálózat (HaHa), a Szolidaritás, a 4K!, az LMP-ből kivált PM és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) Facebook-követőinek körében végeztek felmérést augusztus és szeptember között. Nem először hívták ehhez segítségül a Facebookot: tavaly hasonló kutatás készült, de akkor a jobbikosok voltak a fókuszban.
Az elemzők szerint a vizsgált nyolc csoportosulás közös jellemzője, hogy rendszerkritikusak, hasonlóan azokhoz a baloldali, antikapitalista mozgalmakhoz, amelyek Európa-szerte megjelentek, és hatékonyan szólítják meg a fiatalokat, csatornázzák be magukhoz az elégedetleneket. Ilyen például Beppe Grilló Ötcsillagos Mozgalma Olaszországban, vagy a spanyoloknál a Felháborodottak mozgalma. Csakhogy a hasonszőrű európai rendszerkritikus csoportosulásokkal ellentétben a magyar „újellenzék”még az átlagnál is jobban bízik a nemzetközi szervezetekben, beleértve az ENSZ-t és az Európai Uniót – mi több, sokan közülük ez utóbbiban Magyarország megmentőjét látják.
Ám hiába sorolják magukat az új magyar rendszerkritikus csoportok a politikai spektrum baloldalára, köztük is megjelenik a bal-jobb megosztottság – derül ki a kutatásból. A válaszadók világnézetileg két csoportra oszthatók: egyik oldalon a leginkább konzervatív, jobboldali beállítottságú LMP követői találhatók. Ők bíznak leginkább a nemzeti intézményekben és a kormányban (12 százalék), ők a leginkább elégedettek a demokrácia fejlődésével Magyarországon (20 százalék), és ők helyezik magukat leginkább a bal-jobb spektrum közepére (5-ös átlagérték az 1–10-es skálán, ahol 1 a nagyon bal, 10 pedig a nagyon jobb). A többi szervezet követői ettől balra találhatók. Az összes válaszadó átlagpontszáma a bal-jobb skálán 3,9.
A felmérésből kiderül az is, hogy
144 ezer, míg a legkevesebbel (9 ezerrel) a 4K! büszkélkedhet. Az E14-PM-en kívül a Milla tudhat maga mögött százezernél több követőt (111 973), a többi mozgalom és párt követői százezer alatt vannak. Érdekesség, hogy a harmadik legnagyobb Facebook-tábora a Kétfarkú Kutyapártnak van (74 ezer), ezt követi az LMP (66 ezer) és a belőlük kivált PM (28 ezer). A 4K!-n kívül a Hallgatói Hálózat és a Szolidaritás kullog a leghátul, egyik szervezet Facebook-követőinek száma sem éri el a húszezret.
Érdekes megnézni, hogy egy-egy mozgalom követőinek milyen a pártpreferenciája. A leghomogénebb természetesen a PM és a Szolidaritás követőinek pártpreferenciája: 71 százalékuk az E14-PM szövetségre szavazna, 13 százalékuk pedig a DK-ra.
Bajnai Gordon követőinek 56 százaléka szavazna a pártszövetségre, 9 százaléka DK-ra, 8 százaléka nem tudja, 6 százaléka nem árulja el, 4 százaléka pedig az MSZP-re. Bajnai Gordon követői között találunk Jobbik- és Fidesz- szavazókat is.
Az LMP követőinek 27 százaléka választaná az LMP-t, 19 százaléka az E14-PM pártszövetséget, 13 százaléka a Jobbikot és 11 százaléka a Fideszt. A működő pártokkal szemben a MKKP és a 4K! követői a legelutasítóbbak: több mint harmaduk a felsoroltakhoz képest „más pártra” szavazna a választásokon. Érdekes, hogy az MSZP népszerűsége nagyon alacsony a vizsgált mozgalmak követőinek körében, a DK ennél kicsivel jobban szerepel.
Miközben az országos átlagnál összehasonlítva a vizsgált ellenzéki mozgalmak követői aktívabbak a politikában, a szavazási hajlandóságban jelentős eltérések vannak. A legnagyobb arányban a PM, a Szolidaritás és az Együtt 2014 követői mennének el szavazni (90 százalék felett), legkisebb arányban pedig az MKKP (60 százalék), valamint a HaHa követői (67 százalék).
A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha egy magát apolitikusnak beállító, önmagát a politikai pártokkal szemben meghatározó, rendszerkritikus csoport végül a tradicionális politikai térben találja magát, azaz bekerül a parlamentbe. Példának az LMP-t hozták fel, amely azután gyengült meg, hogy bejutott a törvényhozásba.
A rendszerkritikus csoportok Facebook-követőinek többsége negatívan viszonyul a fősodrú politikához. Így egyelőre még azt sem tudni, hogy a részvételi demokráciát oly fontosnak tartó csoportok képesek-e nyitottabbá és demokratikusabbá tenni a létező demokratikus intézményeket. (Miközben Facebook-követőinek nagy része éppenhogy az átlagnál bizalmatlanabb ezen intézményekkel szemben.) Mi több, az elemzők szerint ez az apolitikus politizálás könnyen oda vezethet, hogy egyrészt
másrészt igazolást adhat azoknak a (kormányzati) törekvéseknek, amelyek az alkotmányos rendszer újrarajzolásához vezethetnek. Éppen ezért jelenleg a kutatók nem látják, hogy az interneten amúgy aktív csoportok miképpen tudnának valódi reformokat elérni Európa-szerte, ha ennyire ambivalensen viszonyulnak a hatalomhoz. Az a kutatásból is kiderül, hogy ez a jelenség nem hungarikum: míg 2002-ben a megkérdezettek 39 százaléka bízott a saját kormányában és 42 százalékuk a parlamentben, addig 2010-re ez 24 és 27 százalékra esett vissza.
A vizsgált ellenzéki mozgalmak követői bizalmatlanok a „hivatalos” információs csatornák iránt, és alternatív tájékozódási forrásokat keresnek. A válaszadók mindössze 7 százaléka bízik a televízióban és 19 százaléka a nyomtatott sajtóban, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (52 százalék bízik a tévében, 39 százalék a nyomtatott sajtóban). Ennek oka feltehetően, hogy sok követő szerint a média a kormány befolyása alatt áll – állapítja meg a kutatás. A válaszadók nagy része ezért „alternatív” csatornákat keres: 80 százalékuk jobban bízik az internetben, mint bármely más médiumban.