Nem minden pikkelysömörös vádlottat kímélnek meg a szigorú fegyháztól úgy, mint ahogy a szlovák milliomosnővel történt. A börtöntűrő képesség csökkenése enyhítő körülmény az ítélkezésnél, de nem mindig jár sikerrel, aki erre hivatkozik. Volt, hogy az amputált lábú vádlott is hiába próbálkozott.
Abban, hogy a négy ember halálát követelő balesetért felelős szlovák milliomosnő pere első fokon hat év fogházbüntetéssel, és nem súlyosabb ítélettel zárult, szerepe volt Eva Rezešová bőrbetegségének, a pikkelysömörnek.
Az ítélet indoklásakor a Gödöllői Járásbíróság bírája az enyhítő körülmények között sorolta fel, hogy Rezešová a börtöntűrő képességét befolyásoló betegségben szenved. Ugyanezt említette a bírónő annak indokaként is, miért töltheti le Rezešová a büntetését enyhébb végrehajtási fokozatban, börtön helyett fogházban.
Még a szeptember 11-i tárgyaláson olvasták fel a bíróságon azt az orvosi szakvéleményt, amelyben Rezešová pikkelysömöréről volt szó. A Fülöp Zoltán szakértő által készített véleményben az állt, hogy a pikkelysömör stressz hatására rosszabbodhat, büntetés-végrehajtási körülmények között nem lehet megfelelően kezelni, és extrém esetben akár életveszélyes szövődményei is lehetnek.
A Magyar Psoriasis (ez a pikkelysömör orvosi neve) Alapítvány honlapja szerint a pikkelysömör a bőrt, körmöket, nagyon ritkán nyálkahártyát érintő bőrbetegség, krónikus, hosszantartó, kiújulásra hajlamos. Gyakori, a magyarok körülbelül 2 százalékát érinti. A hadkötelességről szóló rendelet értelmében pikkelysömörös embert még nyilváníthatnak egészségileg alkalmasnak a katonai szolgálatra, csak a szövődményes pikkelysömöröseket minősítik automatikusan alkalmatlannak.
Az alapítványi honlap megnyugtató választ ad arra a kérdésre, mennyire súlyos betegség a pikkelysömör. "A psoriasis az életet nem veszélyezteti, ilyen értelemben nem súlyos betegség. Ugyanakkor egyike az életminőséget nagymértékben rontó bőrbetegségnek" - olvasható a honlapon.
Azt, hogy a betegségek enyhítő körülménynek számíthatnak,a Kúria Büntető Kollégiuma által kiadott iránymutatás rögzíti. "A büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről" szóló Kúria-vélemény (és ennek elődje) szerint
"Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, enyhítő hatású, és akkor is értékelendő, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő.”
A Kúria iránymutatása azt is kimondja:
„A törvény előtti egyenlőség alapelvének Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés az egységes ítélkezés felel meg, és ebbe az is beletartozik, hogy a büntetést befolyásoló körülmények értékelése ne mutasson feltűnő és indokolatlan eltéréseket.”
Az anonimizált bírósági határozatok gyűjteményében próbáltunk olyan más bűnügyeket keresni, amelyekben a vádlottnak szintén pikkelysömöre volt. A kizárólag jogerős ítéleteket tartalmazó, nem teljes határozatgyűjteményben két ilyen esetet találtunk.
Az egyik ügyben egy kábítószerrel visszaéléssel vádolt svájci állampolgárról volt szó, a róla szóló határozatban benne volt, hogy "pikkelysömörös megbetegedéssel áll kezelés alatt, a tünetek a fogvatartás alatt rosszabbodtak." Az illetőt a Fővárosi Bíróság 2010 április 9-én öt évi fegyházbüntetésre ítélte. Az ítélet tételesen nem sorolja fel az enyhítő és súlyosbító körülményeket, nincs szó benne arról, hogy a pikkelysömör miatt gond lenne az illető börtöntűrő képességével, vagy hogy ezt enyhítő körülményként értékelték volna.
A másik ítélet egy embercsempészési ügyben született 2011. október 14-én Nyíregyházán. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság az ügy pikkelysömörben és ízületi gyulladásban szenvedő negyedrendű vádlottját 2 év 8 hónap fegyházbüntetésre ítélte. Ebben az ítéletben sincs szó arról, hogy a pikkelysömör enyhítő körülmény lett volna.
Mind a két pikkelysömörös vádlott fegyházbüntetést kapott. A fegyház a három büntetési fokozat közül a legsúlyosabb, a legszigorúbb. Rezešová esetében ennél enyhébb, börtön fokozatú lett volna a szabadságvesztés. A csökkent börtöntűrő képességre hivatkozva ebből lett az ő esetében még ennél is enyhébb, fogház fokozat.
Fogházban könnyebb az élet, mint börtönben. Például a fogházas könnyebben kaphat engedélyt rövid eltávozásra, a szabadidejét belátása szerint használhatja fel, a büntetés-végrehajtási intézet területén szabadon járhat.
Az ítéletgyűjtemény segítségével megpróbáltunk példákat keresni az ítélkezési gyakorlatban arra is, milyen betegségeknél állt meg más ügyekben a börtöntűrő képesség romlása mint enyhítő körülmény, és milyeneknél nem.
Extrém eset volt, de találtunk olyan ügyet, amelyben az amputált láb is kevés volt az enyhítéshez.
„Egyetértett az ítélőtábla azzal az ügyészi érveléssel, amely vitatta a védőnek azt az indítványát, hogy a vádlott lábának amputálását – a börtöntűrő képességének elnehezülése miatt – nyomatékos enyhítő körülményként kell javára értékelni. A vádlott italozó kötekedésével sodorta magát abba a helyzetbe, hogy az édesanyja félt tőle, emiatt kért rendőri segítséget, a szolgálatát teljesítő fiatal rendőr életének kioltása közben a lőfegyver használata vele szemben indokolt volt, az emiatt elszenvedett sérülése tehát közreható magatartása miatt nem enyhítő körülmény.” (Győri Ítélőtábla, 2010. évi február 4.)
A börtöntűrő képességgel nincs gond – ezt állapította meg a jogerős ítélet a következő esetekben is:
Bőven lehetett ugyanakkor példákat találni arra is, hogy a vádlott Rezešovához hasonlóan enyhítést köszönhetett a betegségének, mert a bíróság úgy ítélte meg, hogy a betegség rontja a börtöntűrő képességet. Mozgásszervi betegség, HIV-fertőzöttség, súlyos cukorbetegség, nyitott gerinc, trombózisveszély – például ezeknél a betegségeknél fordult elő ilyen. De volt olyan ügy is, ahol a vádlott öregsége, 74 éves volta önmagában elég volt ahhoz, hogy megállapítsák börtöntűrő képességének csökkenését.