Az Index információi szerint a mátészalkai Inter-Tram Kft. volt a fő célpontja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal november végén sikersztoriként bejelentett rajtaütésének, amelyben egy 800 milliós adócsalási ügyet göngyölítettek fel.

Nem sokkal a nagy áfacsalási botrány kirobbanása után rendőrök, adónyomozók és vámosok az Inter-Tram irodái mellett további húsz helyszínen tartottak házkutatást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és budapesti cég székhelyein, valamint a cégvezetők lakásain. Az Inter-Tram Kft. ügyvezető igazgatója, Kelemen Lajos azóta három cégvezetővel együtt előzetes letartóztatásban várja a rendőrségi vizsgálat eredményét.

A cég központjában kérdésünkre azt mondták, nem nyilatkoznak az ügyről, meg kell várni Kelemen Lajost, de ő „pillanatnyilag nem elérhető″.

A NAV tájékoztatása szerint az ügyben roppant kiterjedt cégháló tevékenykedett annak érdekében, hogy a Szlovákiában nagy mennyiségben beszerzett repceolajat Magyarországon hazai eredetű biodízelként forgalmazzák. A 800 milliós áfacsalás gyanúja miatt a hatóságok 600 millió forint értékben foglaltak le az érintetteknél autókat, értéktárgyakat.

A 2012-ben 2,5 milliárd forintos forgalmú Inter-Tram Kft. jelenleg egy szingapúri cég, a Trucon PTE Ltd. tulajdonában van. Az év elején azonban még Volkova Ekaterina Jurjevna volt a cég többségi tulajdonosa. Volkova az Emfesz egykori ügyvezető igazgatója, Góczi István felesége. A mátészalkai cég valódi tulajdonosának is az egykori emfeszes vezető tekinthető, hiszen az 1991-es alapítás óta ő maga, illetve a Góczi-család több tagja váltogatta egymást a társaság hivatalos tulajdonosaként az Inter-Tram cégbírósági nyilvántartásában, a biodízel-gyártás beindításakor pedig igazgatói poszton is vezette a céget.

Góczi István volt az Emfesz ügyvetője, amikor az egykor piacvezetőnek számító, 200 milliárdos forgalmat bonyolító gázcéget az ukrán tulajdonos tudta és belegyezése nélkül 2009 áprilisában egyetlen dollárért eladta saját helyettesének. Az Emfesz végül több mint három éves jogi hercehurca után került vissza eredeti tulajdonosához, de közben csődbe ment, és eltűnt a számlájáról mintegy 30 milliárd forintnyi díjbefizetés, amit az egykori ügyfelek 2009 első negyedévében fizettek be a cég számlájára.

Négy év kellett ahhoz is, hogy az adóhatóság megállapítása, hogy úgy fizetett Góczi apparátusa egy Brit Virgin-szigetekre bejelentett cégnek 15-16 milliárd forintot, hogy mögötte nem állt valós üzleti tevékenység. A NAV csak az év elején állapította meg, hogy 2005-2006 között 1,2 milliárd forintos adóhiány keletkezett az Emfesz offshore szerződései nyomán, amiért milliárdos nagyságrendű büntetést is kiszabtak, és a cég utólag, jóval a csődje után lett az ország egyik legnagyobb adótartozója.

Góczi István ügyvezetése idején az Emfeszt is szövevényes offshore háló vette körül. A NAV visszamenőleges vizsgálatában szereplő Brit Virgin-szigeteki cég például tucatnyi, a világ különböző részeire bejelentett, ismeretlen hátterű céggel állt követlen kapcsolatban. A hálózat legnagyobb haszonélvezője azonban egy Ruland nevű, szintén Brit Virgin-szigeteki cég volt, amely több mint 6 milliárdnyi emfeszes pénzt nyelt el. Egy hasonló nevű, de Cipruson bejegyzett Ruland Ltd. a 90-es évek elején két éven keresztül résztulajdonos volt a Mátészalkán működő biodízelgyártó Inter-Tramban is.

Góczit 2009 novemberében két napra őrizetbe is vették különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás gyanúja miatt, de aztán a Nemzeti Nyomozó Iroda 2011 júniusában megszüntette a nyomozást az 1 dolláros eladással kapcsolatban. Hiába volt 30 milliárd a számláján, a rendőrség – akceptálva a szakértő véleményét – megállapította, hogy az Emfesz piaci értéke akkoriban mínuszban volt, ha pedig értéktelen, akkor hiába tulajdonították el, sikkasztás vagy más vagyon elleni bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg.