Csak az egyik vádpontban találták bűnösnek a szlovák milliomosnőt, aki négy ember halálát okozta tavaly augusztusban ittasan, száguldó BMW-jével. Az előzetesben már letöltött idő és a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége miatt ténylegesen akár mához képest két év kilenc hónap múlva is hazamehet szlovákiai otthonába. Az ítélet nem jogerős, de a másodfokú ítéletet a XIII. kerületben, házi őrizetben várhatja ki Rezešová.
Első fokon hat év fogházra ítélte Eva Rezešovát a Gödöllői Járásbíróság. A szlovák milliomosnő tavaly augusztusban négy ember halálát okozta az M3-as autópályán. Most több ember halálát okozó ittas vezetésért ítélték el, a közúti veszélyeztetés vádja alól felmentették. Büntetése kétharmada, azaz négy év letöltése után feltételesen szabadlábra kerülhet, ami figyelembe véve, hogy az előzetes letartóztatásban töltött idő is számít, azt jelenti, hogy mához képest két év kilenc hónap múlva szabadulhatna.
A járművezetéstől öt évre eltiltották, és nagyjából 5,7 millió forint bűnügyi költséget is ki kell fizetnie. Az ítélet nem jogerős. A bíróság úgy döntött: megszünteti Rezešová előzetes letartóztatását. Házi őrizetbe helyezte: a szlovák nőnek nyomkövetőt kell hordania, a helyszínen, egy XIII. kerületi, lakóparki bérelt lakásban pedig napi kétszer ellenőrzik a rendőrök.
A tragédia, ami miatt bíróság elé állították Rezešovát, 2012. augusztus 21-én, hajnalban történt az M3-as autópályán. A vádlott BMW-je hátulról belerohant egy Fiat Puntóba, amelyben két házaspár utazott. A Fiat kigyulladt. Mind a négy ember meghalt.
A bíró szerint "nem kizárható", hogy a Fiat szabálytalanul próbált előzni egy kamiont, és ezzel „súlyosan sértette a belső sávban haladó autó elsőbbséghez való jogát”. Ezzel lényegében azt mondta ki, nem kizárható, hogy az áldozatok is hibásak voltak a balesetben.
Rezešová ártatlannak vallotta magát, ügyvédjével teljes felmentést próbált kiharcolni. Az ügyész viszont a vádbeszédében azt kérte: a kiszabható felső határhoz, a 13 évhez közeli, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélje őt a bíróság.
A büntetőper augusztus 27-én kezdődött. Rezešová mostanáig már több mint egy évet töltött előzetes letartóztatásban. Korábban többször is kérvényezte, hogy házi őrizetben várhassa ki az ítéletet. Egy Duna-parti lakóparkban kibérelt a családja egy lakást a számára, abban reménykedtek, hogy ha vállalja az elektromos nyomkövető viselését, kiengedik a börtönből. A bíróság azonban eddig az összes ilyen kérvényt elutasította. A fő érv az előzetes fenntartása mellett az volt, hogy a szökés, elrejtőzés veszélye továbbra is fennáll, a vádlott személyi körülményei „nem nyújtanak kellő ellensúlyt”.
Most a bíró azért engedte ki mégis házi őrizetbe, mert a ténylegesen kiszabott büntetés nem olyan súlyos, mint amilyen eddig fenyegette Rezešovát, így hát sokkal kevésbé reális a veszély, hogy szökéssel menekülni próbálna előle.
Az ítélet szerint Rezešovának kell kifizetnie a büntetőeljárás költségeként összesen 5 680 130 forintot. A magyar állam áll további 1 672 606 forintot, ez abból adódik: hogy az anyanyelvhasználat jogát garantálja a büntetőeljárási törvény. Rezešovának végig tolmácsoltak, bár egyébként többé-kevésbé beszél magyarul. Ez kiderült az egyik tárgyaláson, amikor az anyaságának a kritizálása és a volt élettársa kihozta a sodrából.
Rezešová egyébként az egész per alatt visszafogottan viselkedett. Szolidan öltözött, masnis hajgumijával már szinte kislányosan. Tisztelettudóan, udvariasan beszélt a bíróval, de alig szólalt meg, többnyire egyszavas, igen-nem válaszokat adott, ha kérdezték. Kisebb jelenet csak akkor volt, amikor a volt élettársa tanúskodott, és az anyaságára terelődött a szó, illetve a védőbeszéd alatt, amikor az ügyvédje szintén erről a témáról beszélt, Rezešová pedig elsírta magát. Az utolsó szó jogán ártatlannak mondta magát, arról beszélt, hogy mély sajnálat van benne, együtt érez az áldozatok hozzátartozóival, és neki is nehéz, mert élete végéig együtt kell éljen a történtekkel.
