A törvény lehetőséget ad arra, hogy a nyelviskolák – amennyiben állami vagy uniós forrást nem vesznek igénybe a képzéseikhez – szabadon dönthessék el, hogy tevékenységüket hatósági engedéllyel és az ezzel járó előnyökkel végzik, vagy engedélyezés nélkül, teljes mértékben piaci alapokon képeznek – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A tárca azután közölte ezt, hogy újabb egyeztetés zajlott le a minisztériumban a felnőttképzés szakmai szervezeteivel, így az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületével, a Felnőttképzők Szövetségével, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületével, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületével, valamint a Nyelvtudásért Egyesülettel.

„Amennyiben a nyelviskolák és a magántanárok tevékenységükhöz állami vagy uniós forrást kívánnak felhasználni, minden esetben kötelező számukra a hatósági engedély megszerzése, amely garantálja a támogatások nyomon követhető elköltését” – közölte a tárca.

Csütörtökön a Nyelvoktatásért Egyesület azt közölte, hogy a legálisan működő magánnyelvtanárok és a helyi igényeket kielégítő kisebb nyelviskolák tevékenységének azonnali, ráadásul visszamenőleges hatályú betiltásához vezet, ha a nemzetgazdasági minisztérium rosszul értelmezi a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvényt.

Az NGM-ben ugyanis a még csak most, a törvény hatályba lépése után hónapokkal készülő rendeletek – az eddig megismert részletek szerint – kötelezően terjesztenék ki az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatási ágazatra a nagy intézményeknek megalkotott szabály- és követelményrendszert – írta az egyesület.