Egy hete vasárnap annyi történt, hogy a Hazatérés templomában évek óta álló szobrot a bejárathoz közelebb helyezték. Ugyan látható az utcáról, de magánterületen áll, azaz nem minősül köztéri szobornak. Horthy Miklós első szobrát 1993-ban avatták fel a külföldön is nagy figyelmet keltő újratemetés után. A szobor nem a kenderesi temetőben, hanem az egykori kenderesi Horthy-kastély kertjében áll. 

Ennek a szobornak a gipsz eredetijét Domonkos Béla szobrász adta kölcsön ifjabb Hegedűs Lórántnak, írta a Heti Válasz. Miután összegyűlt a pénz, bronzba öntötték. Már akkor, 2007-ben felavatták, és azóta is a Hazatérés templomában állt.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője átlátott a szitán, amikor azt mondta: a szobor újraavatása egyszerű provokáció volt, ami a történteket látva el is érte célját. Rogán szerint se Horthy Miklósnak, se Kádár Jánosnak nem jár köztéri szobor Magyarországon.

Horthynak ettől függetlenül van köztéri szobra Magyarországon, amit 2012. május 13-án a Somogy megyei Kerekiben avattak fel. A falu képviselő-testületébe 2010-ben került be néhány ember, akik ugyan tagadták, hogy jobbikosok lennének, de legfőbb céljuk az volt, hogy saját költségen egy Trianon-emlékművet állítsanak a faluban.

Ezt sikerült elérniük. Ezután egy sikertelen próbálkozás után a második nekifutásra mégis elfogadtatták javaslatukat a képviselő-testülettel, hogy a faluban a Szabadság teret nevezzék át Horthy térre. Akár jó települési marketingfogásnak is felfoghatjuk, hogy aztán itt állították fel a néhai kormányzó első egész alakos faszobrát. A megnyitón Fankadeli is fellépett. A településnek amúgy nincs sok köze Horthyhoz, de állítólag járt arra a környékre vadászni.

Az avatást hivatalosan az otrantói csata 95. évfordulóján tartották. A harmadik otrantói csatában 1917. május 15-én a Császári és Királyi Haditengerészet és az antant hadiflottája csapott össze. Az antant által lezárt Otrantói-szoros elleni támadás ötlete Horthy Miklóstól származott, aki a Novara gyorscirkáló parancsnoki hídjáról irányította flottáját. 

Ez volt az a szobor, amit – ígéretét betartva – az avatás után három nappal vörös festékkel öntött le Dániel Péter ügyvéd. A faalkotás nyakába egy táblát is akasztott ezzel a felirattal: tömeggyilkos, háborús bűnös. A szobrot ezután leszerelték, megtisztították, majd újra visszahelyezték, Dániel Pétert pedig 200 ezer forint pénzbírságra ítélték.

Horthynak nem sokkal ezután az 1300 lelkes Csókakőn állítottak szobrot 2012. június 16-án – hol máshol, mint a Nagy-Magyarország térre átkeresztelt egykori bányaudvaron, a Trianon-emlékmű tőszomszédságában. A szobor közadakozásból készült a Vértesalja Gyermekei nevű civil szervezet kezdeményezésére. Az avatáson ott volt a a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Jobbik bodajki szervezete és a Magyar Nemzeti Gárda is.

Az avatás után néhány nappal a Demokratikus Koalíció néhány aktivistája feliratokat akart elhelyezni a szobornál a Horthy-korszak idején elfogadott zsidótörvényekből vett idézetekkel, de szembetalálták magukat a műalkotást őrző gárdistákkal. Ebből hangos vita és lökdösődés lett, aztán a rendőrség bevitte a DK-sokat is, majd garázdaság miatt indított büntetőeljárást.

Ez a néhány Horthy-szobor semmi ahhoz képest, amilyen dömpingje volt az elmúlt közel tíz évben a Wass Albert-szobroknak. Számításaink szerint Zalaegerszegtől Debrecenig ma már 37 szobra áll a vitatott irodalmi értékű, de népszerű írónak, aki szimpatizált a hungaristákkal, és akinek fennmaradt néhány antiszemita írása is.

Kezdjük mindjárt ott, hogy ifj. Hegedű Lóránt birodalmában, a Hazatérés templomában 2007 óta ott áll a mostani Horthy-szobrot készítő Domonkos Béla Wass Albert-szobra is.

Ha hinni lehet a kutatásainkhoz kiváló segítséget nyújtó Wassalbert.eu alaposságának, akkor az első Wass Albert-szobrokat 2005-ben állították. Ekkor avatták fel a budapesti Magyarok Házában, Harkányban, Verőcén, Solymáron és Bonyhádon az író szobrát.

A Wass Albert-szobrok állításának igazi csúcspontja az író születésének 100. és halálának 10. évfordulója volt. 2008-ban 17 ilyen szobrot avattak az országban. Ekkor lett például Debrecenben is a Polgári Casino Egyesület kezdeményezésére. Kósa Lajos polgármester visszafogottan nyilatkozott az ügyben. Azt mondta, közpénzből nem támogatja a szoborállítást, mert Wass Albert személye jelenleg megosztja a közvéleményt, de kifogása nem volt ellene.

Érdekes módon ugyanebben az évben a szocialista vezetésű Szegeden is állítottak szobrot az írónak – szintén magánkezdeményezésre. A szegedi Wass Albert Társaság által állított szobrot október 22-én, az ‘56-os forradalom évfordulójának előestéjén leplezték le a Kálvin téri református templom előtt. Wass Albert azóta ennél tovább jutott: 2011-ben helyet kapott a veszprémi városháza előterében is.

Ezek a szobrok sem kerülték el a támadásokat, amiket valószínűleg nem radikális irodalomtörténészek követtek el, akik elégedetlenek voltak Wass egyik-másik művének poétikájával. 2011-ben ledöntötték a nagyatádi szobrot, 2012-ben a debreceni Medgyessy sétányon lévő szoborra fordított horogkeresztet és náci feliratot festettek. Az egyik legújabb, az idén augusztusban a kiskunfélegyházai templomkertben állított szobor sem úszta meg: alig két héttel a megnyitó után a szobrot valakik fekete festékkel öntötték le.

A Wass Albert-kultusz néhol nem ismer határokat. Verőcén a Wass Albert-szobrot a Wass Albert-emlékparkban, Kisbéren pedig a Wass Albert Művelődési Központnál állították fel.