Amikor pénteken az ítélethirdetés véget ért, engedélyt kér arra, hogy tárgyaláson kívül mondhasson még valamit. Azt mondta: nagyon szépen köszöni az ítéletet.
Az áldozatok hozzátartozói nagyon csalódottan fogadták az ítéletet és azt, hogy Rezešová házi őrizetbe került. Egyikük szerint egy átlagember, akinek nincsenek olyan anyagi lehetőségei, mint neki, és nem tudja megengedni magának, hogy ilyen szakértőket kérjen fel, többet, kétszer ennyit kapott volna, és most nem lenne szabadlábon.
Arról, hogy mivel indokolta a bíró a hat évet, és hogy ez soknak vagy kevésnek számít, részletesen itt olvashat.
Hiába köszönte meg az ítéletet Rezešová, attól még fellebbezett ellene ő és az ügyvédje is, mivel teljes felmentést próbálnak kiharcolni. Fellebbezett az ügyész is, súlyosabb ítéletért. Egyelőre nem tudni, mikor fog kezdődni a másodfokú per.
Rezešová a Gödöllői Járásbíróság szerint nem követte el a közúti veszélyeztetés bűntettét, amit ha rábizonyítottak volna, akár három évvel is meghosszabbíthatta volna a büntetését. Ez a vádpont nem magára a végzetes balesetre vonatkozott, hanem arra, ami a vád szerint valamivel a baleset előtt történt, kilométerekkel arrébb az M3-as autópályán.
Az ügyészség szerint Rezešová azzal követett el közúti veszélyeztetést, hogy agresszívan viselkedett a Fiattal szemben, villogtatással elvakította a sofőrt, és megpróbálta leszorítani. Ezt a vád egy tanúvallomásra alapozta, valaki ugyanis látni vélte a jelenetet.
A bíróság ugyanakkor végül arra jutott, hogy a tanú ugyan igazat mondhatott, tényleg láthatta, ahogy egy BMW megpróbálta leszorítani a Fiatot, de ez a BMW nem lehetett Rezešová BMW-je, hanem egy másik kocsi volt. Ezt arra alapozta, hogy a szakértői számítások alapján, a szóban forgó járművek sebességéből és az autópályát figyelő térfigyelő kamera felvételeiből kiindulva a három jármű nem lehetett egyszerre egy helyen. Tehát eszerint valaki tényleg elkövette a Fiattal szemben a közúti veszélyeztetés bűntettét, de az nem Rezešová, hanem egy másik BMW-s volt.
Rezešová az eljárás során egyszer sem ismerte el, hogy ittasan vezetett volna. A vérében talált alkoholt két dologgal magyarázta, egyrészt azzal, hogy a baleset előtt nem sokkal alkoholtartalmú nyákoldó gyógyszert vett be, másrészt pedig azzal, hogy a baleset után kínzó szomjúságot érzett, és a felfordult autóban meghúzta a keze ügyébe akadt vodkásüveget, mert víznek hitte.
Fülöp Ágnes bíró hosszan indokolta, miért nem hitte el ezt a magyarázatot, és miért állapította meg, hogy igenis ittas vezetésről volt szó. Például azért, mert szerinte "nem egyeztethető össze" az általános élettapasztalat szerinti viselkedéssel és realitással a baleset utáni vodkázás.
Az üvegből egy deci vodka hiányzott, de Rezešovának az első korty után rá kellett volna jönnie, hogy nem víz az, amit iszik. Ha szomjas lett volna is, életszerűtlen, hogy nem mászott ki az autóból, mielőtt inni kezdett volna. A vodkásüveget nem lehet vizespalacknak nézni, és ráadásul még vissza is volt tekerve a kupakja, amikor megtalálták. Az pedig végképp életszerűtlen, hogy az életéért rettegő ember még a kupak visszatekerésével is törődjön, mielőtt menekül a kocsijából.
A nyákoldó gyógyszerre vonatkozó állításokat pedig például azért nem fogadta el a bíróság, mert az egyszeri előírt adag 70-szeresét kellett volna legurítania Rezešovának, ami nem fér össze a gyógyszerfogyasztási kultúrával egy felnőtt, tanult nő esetében.
A bíróság tényállásként azt fogadta el, hogy a baleset idején Rezešová vérében az alkoholkoncentráció 0,51-0,8 ezrelék volt, ami igen enyhe fokú, de a biztonságos vezetést már befolyásoló alkoholos befolyásoltságnak számít.
