Szerdán 12.30-kor kezdődött a számvevőszéki es költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának ülese a parlamentben, melyen meghallgatták Horváth Andrást, volt adóellenőrt, a NAV-botrány kirobbantóját. Pontosabban egy ülésnek látszó beszélgetésre került sor, melyen az ellenzéki pártok képviselői és a teljes sajtó részt vesz, a Fidesz azonban nem.
Horváth, a volt adóellenőr azt állította, hogy az adóhatóság szemet huny a kiemelt adózók áfacsalásai felett. A kár saját becslése szerint ezermilliárdnál is nagyobb összegben mérhető.
A Fidesz – ahogy azt már korábban is tudni lehetett – bojkottálta az ülést, tagjaik nélkül pedig nem is volt határozatképes a parlamenti bizottság. Konzultációs jelleggel, nem hivatalosan azonban mégis üléseztek jobbikos, LMP-s és MSZP-s részvétellel. Ezt a bizottság elnöke, a jobbikos Z. Kárpát Dániel jelentette be, aki felkérte a jelenlévő Horváth Andrást, hogy mutassa be 10-15 percben az ügyet. A fideszesek helyeit a médiamunkások és kameráik foglalták el.
Horváth arról beszél, hogy Varga Mihály és több fideszes képviselő is tudott az általa feltárt problémáról, az adócsalások rendszeréről, már azelőtt, hogy ő erről tájékoztatta volna a politikusokat. Sőt úgy tudja, hogy a Fidesz frakciója 2011 tavaszán egy ülésén foglalkozott is ezzel a témával. Délután a Fidesz-frakció közölte: valójában nem foglalkoztak az adócsalások ügyével.
Horváth András úgy fogalmazott: 2007-től alakult ki a nagy értékű adócsalások „védelmi rendszere”, amikor az adóhatóságot regionális szintre szervezték, és olyan emberek kerültek magas vezetői posztokba, akik „a másik oldalról érkeztek”. Szerinte ezen emberek mögött olyan oligarchák állnak, akik érvényesíteni tudják az akaratukat bármely kormányon, ezért is működhet a rendszer a 2007 óta dolgozó mindhárom kormány alatt. Hozzátette: a legnagyobb kiskereskedelmi láncok és a nagy exportőrök a leginkább érintettek ebben a rendszerben.
Az ülésen szóba került az is, hogy Horváth vezető fideszes politikusokat is megkeresett, akik azonban erre most valahogy nem emlékeznek. Cséfalvay Zoltán NGM-államtitkárt és Lázár Jánost Révész Máriusz közvetítésével kereste meg, hozzájuk egy levelet is eljuttatott az elérhetőségeivel, de senki nem kereste. Cséfalvay és Lázár tagadják, hogy erre sor került volna, Révész Máriusz pedig ezekre nem emlékszik. Horváth elmondta, ő viszont igen. A levelet az Átlátszó.hu nyilvánosságra is hozta szerda reggel.
Pozitívumként említette viszont Horváth Rogán Antal reakcióját. Őt is Révész segítségével kereste meg, és pár nappal utána a NAV vizsgálatot is indított azon cégek ellen, melyeket nevesített. Horváth a bizottságban annyit árult el, hogy három nagy multiról van szó. Szerinte korábban nem volt rá példa, hogy egy ilyen bejelentést után három ekkora cég ellen vizsgálat induljon. Később az Index kérdésére elmondta, ezek a vizsgálatok tudomása szerint ma is folynak.
Összességében azonban sem megkeresést nem kapott, sem az általa rendszerszintűnek nevezett problémákra nem látott azóta sem semmilyen megoldási kísérletet a kormány részéről.
Horváth magával vitt az ülésre egy zöld dossziét, amiben állítólag adatok vannak az élelmiszer-ipari csalásokról. Elmondta, a dosszié tartalmát az ügyészségnek, a NAV-nak, illetve zárt bizottsági ülésen adja csak ki, ha kikérik tőle. Azt állítja, több száz cégről van szó szektoronként.