Nehezítette az igazság feltárását, hogy a baleset után nem tartották be a szabályokat, például a vérvételnél. Az egyik tárgyaláson feszengő orvosok tanúskodtak, a bírónő akkor a fejükre olvasta, hogy amiért a négy halálos áldozatot követelő baleset után nem ragaszkodtak szigorúan a szakmai előírásokhoz, most a szakértőknek nagyon nehéz kibogozni, mikor mennyi alkoholt vagy egyéb szert fogyasztott a vádlott.
Az ügynek sem a műszaki, sem az orvosi szakkérdéseivel nem volt könnyű dolga a bíróságnak. Az eljárás során sok igazságügyi szakvélemény készült, és közöttük nemcsak árnyalatnyi különbségek voltak, hanem lényeges ellentmondások is.
Rezešová védelme nagyrészt olyan szakvéleményekre épült, amelyeket az ő, illetve az ügyvédje felkérésére készítettek szakértők. Az egyik ilyen, a védelem szempontjából fontos műszaki szakértőt, Melegh Gábort korábban az ügyészség és az áldozatok hozzátartozóit képviselő ügyvéd elfogultsággal vádolta, és megpróbálta kizáratni az eljárásból, de sikertelenül. A bíró nem találta megalapozottnak a kifogásaikat.
Most viszont, az ítélethirdetéskor két másik műszaki szakértőt elég keményen bírált, azt mondta róluk, hogy az egyik szakkérdésben a véleményük "markáns és kellően meg nem indokolt változáson ment át", és ezért megrendelült a bíróság bizalma bennük.
A bíróság az alkoholkoncentráció értékének megadásánál az egyik, a vádlott szempontjából kedvezőbb igazságügyi orvosszakértői vélemény módszertanát fogadta el. Az, hogy az alkoholos befolyásoltság csak enyhe fokúnak minősült, enyhítő körülménynek számított a büntetés kiszabásánál.
A baleset körülményeinek vizsgálatánál a legfontosabb műszaki kérdés a perben az volt, elkerülhető lett volna-e az ütközés, illetve a négy ember halála, ha a vádlott betartja a szabályokat. A bíróság szerint a válasz: igen.
Ha Rezešová szabályosan vezetett volna, józanul, úgy, ahogy egy gondos vezetőtől elvárható, időben le tudott volna fékezni annyira, hogy vagy teljesen elmaradt volna a baleset, vagy legfeljebb 10 kilométer per óra sebességgel következett volna csak be, és akkor nem sérült volna meg a Fiat üzemanyagtartálya, nem gyulladt volna ki a kocsi, és nem haltak volna meg az utasai.
Rezešová egyébként az ítéleti tényállás szerint a következő pontokon sértette meg a szabályokat vezetésnél:
A bíró ugyanakkor úgy ítélte meg: "nem kizárható", hogy a Fiat sofőrje is szabálytalanságot követett el, úgy kezdte meg egy kamion előzését, hogy nem adta meg az elsőbbséget a belső sávban haladónak, és ezzel veszélyhelyzetet teremtett. Ha azonban így is volt, ez nem lett volna szabad meglepje Rezešovát. A bíró kijelentette: más szabályos vezetésében csak az a vezető bízhat, aki maga szabályosan közlekedik. Aki folyamatosan szabálytalanul halad a belső sávban, az nem lepődhet meg azon jogosan, ha valaki más is szabályt sért.
Az ítélet indoklásakor a bíró többször is kitért arra, hogy Rezešová vallomása nem megbízható, "a védekezés konstruált jellegét" emlegette. Igazat adott az áldozatok hozzátartozói által megbízott ügyvédnek abban, hogy Rezešová a bizonyítás aktuális állásához, az elkészült szakértői véleményekhez igazította a vallomását.
Így volt ez szerinte például a sövényhézag ügyében. Rezešová pár napja közölte: eszébe jutott, hogy egy szembe jövő autó bevilágított a szemébe a sövény résén át a baleset előtt. A kiegészítés előzménye az volt, hogy az egyik, a védelem által felkért műszaki szakértő a baleset lehetséges okai között említett egy ilyen elvakítást.
A bíró szerint ha ez igaz lenne, semmi oka nem lett volna rá Rezešovának, hogy ne mondja el rögtön a rendőröknek, sőt, "elemi érdeke" lett volna a mentő körülmények felsorolása. Az önmagában gyengítette Rezešová vallomásának hihetőségét, hogy az augusztusi balesethez képest csak decemberben állt elő vele, addig kivárt.