Az ülésen megjelent Ángyán József, Scheiring Gábor es Mesterházy Attila is. Ők nem tagjai a bizottságnak, de képviselőként joguk van felszólalni és kérdéseket feltenni. Ángyán József megköszönte a jobbikos Z. Kárpát Dánielnek a bátorságot, hogy a határozatképtelenség ellenére ilyen formában is megtartotta az ülést. Mesterházy ehhez annyit tett hozzá, szerinte csak Horváth Andrást illeti köszönet, ha bátorságról van szó.
Az MSZP elnöke arról kérdezte a volt NAV-ost, mennyire hihető, hogy az adóhatóság egyetlen hétvége alatt megvizsgálta saját magát és a Horváth által előtárt áfacsalásgyanút. Horváth erről azt mondta, a NAV-nál valószínűleg lefuttattak a már lezárt ügyeken egy számítógépes vizsgálatot, amivel talán nyolc revizor, ha foglalkozhatott. Egy ilyen vizsgálat szerinte azonban nem tárhatja fel az általa elmondottakat, ugyanis ahhoz az áfacsaló cégek könyvelését, papírjait kellene újra átnézni.
Mesterházy szerint a vizsgálat eredményét nyilvánosságra kellene hozni, akár például az Átlátszó.hu-n. Vágó Gábor LMP-s bizottsági tag erre reagálva elmondta, pártja és Ángyán József közérdekű adatigénylés formájában már kikérték az átvilágítás dokumentumait, amit 15 napos határidővel elvileg meg kellene kapniuk.
Ángyán Józseftől és a Jobbik képviselőjétől is kapott olyan kérdést Horváth, hogy vajon nemzetközi vagy magyar cégek érintettek elsősorban a csalásban. A volt NAV-os szerint mindkettő, azonban négy országot kiemelt: az adócsalós hálózat haszonélvezői között holland és svájci cégeket említett (nevek nélkül), valamint hozzátette, hogy az export esetében elsősorban Szlovákia és Románia érintett az áfacsalásban.
Horváth szerint a cégek nem csupán a forgalmi adót nem fizették be, hanem a társasági adót sem. Úgy fogalmazott, a pénz leköltségelésekkel megy ki az országból. Neki magának is volt olyan ügye, melyben Svájcból pénzeltek egy adócsaló hálózatot.
A Fidesz szerint a volt adóellenőr bűncselekmények elkövetésével vádol másokat, az igazságot bűnvádi eljárásban kell tisztázni, ami az ügyészség feladata, és nem a parlamenté. Ez a távolmaradásuk oka. Az ellenzék szerint ez csak annak a bizonyítéka, hogy a kormánypárt nem akar tisztán látni az elmúlt éveket érintő botrány ügyében.
Selmeczi Gabriella szerdai budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre szintén azt mondta: Horváth súlyos bűncselekményekkel gyanúsít embereket, cégeket, így az ügynek nem egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt van a helye, hanem az ügyészségen.
A szóvivő szerint a parlamenti testületben egyébként is napi politikai célokra akarják felhasználni az ügyet. Hozzátette azt is, hogy Horváth András nem sérthet adótitkot, így ha részt is vesz egy országgyűlési bizottság ülésén, ott csak általánosságokban beszélhetne.
Horváth András múlt pénteken az LMP tüntetésén arról beszélt, éppen azért van szükség az ökopárt által kezdeményezett külön parlamenti vizsgálóbizottságra, mert annak zárt ülésén megszólalhatnának olyan tanúk is, akik félnek a nyilvánosság elé állni.
Arról, hogy a Fidesz-frakció tárgyalt is a témában még 2011-ben, és hogy akkor az volt az álláspont, hogy nem lehet mit tenni, Horváth már az Indexnek adott interjújában is beszélt.